Frontok jönnek, frontok mennek

2015. június 09. kedd 09:00

Havonta átlagosan tíz időjárási front halad át felettünk, ám azok a szélsőségek, amik az utóbbi időben tapasztalhatók, egészen rendkívüliek.

A front lényegében hideg és meleg légtömegek határán kialakult légköri képződmény, amelyet egyes meteorológiai paraméterek (hőmérséklet, légnyomás, páratartalom, szélerősség, ionizáció) egyidejű, hirtelen változásai jellemeznek. Hazánk felett átlagosan heti egy ciklon vonul át, egy hideg-, illetve egy melegfronttal kísérve, így évente kb. 100 front érinti az országot.

Az emberek egy része kifejezetten érzékeny ezekre a változásokra: a kutatások szerint a lakosság hetvennyolc százaléka megérzi az időjárási frontokat, harminc százaléka pedig meg is szenvedi azokat. A frontérzékenység egyénenként különböző módon jelentkezhet, lehetetlen biztosan megjósolni, hogy az adott fronthatás kinél milyen panaszokat fog kiváltani. Egyesek a hidegfrontot, mások a melegfrontot viselik rosszul, és akadnak, akik mindkét frontra érzékenyek. Ők minden hirtelen bekövetkező időjárás-változástól szenvednek.

Inkább a melegtől szenvedünk

A frontérzékenység genetikailag kódolt, de a szervezet és az idegrendszer általános állapotától is függ. Azok, akik valamilyen testi vagy lelki panasszal küzdenek, érzékenyebbek a fronthatásokra, ahogy a hormonális problémákkal küszködők is. A nők jobban ki vannak téve a fronthatásoknak, főleg, aki túlterhelt illetve az idősebb, krónikus betegséggel küzdők, de az érbetegeket, túlsúlyosokat, immun problémákkal küszködőket is gyakrabban érinti a probléma. Magyarországon ugyanakkor inkább a melegfrontokra vagyunk érzékenyek. A nők a férfiaknál tíz évvel később, a klimax tájékán válnak frontérzékennyé. A fiatalok viszont szerencsésebbek, mert a szervezetük rugalmas és jól kezeli a külső behatásokat. Kivételt jelentenek ez alól a csecsemők, akik az anya pocakjából érkezve nem csak az időjárásra, de mindenre érzékenyen reagálnak.

Halmozódnak a bajok

Hajlamosít a frontérzékenységre bármilyen krónikus betegség, sérülés, netán műtéti heg. Ilyen esetekben a szervezet nem annyira ellenálló, nehezebben alkalmazkodik a hirtelen változó külső környezethez. Azt azonban kevesen tudják, hogy ez összefüggésben lehet a látásproblémákkal is: akinek rossz a szeme, fokozottan érzékeny az időjárás változásaira. És persze nem csak az emberekre hat a klíma: megfigyelték, hogy front esetén a macskák különös gondot fordítanak bundájuk tisztogatására, a kakasok a szokásosnál is többet kukorékolnak, és nagy bosszúságunkra ilyenkor jelennek meg a konyhában és a kamrában a hangyák.

Kezelni kell

A frontérzékenység kellemetlen tüneteire semmiképpen sem szabad legyinteni, főleg, ha súlyosabbak. Nem szabad tudomásul venni, hogy hidegfronti hatáskor menetrendszerűen érkezik az epegörcs, vagy, hogy a melegfrontkor ingerlékenyebbek leszünk. De a lelki tünetek is kezelést igényelnek. A fronthatások következtében fellépő súlyos szorongás, depresszió, pánik rosszullétek, kimerültség mindig arra utal, hogy megbomlott a szervezet pszichés egyensúlya. Ilyenkor célszerű pszichiáterhez, pszichológushoz fordulni.

A légnyomás játéka

Frontról akkor beszélünk, amikor a meteorológiai elemek egyszerre, rövid idő alatt, nagymértékben megváltoznak. A front fogalmát Vilhelm Bjerknes norvég meteorológus alkotta meg az 1920-as években. Megfigyelte, hogy az időjárás változásait nagy kiterjedésű, eltérő fizikai tulajdonságú légtömegek kicserélődése okozza. A frontmentes, más néven anticiklonnak nevezett, magasabb légnyomású időszakot rendszeresen alacsonyabb légnyomású, jól körülhatárolt frontokkal kísért légörvények, a ciklonok követik. A klímaváltozás miatt nagy hirtelenséggel zajlanak ezek a hőmérséklet-, légnyomás- és páratartalom változások. Szinte már nem is csodálkozunk azon, ha egyik napról a másikra akár tíz fokkal többet vagy kevesebbet mutat a hőmérő higanyszála – legfeljebb szenvedünk tőle. Ezek a hőmérséklet ingadozások megbolygatják szervezetünk normális működését, folyamatos alkalmazkodást kívánnak meg hőszabályozó rendszerünktől, igénybe veszik szív- és keringési rendszerünket.

A megelőzés

A testileg-lelkileg jó kondícióban lévő, kipihent ember bizonyítottan ritkábban szenved a frontoktól. A legfontosabb tehát a stresszmentes és egészséges élet. Az alábbi szabályok betartásával javítható a közérzet, s a fronthatás csökkenthető, vagy akár meg is előzhető.

Egészséges táplálkozás: fogyasszunk vitaminokban (C, B vitaminok), ásványi anyagokban (Zn, Mg) gazdag, könnyen emészthető ételeket, valamint ügyeljünk a megfelelő folyadékbevitelre. A melegfrontra érzékenyek fogyasszanak több A-, B2- és C-vitamint, időnként szódabikarbónát, káliumot és foszfort, egyenek lúgosító, növényi eredetű táplálékokat. A hidegfrontra érzékenyek vegyenek magukhoz sok B1-, D- és E-vitamint, kalciumot, jódot és magnéziumot, de számukra ajánlott a koffein, illetve a húsok, a fehérjében gazdag táplálékok, így például a sajt vagy a tojás fokozott fogyasztása is.

Gyógynövények: az orbáncfüvet, ginszenget tartalmazó fronttea segít. De szedhetsz a fronthatások elkerülésére kifejlesztett kapszulát vagy cseppet is.

Relaxáció: akiket munkájuk során sok stresszhatás ér, azoknak különösen érdemes megtanulni a relaxálás technikáját. Ha az ember izmai relaxálás hatására ellazulnak, a pszichés ellazulás bizonyítottan bekövetkezik.

Váltózuhany Jó hatású lehet a naponta végzett váltott zuhany (2 perc hideg vizes, majd 2 perc meleg vizes tusolás váltogatva), vagy szaunázzunk, így formában tarthatjuk keringési és hőszabályozó rendszereinket.

Testmozgás: legjobb az úszás, de hasonló eredményt érhetünk el futással is (nem futógépen, hanem természetben.

Aromaterápia: párologtassunk citromfű és levendula olajat. Az esti fürdővízbe is tehetünk pár cseppet.