Globális felmelegedés - erősödnek a szélsőséges időjárási jelenségek
A globális felmelegedés következtében a szélsőséges időjárási jelenségek fel fognak erősödni, azt viszont nem lehet hosszú távra előre jelezni, hogy mikor, hogyan következnek be - erről Juhász Árpád geológus beszélt az M1 aktuális csatorna reggeli műsorában.
A Juhász Árpádot az Egyesült Államok északkeleti partvidékén tomboló ítéletidő és az Európában tapasztalható szokatlanul meleg időjárás kapcsán kérdezték. A szélsőségesen hideg időjárás okait magyarázva a geológus elmondta, hogy az amerikai kontinensnek teljesen más a földrajzi felépítése mint Európának: észak-dél irányban futnak le a hegyláncok, ami azt jelenti, hogy a sarki jégtömegek akadály nélkül "pillanatok alatt" lejutnak délre. Hozzáfűzte: ennek hatására történhet meg az is, hogy egyetlen nap alatt akár 30-40 Celsius-fokot essen a hőmérséklet. Ehhez még az is hozzájárul, hogy a tengeráramlások Kanada Atlanti-óceáni partjainál negatívan hatnak a környező területek éghajlatára - tette hozzá.
Nincs sok idő, hogy megmentsük a Földet!
“És te mit teszel?” kérdéssel indul a 2018-as Lavazza naptár, amely egyben figyelem felhívás is az ENSZ 193 tagországa felé. Arra emlékeztetnek mindenkit, hogy az emberek milliárdjai számára jobb jövőt kínáló “ENSZ 2030-as fenntartható fejlődési keretrendszerének” időpontja hamarosan itt van. A portrékon látható nagykövetek elkötelezettek a szegénység és a nemek közötti egyenlőtlenségek megszüntetése, a klímaváltozás és az igazságtalanság elleni harc mellett. A vállalkozás nemcsak azonosítja, hanem célul tűzi ki a 17 fenntartható fejlődési cél elérését (Sustainable Development Goals – SDG) 2030 előtt.
A 2018-as Lavazza naptár címe meglepően közvetlen és szándékosan provokatív. És te mit teszel? Itt az idő, hogy mi – a Föld lakói, az egész társadalom, a politikai és társadalmi intézmények, a vállalkozások és civil társadalmi szervezetek – lépjünk ez ügyben.
A geológus emellett fontosnak nevezte azt is, hogy már olyan dolgokat is tudnak mérni a szakemberek, amit korábban nem sikerült. Így derülhetett ki, hogy az Északi-sarkon a közelmúltban több alkalommal is abban az időszakban, amikor mínusz 30-40 Celsius-foknak kellett volna lennie, plusz 1 Celsius-fok volt. "Ez már több mint időjárás, ez már a klíma változásának a jele" - mutatott rá Juhász Árpád, hozzátéve, hogy Európa attól különbözik az amerikai kontinenstől, hogy keresztbe fekszik az Alpok hegységrendszere, így az északi légtömegek nem tudnak akadály nélkül dél felé áramlani. Ugyanakkor a geológus szerint annak, hogy tavaly ilyenkor befagyott a Balaton és most meg ilyen meleg van, semmi köze nincs önmagában a klímaváltozáshoz. "Azt csak tömeges mérésekkel, statisztikai alapon lehet megítélni, hogy a Földön mi történik" - hangsúlyozta.
A múlt év egyike volt a valaha mért legmelegebb esztendőknek a Föld történetében, 2017 volt a második eddigi legmelegebb év. Arra a kérdésre, hogy ez már a globális felmelegedés tünete-e, elmondta: amikor rendszeressé válik, hogy több év is egymás után ennyire meleg, az már tekinthető egy folyamat részének. Hazánkban a meleg telek vége felé nagy fagyok jönnek, a magyar mezőgazdaság történetében nem példa nélküli. "Sajnos azt senki nem tudja megjósolni, hogy attól, hogy most ilyen kellemes meleg van, vajon mi lesz február közepén" - magyarázta, hozzátéve, hogy a mezőgazdaság mindig ki lesz szolgáltatva ezeknek a szeszélyes jelenségeknek. (Az ételek íze és ára mellett jó, ha azok egészségünkre és a környezetre gyakorolt hatását is figyelembe vesszük, mielőtt a bevásárló kocsinkba kerülnek. Erről ITT olvashat)
"Általában elmondható, hogy a globális felmelegedéssel a szélsőségek fel fognak erősödni(...). Azt viszont, hogy egy adott évben hogyan, mikor, milyen időrendben következnek be, ezt nem lehet ilyen hosszú távra előre megjósolni" - hangsúlyozta Juhász Árpád.
"A klímaváltozás nem annyit jelent, hogy kicsit melegszik évről évre a földi légkör, vagy kicsit eltolódnak az éghajlati övezetek, hanem drámai helyzeteket okozhat például a vízellátásban, az ember és víz viszonyában, különösen, ha a csökkenő víz mellett a rohamosan növekvő népességgel is számolunk" - mondta a szakember két évvel ezelőtt a Magyar Fenntarthatósági Csúcson tartott előadásába.
