2017. november 25. szombat
Katalin, Katinka és Katrin napja

Még mindig sokan akarnak külföldre menni

Elsősorban a 18-29 éves, városban élő férfiak gondolkodnak azon, hogy egy jobb állás reményében elhagyják Magyarországot egy most készült felmérés szerint, amely azt állítja: mintegy 1,3 millióan elhagynák az országot. Leginkább a magasabb fizetés a mézesmadzag.

10057.jpgAz aktív lakosság 71 százaléka nyitott egy új állásra, közülük pedig közel 1,3 millióan szívesen költöznének külföldre, ha ott lehetőségük lenne jobb munkahelyen dolgozni. A most készített reprezentatív kutatásból kiderült, elsősorban a 18-29 éves, városban élő férfiak gondolkodnak azon, hogy egy jobb állás reményében elhagyják Magyarországot. Az elégedetlenek elsősorban a fizetésüket keveslik (74%), vagy nem jönnek ki a vezetőjükkel (47%). Sokaknak nem okoz büszkeséget a munkája (38%), vagy hiányolják a megfelelő munkakörülményeket, illetve a fejlődési- és karrierlehetőséget (36, 35, 35%).

 

Mibe kerül a munkaerőhiány?

A cégvezetők egyre aktívabban kutatják, hogy milyen csomaggal tudják magukhoz vonzani a tehetséges, képzett munkaerőt. De nemcsak megszerezni kell tudni az embereket, hanem ma már a megtartás sem könnyű feladat. A munkaerőhiánnyal küzdő ágazatokban a cégek leginkább egymástól tudják elszipkázni az embereket. HR-kézbe kerülhet tehát a cég eredményes működése: egy tanulmány szerint átlag 7,5-8,5%-os bevételkiesést okozhat a munkaerő-hiány.

Sokat javíthatnának a helyzeten a hazai cégek

Nem kizárólag a hazai vállalatokon múlik a kivándorlási kedv alakulása, de a szerepük elvitathatatlan. A DreamJo.bs által szervezett kerekasztal-beszélgetésen a felsőoktatásból, vállalati és civil szférából érkezett szakemberek összegyűjtötték, hogy mik a legfontosabb lépések afelé, hogy egy hazai munkavállaló számára reális alternatíva lehessen magyar cégnél dolgozni.

A multinacionális cégek nagyobb erőforrásaik miatt könnyebb helyzetben vannak, de némi erőfeszítéssel bármelyik kisebb hazai vállalkozás tehet azért, hogy álommunkahely legyen.

A szakértők szerint az első lépések között kell szerepelnie a támogató munkahelyi környezet és kultúra kiépítésének, a megfelelő vezetői hozzáállás kialakításának. Mint mondták, csak a vezetőkön múlik, hogy mit várnak az alkalmazottaiktól, és hogyan kommunikálják azt. Az ő felelősségük építő kihívásokat és fejlődési lehetőségeket biztosítani a kollégáiknak.

 „Itt az ideje megmutatni: Magyarországon is vannak olyan munkahelyek, amikben lehet hinni, amik fejlődnek, és ahol egyszerűen jó dolgozni” – mondta Németh Anna, a DreamJo.bs társalapítója. A cégnél elhatározták, hogy a szakértői beszélgetésben felmerült szempontok szerint összegyűjtik, majd bemutatják az igazán szerethető hazai cégeket. A legjobb vállalkozásokat pedig díjazni is fogják. „Célunk, hogy év végéig megtaláljuk és bemutassuk Magyarország legszerethetőbb munkahelyeit. Azokat a cégeket, amelyekért érdemes lehet itthon maradni” – tette hozzá Németh Anna.

 

A DreamJo.bs Szerethető Munkahely díjára 2017. szeptember 7-étől a szerethetomunkahelyek.hu oldalon keresztül nevezhet minden olyan, legfeljebb 250 főt foglalkoztató hazai cég, ahol a vezetők és munkavállalók egyaránt úgy érzik: az ő cégükhöz jó bemenni dolgozni.

Mit hozott a multi?

Dr. Trautmann László, a Budapesti Corvinus Egyetem mikroökonómiai tanszékének tanszékvezető tanára úgy véli, minden termelő egységnek, minden szervezetnek, beleértve a nemzetgazdaságot és a legkisebb vállalatot is a feladatai közé tartozik, hogy segítse az állampolgárokat a teljesítményben és alkotóerejük kiteljesítésében.

„A 21. század gazdaságában, a tudásalapú gazdaságban a gazdaság hajtóereje az elkötelezett és magas teljesítményre képes munkavállaló. Ennek lehet eszköze például a béren kívüli juttatás, azon belül az egészségpénztári tagdíj-hozzájárulás” – állítja Trautmann László, aki szerint a nemzetközi nagyvállalatok nemcsak munkakultúrájukat hozták el Magyarországra, hanem javadalmazási rendszerüket is. A teljesítmények értékelésének egyáltalán nem kizárólagos módja a bér, legalább ilyen fontos szerephez jutnak azok a juttatások is, amelyek a munkavállalók jóllétét, biztonságát növelik. Az egészségpénztári tagdíj-kiegészítés kérdését nem lehet tehát pusztán adózási dilemmaként felfogni, hiszen – különösen a fiatal, 30-40 éves munkavállalók esetében – ez a minőségi munkaerőért folytatott versenyben egyre inkább kulcstényezővé válik - véli Trautmann.