Hiánycikk lesz a csend és a sötét

Dezslik Magdolna   •   2015. május 29. péntek 09:00

Egy angol kutatás szerint a városban élő cinkéknek más a hangképzése, és eltérő az éneke is a vidéken élő társaikénál. Egyszerűen szólva az erdőben élő fiú cinke nem lenne képes megértetni magát egy helyes városi cinkelánnyal. Kevésbé mosolyogtató, ha elgondolkodunk azon, vajon mennyiben befolyásolja a mi életünket a városi környezet – a fényszennyezés, az állandó zaj, benzingőzös levegő.

Jó éjszakát!

A biológiai óra beállítása a szem világosságérzékelése alapján történik, amelynek alapján a tobozmirigy a fényingertől mentes időben (sötétben) melatonin nevű hormont termel. Ez a hormon a biológiai óránk órásmestere, működése során az ébrenléti állapotot fokozatosan a nyugalmi felé viszi, miközben a szervezet belső elválasztású mirigyei azon dolgoznak, hogy a testünk kipihenhesse a nappali igénybevételeket, lebontsa a káros anyagcseretermékeket, s ilyenkor fokozott immunrendszeri tevékenység (pl. gyógyulás) zajlik. Megfelelően pihenni tehát csak éjszakai sötétben tudunk, ennek hiányában kedvezőtlenül alakulhat a vérnyomás, egyes hormonok termelődése, a szervezet általános stressztűrő képessége. Ezért fontos egészségünk megőrzése szempontjából, hogy a közvilágítás vagy a neonreklámok hálószobánkba jutó fénye ne zavarja meg a pihenésünket.

Hozzávetőleges zajszintek decibelben

 

Levélsusogás: 10 dB

Óraketyegés: 20 dB

Halk rádiózás 50 dB

Társalgási beszéd: 60–70 dB

Hangos beszéd: 70–85 dB

Kiabálás: 80–100 dB

Zongora: 60–95 dB

Nyomdagép: 95 dB

Faipari marógép:95–103 dB

Légkalapács: 105 dB

Négymotoros repülő: 120 dB

Léglökéses repülő: 135–140 dB

Fájdalomküszöb: 130 db

Elég becsukni az ablakot?

Míg otthonunk fényszennyezése ellen viszonylag könnyen védekezhetünk egy redőnnyel, sötétítőfüggönnyel és készülékeink áramtalanításával – ez utóbbival évente több ezer forinttal csökkenhet a villanyszámlánk is –, a zajt kizárni már sokkal nehezebb és költségesebb. Ráadásul hiába a hangszigetelő üveg, ha a forró nyári estéken nyitott ablaknál aludnánk, nem tudunk majd pihenni a forgalom dübörgésétől vagy más zavaró hangoktól. Olyan stresszforrás ez, amely ellen, hacsak nem tudunk falura költözni, nem sokat tehetünk. Mert a zajt megszokni nem lehet.

Felmérések szerint a nagyvárosok zaja ma harminckétszer hangosabb, mint hetven évvel ezelőtt, és a közép- és kelet-európai nagyvárosok zajszintje is magasabb a fejlettebb országokénál. Budapest – 400 ponton rögzített adatok alapján készült – zajtérképe szerint gyakorlatilag nincs olyan főútvonal, ahol elfogadható lenne a hangterhelés mértéke. A helyzet hasonló a legnagyobb vidéki városainkban is. Márpedig az orvosi adatokból az derül ki, hogy a forgalmas, zajos területen élők nemcsak fáradékonyabbak és ingerlékenyek, de húsz százalékkel nagyobb az esélyük a szívinfarktusra is. Sőt, japán szakértők szerint a főútvonalak folyamatos, monoton alapzaja akár a koraszülés kockázatát is növelheti.

Magnézium, a csodaszer

Lakóhelyünk gondos megválasztása mellett magnézium szedésével is segíthetünk szervezetünknek. Ugyanis a zaj okozta stressz is a szervezet elektrolit-összetételének eltolódását váltja ki, ami jó magnéziumellátottság esetén csökkenthető.

Karácsony doktor szerint a pihentető éjjeli alvást a sós lábfürdő is elősegíti. „Egy evőkanál sót tegyünk egy lavór annyira meleg vízbe, amit még elvisel a bőrünk. Ebben áztassuk a lábunkat, amíg a víz kihűl. Utána azonnal bújjunk az ágyba, és térjünk nyugovóra.”

Szellőztessük a városokat is

A fény- és zajszennyezés némi beruházással kizárható az otthonunkból. De a légszennyezés, melyet a járművek, ipari objektumok, sőt egy-egy rossz helyre épített épületmonstrum okoz, már kevésbé.

Amikor kirándulunk, élvezzük a bőrünket simogató tiszta szellőt. Ha a lakásban elhasználódott a levegő, pár perces huzattal kiszellőztetünk. A nagyvárosokban ugyanígy vannak természetes szélcsatornák, amelyek az elhasznált levegő cseréjét és a város hőmérsékletét szabályozzák. Ha ezeket beépítik, kevésbé tisztulhat a levegő, és néhány fokkal melegebb is lesz.

„A városokban eleve egészen más a levegő, mint egy háborítatlan természeti területen. Ha egy városlakó vidékre utazik, alig egy-két óra után azt veszi észre, hogy álmos, leragadnak a szemei, a szervezete pihenni vágyik. Elszoktunk a tiszta levegőtől. Különösen jó példák erre azok, akik síelni mennek. Alighogy megérkeznek a hegyekbe, legszívesebben aludni mennének” – mondja Karácsony doktor.

Virágokkal a jó levegőért

Sajnos ma már gyalogosként is figyelnünk kell, hogy az adott környéken milyen a levegő minősége. Kisgyerekkel, babakocsival, de még kutyasétáltatás közben is érdemes alaposan átgondolni az útvonalat, mert a talajhoz közel sokkal magasabb a levegőben a károsanyag-koncentráció. Ráadásul gyermekeink sebezhetőbbek a levegőben lebegő mérgekkel szemben, hiszen testtömegükhöz képest sokkal több levegőt lélegeznek be, immunrendszerük pedig gyengébb, mint a felnőtteké.

A tiszta levegőért azonban a nagyvárosokban is tehetünk. Nemcsak a szemet gyönyörködtetik az ablakokban, erkélyeken pompázó virágok, vagy éppen a parkos területek, hanem az elhasznált levegőt is tisztítják, frissítik. Bár turisztikai céllal indulnak a különböző városszépítő mozgalmak, mint például a Virágos Magyarország program, mégis környezetvédelmi szempontból is értékesek. Ezek a zöldterületek a települések természetes légkondicionálói. Ahhoz pedig, hogy az ablakunkban muskátlik pompázzanak, igazán nem kell nagy beruházás.