Hétköznapi fényterápia
Amikor otthonunk megvilágításáról gondoskodunk, általában az jut eszünkbe először, hogy energiatakarékos módszerrel nyerjük a legtöbb fényt. Érdemes azonban azt is végig gondolni, hogy hol szükséges félhomály, hol kell fényár, és vajon milyen hatással van ránk a lámpa kékesfehér vagy éppen sárgás fénye.
Szervezetünkre komoly hatással van a mesterséges fény használata. Egy kutatás szerint például a biológiai óránk körülbelül két órával tolódik el, mintha csak a napfényhez igazodnánk. Ez azt jelenti, hogy az esetek nagy részében reggel hamarabb kelünk fel, mint ahogy testünk biológiai éjszakája befejeződött volna. De nemcsak ezért kell egészségügyi szempontból is foglalkoznunk otthonunk (és lehetőség szerint a munkahelyünk) világításával. Már régóta tudjuk, hogy látásunk, koncentráló képességünk, pihenésünk, hangulatunk szempontjából egyáltalán nem mindegy, hogy mivel és mennyire világítjuk meg környezetünket.
Körte vagy cső?
A divat, miszerint otthonunkban akár tucatnyi helyi fényforrást alkalmazunk – állólámpa, asztali lámpák, rejtett spotégők –, nálunk is kezd meghonosodni. A jó világítás ráadásul a komfortérzetet és a biztonságot is javítja, statisztikai adatok bizonyítják, hogy a háztartási balesetek nagy részét a rossz világítás okozza. A sok lámpa azonban vészesen növelheti a villanyszámlát. Vagy mégsem? Az üzletekben ma már rengeteg más-más igényt kielégítő, és energiatakarékos izzó kapható. A hagyományos izzókat felváltják a kompakt fénycsövek. A régi neoncsövek mára teljesen átalakultak. A modern kompakt fénycsövek fénye már nem vibrál, könnyen kezelhető, hiszen az izzók menetes foglalatába pontosan illenek. Bár az áruk lényegesen magasabb, mint a hagyományos izzóké, közel tízszeres élettartamuk és minimális fogyasztásuk miatt igen kedveltek.
A kompakt fénycsövek színkódjai
F82 – melegfehér extra (warm white extra)
F29 – melegfehér (warm white)
F83 – melegfehér (warm white)
F3 – fehér (white)
F84 – fehér (white)
F25 – univerzális fehér (universal white)
F33 – hidegfehér (cool white)
F7 – hideg napfény (cool daylight)
F74 – napfény (daylight)
A fény színe
A fényforrások színe is egyre változatosabb, és ez nem csak a színekre, hanem a fehéren belüli tartományokra is igaz. Azt, hogy hova mi illik, számos dolog befolyásolja.
A semlegesfehér fény tárgyilagos, műszaki hangulatot kelt – konyhába, dolgozószobába ajánlott –, míg a melegfehér kellemes oldott fényt ad – ez illik a szobákba, fürdőbe.
A színválasztást érdekes módon a földrajz is befolyásolja: a tapasztalatok szerint a németek a barátságosabb, sárgásabb fényű fényforrásokat, Dél-Európa és Ázsia melegebb éghajlatú részein élők inkább a kékesfehér, hidegebb érzetűeket kedvelik. Ennek egyik okát a levegő hőmérsékleti különbségében látják a szakemberek. Ugyanakkor a német Épületbiológiai Szövetség szerint a nap fényéhez leginkább hasonlító halogénizzókat kellene elsősorban használnunk, és nem a kompakt fénycsöveket vagy hagyományos égőket. Az úgynevezett „melegfehér” fényben ugyanis az emberi szem közel ugyanolyannak látja a világot, mint napsütésben.
Veszély a konyhában
Amikor a konyhában fáradtan nekiáll vacsorát készíteni, már nem csak zavaró, ha rosszul látja az aprításra váró hagymát, de balesetveszélyes is. A konyha világítása tehát hasonlóan jó kell, hogy legyen, mint egy laboratóriumé.
Általános világításnak a konyha nagyságától és rendeltetésétől függően 120-150 lux fényerőre van szükség. Ez természetes fénnyel akkor érhető el, ha az ablak nagysága a konyha alapterületének 1/6-1/8 részét teszi ki. A lámpákat mindig úgy kell elhelyezni, hogy ne dolgozzunk saját árnyékunkban. A konyhai világításra a legalkalmasabbak a fénycsövek, a mennyezeti vagy fali világítósínre szerelt spotlámpák, valamint a faliszekrény alá szerelt, rejtett világítótestek.
Az ebédlőasztal általában a családi összejövetelek legkedveltebb helye. Ide sárga fényű, meleg hatású izzót válasszunk. Igazi fényszigetté alakítani állítható magasságú függőlámpával lehet, egy-egy szál gyertya pedig hangulatot varázsol.
A munkavégzés egyes területeit helyi világítással is el kell látnunk, mely általában a felső szekrényelemek alá kerülhet. Az újabb konyhabútorokba már legtöbbször beépítik a halogénlámpákat vagy kompakt fénycsöveket. A konyhabútorok felső részének aljára általában utólag is lehet világítótesteket helyezni. A munkavégzés helyén a világítás legalább 300 lux erősségű legyen. Célszerű fehér fényű fényforrást választani, hiszen ezek a koncentrálást is elősegítik.
Éjszaka sötét kell!
Az élőlények szervezetében a nap 24 órája alatt több biokémiai, fiziológiai és viselkedésbeli változás is végbemegy. A biológiai óraként ismert jelenséget a környezeti hatások irányítják, melyek közül a legfontosabb a fény. Már a beszűrődő utcai világítás, vagy a bekapcsolt televízió fénye is elegendő lehet ahhoz, hogy akadályozza a melatonin termelődését, és felborítsa az alvási ritmusunkat, megemelkedjen a vérnyomásunk, és beinduljon a serkentő hatású hormonok termelése, vagyis elinduljon a nappali időszámítás a szervezetünkben. Ezért a hálóban nem ajánlottak a műszaki berendezések sem, az apró készenléti fény LED-jei ugyanis szintén megzavarhatják a pihenést.
Színek és élesség
|
Testünk érzékelőinek 70 százaléka a retinán található, mely kétféle fényérzékelő sejtet tartalmaz: mintegy 7 millió csap felelős azért, hogy körülbelül hétmillió színárnyalatot vagyunk képesek megkülönböztetni, míg a több mint 100 millió pálcika-sejtet arra használjuk, hogy gyenge fénynél is lássunk. A pálcikáknak nagyon kevés megvilágítás is elegendő, egy watt száz trilliomod részének megfelelő fényerőt is érzékelnek: ez annyi, mintha egy öngyújtó lángját 80 kilométerről látnánk. Ennek azonban ára van, méghozzá a színek elvesztése. A pálcikák a szürke tízmillió árnyalatát képesek megkülönböztetni, de csak fekete-fehérben látják a világot.
