A paleo-étrend után itt a paleo világítás
Lehet, hogy a kőkorszak emberét körülvevő természetes fényviszonyok sokkal megfelelőbbek az agyunknak, mint az extrém fényhatásoknak kitett modernkori életünk? A Föld a nappal és az éjszaka váltakozása mentén fejlődött, akárcsak a biológiai élet. Alapjában véve minden élő szervezetnek van egy bioritmusa, ami a természetes fényviszonyoktól függ. Ez az önfenntartás egyik eszköze.
A biológiai órák bennünk ketyegnek és várják, hogy bizonyos órában világosság legyen, majd leszálljon az éjszaka. Ez a bioritmus beleszól nemcsak az anyagcsere szabályozásába, hanem a hormonrendszer működésétől kezdve az alváson át a testhőmérsékletig és az éhségig sok mindenbe. Ezt a napos és sötét órák váltakozásához köthető belső ritmust úgy nevezik, "cirkádián ritmus".
Az emlősöknél ez a "cirkádián óra" az agyban a hipotalamuszban található és egy páros fürtben 20 000 idegsejtet tartalmaz. A "cirkádián" szó a latin nyelvből származik két szóból gyúrták: az egyik azt jelenti, hogy "körülbelül", a másik azt, hogy nap (diem).
Ha az embert nem változó, konstans környezetbe helyezik -például egy sötét verembe- a belső cirkádián ritmus érvényesül. Először a gázlámpákkal, majd Edisonnak köszönhetően az elektromos világítás bevezetésével a természetes nappali-éjszakai dinamika alól egyre inkább kivontuk magunkat.
Mivel esténként nyugodtan fennmaradhatunk sokáig mesterséges világítás mellett, ez ellentétet okozhat viselkedésünk és a fiziológiánk (testünk képességei, beleértve a cirkádián ritmust) között.
Fényszennyezés
Manapság fényszennyezésnek hívják azt, hogy a városok és az infrastruktúrák világosságot adnak éjjel is. Ha hamisítatlan állapotában akarunk gyönyörködni az égben, a csillagokban éjjel, valami gyéren lakott afrikai országba kell mennünk. Az USA lakosságának 80 %-a, Európa lakóinak 60 %-a egyszerűen nem láthatja az eget a maga valójában. A sötét éjszakáknak, mint vizuális benyomásnak annyi. Ez természetesen kihat a cirkádián ritmusunkra.
Állatkísérletekkel bizonyították, már kevés esti fény (5 lux, ami megfelel egy gyerekszoba éjjeli lámpájának a fényével, ha 2 méterre van az arcunktól) képes keresztbe tenni a rágcsálók egészségének. A fénynek való kitettség (az éjszakai órákban) rákot, az immunrendszer gyengülését, az anyagcserefolyamatok felborulását, a hangulatok és a kognitív képesség megzavarását okozta.
Az éles fénynek való kitettség éjjel, valamint az elégséges világosság hiánya nappal egyaránt káros lehet nekünk. A modern civilizációban élő emberek nagy része nem kap napfényt napközben és nem részesül teljes sötétségben éjjel, mint ahogy azt kőkorszaki őseink. Ebből az következik, hogy nem vagyunk képesek annyit aludni, mint amennyi szükséges lenne és olyan minőségben, mélységgel, ahogy kellene.
Akik éjszakai műszakokban dolgoznak, jól mutatják, milyen káros hatással lehet a cirkádián ritmus megzavarása: körükben gyakoribb a rákbetegségek (főleg a mellrák, a bélrák és a hererák), az anyagcsere-zavarok, az érrendszeri betegségek, mint a nappal dolgozó kollégáiknál, és hajlamosabbak a depresszióra is.
Az elektromos világítás használata otthon növeli az elégtelen anyagcsere és az elhízás esélyét. Ugyanilyen hatással van a társadalmi jet lag, vagyis amikor szabadnapjainkon nem tudunk leállni vagy más alvás-ébrenlét ritmust felvenni, mert még mindig a munkamenetrendünk szerint jár a szervezetünk.
Ha az éjjeli műszakot végzők olyan időpontokban vesznek magukhoz ételt, ami a test ritmusának nem megfelelő (de éppen akkor van vacsora- vagy cigiszünet), az még inkább elmélyítheti az említett társadalmi jet leget és súlyfelesleghez vezethet.
Egy 100 000 főre kiterjedő angliai kutatás kimutatta, hogy az éjszakai fénynek való kitettség összefüggésbe hozható a testtömegindex növekedésével a nőknél. Ha jók akarunk lenni a cirkádián ritmusunkhoz, a fényforrások megválasztásánál maradjunk a 460-480 nm. közötti elektromos sugárzás tartományán belül.
Elektronikus eszközeink nagy része (TV, komputerképernyő, mobiltelefon kijelzője) alapvetően rövidhullámokat bocsátanak ki magukból.
Egy kísérlet azt mutatta, hogy akik szemüveget hordtak az éjszakai műszak alatt, ami kiszűrte a kékes hullámokat a látásukból, azoknak normalizálódott a melatonin-szabályozása (ez a hormon uralja az alvási ciklust), azoknál viszont nem, akik nem viseltek ilyen szemüveget.
Az okos technológiáknak köszönhetően a LED-égőket be lehet programozni, hogy az éjszakai órákban kevesebb fényt adjanak.
Forrás: Huffington Post