Ezek a legvonzóbb szakmák a magyarok szemében

Ritmus.hu   •   2015. július 30. csütörtök 10:00

A folyamatosan beözönlő bevándorlók mellett évente több, mint 32 ezer magyar távozik külföldre a jobb megélhetés reményében és ez a szám minden évben hihetetlen rohamban növekszik. De melyek a legkeresettebb szakmák a magyarok körében?

A KSH áprilisban közzétett információi szerint az elmúlt 3 évben 46%-kal nőtt a külföldre költöző magyarok száma, ami évente, körülbelül 31,5 ezer kivándorlót jelent, akik egy évnél tovább szándékoznak külföldön maradni. A KSH által kiadott Demográfiai portré 2015 becslése szerint, pedig 2060-ra közel 2 millió fővel lesz kevesebb Magyarország népessége. De - és ezt a KSH-nál is elismerték - az adat nem pontos, és ma már megközelítőleg 500 ezer magyar élhet huzamosabb ideje külföldön, az Ausztria és Magyarország között ingázókról - ebben a kategóriában azok a „külföldi telephelyen dolgozók” szerepelnek, akiknek a száma 2010 óta megduplázódott, (jelenleg kb. 100 ezer fő) és gyakran ők képezik a tartós távozók előszobáját - nem is beszélve, akik nem kerültek bele a felmérésbe - mutat rá a Max-Service munkaerő közvetítő iroda segítségével készített felmérés, amelyből kiderül, hogy hányan, és mely szakmákra pályázhatnak jó eséllyel a kivándorló magyarok.

A bér a szakmai tapasztalattól függ

Ausztriában a festők, villanyszerelők, víz-gáz-fűtésszerelők, zsaluzóácsok, asztalosok, tetőfedők, burkolók, bádogosok járhatnak jól, úgy, hogy még a szállást, ellátást is biztosítják számukra. Ebben az országban azonban nincs olyan nagy munkaerő verseny, azonban a bérezés itt is a szakmai tapasztalaton múlik. A magyarok között inkább a szezonális illetve az ingázó munka népszerű: mivel közel van, sokan megtehetik, hogy hazajárjanak családjukhoz hétvégente.

Ebben az országban a vendéglátósok illetve kisegítők biztosan találnak állást, bár azt jó tudni, hogy a munka adottságaiból kifolyólag nekik ritkán van lehetőségük hazajárni, mivel éjjel-nappal dolgozni kell. Viszont aki kitartó, egy-két éven belül feljebb tornázhatja magát a ranglétrán és kereshet annyit, mint egy svájci… ami magyar viszonylatban magasan az átlagkereset felett van. (Szövetségi Statisztikai Hivatal). Egy svájci havi bére nettó 5000 frank körül van, ami kb. másfél millió forintnak felel meg…

Itt várják a szakmunkásokat

A németek kifejezetten szívesen fogadják a hozzájuk érkező magyarokat, legyen szó magasan képzett diplomás állásról, vagy egyszerűen csak szerencsét próbálni jött fiatalokról bármilyen képesítés nélkül. Ráadásul a németeknél 15 éve a legalacsonyabb az állás elvesztésének a kockázata, ami részben annak tulajdonítható, hogy a vállalkozások a képzett munkaerő hiányának várható növekedése miatt igyekeznek megtartani az alkalmazottakat, részben pedig azért mert gyorsan bővül több munkaerő igényes ágazat, mint például az egészségügy.

Főleg a víz-, gáz-, fűtésszerelők, villanyszerelők, asztalosok, szobafestők, burkolók, sőt a segédmunkások is jól járnak, ha kiutaznak. Ha még nyelvtudással és szakmai tapasztalattal is rendelkeznek, akkor szinte biztosan találnak munkát. Az egyik legfelkapottabb munka, amihez elegendő a német nyelvtudás, háziasság és rengeteg empátia, a házi ápolói állások - mutat rá a Max - Service felmérése, amely szerint a németek megbecsülik a precíz, biztos munkavégzést.

Angliába első sorban a magasan kvalifikált, nyelveket beszélő diplomás pályakezdő fiatalok mennek, de a szakmunkások is megtalálják kinn számításaikat. Sokan vendéglátósként kezdik a képzettebbek közül is. Főleg a kávézói munka, ami nagyon keresett, és ahol a legkönnyebb elhelyezkedni. Emellett még a pincéreket, konyhai kisegítőket, autómosókat, ruhatisztítókat és varrónőket is szívesen látják, akik a minimálbér mellett is átlagosan háromszor többet keresnek, mint itthon.

Megéri?

Minek építsen a Nyugat előttünk falat, ha a bevándorlók többet hoznak a konyhára, mint amennyit visznek? Ugyanis jóval többet fizetünk be a költségvetésbe, mint amennyit kiveszünk belőle. A University College London (UCL) kutatói tanulmányukban kimutatták, hogy a külföldről, de leginkább kelet-közép Európából érkezők lényegesen többet fizetnek a brit költségvetésbe, mint amennyit a szociális ellátó szolgáltatóktól igénybe vettek.

„A külföldi EU-munkavállalók 2001 és 2011 között több mint 20 milliárd fonttal (csaknem 8 ezer milliárd forinttal) járultak hozzá a brit közfinanszírozási rendszer bevételéhez” Christian Dustman és Tommaso Frattini, a londoni egyetem munkatársai szerint. Mindemellett olyan mennyiségű és minőségű szaktudást hoztak magukkal, amellyel hatalmas oktatási költséget spóroltak Nagy-Britanniának. Ugyanez elmondható Németországról és Ausztriáról is, a magyarok fő célpont országairól. Németországban fejenként évi egymillió forinttal többet adóznak az ott élő külföldi állampolgárok, mint amennyi szociális támogatásban részesülnek.