2018. június 25. hétfő
Vilmos és Maxim napja

Rétvári: javulnak a magyar népegészségügyi mutatók

A pohár félig tele, vagy félig üres? Rétvári Bence pozitív fejleményként említette, hogy már öt év alá csökkent az EU és Magyarország lakosainak várható élettartama közötti különbség! Mások úgy látják: súlyos probléma, hogy a várható élettartam Magyarországon továbbra is évekkel elmarad az uniós országokhoz képest. 

10747.jpgRétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára a Nézőpont Intézet és a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetsége a Gyógyuló egészségügy 2017 konferenciáján azt mondta: európai összehasonlításban a magyar gyerekek mozognak a legtöbbet, és 200 ezerrel kevesebb felnőtt dohányzik, mint fél évtizede. Az államtitkár fontos lépésként említette a közétkeztetés átalakítását, a köznyelvben chipsadóként ismert népegészségügyi termékadó bevezetését, az iskolai büfék szabályozását és az egészségfejlesztési irodák hálózatának kiépítését. Kiemelte a szűrővizsgálatok rendszerének kiterjesztését és a Nemzeti Egészségmegőrző Intézet megteremtését is, hangsúlyozva: a betegek kezelése mellett fontos, hogy az egészségmegőrzés rendszere megfelelően működjön.

 

Súlyos lemaradásban

Digitális nagyhatalom leszünk?


A tanácskozáson Deutsch Tamás, a Digitális Jólét Programja összehangolásáért és megvalósításáért felelős miniszterelnöki biztos arról beszélt, a készülő egészségipar-fejlesztési stratégia célja az lesz, hogy minél többen, minél nagyobb számú és színvonalas szolgáltatást érhessenek el, és ez egyszerre segítse a gyógyítást, gyógyulást és az egészségtudatosságot. Szerinte az előttünk álló évtized legnagyobb beruházása a digitalizációhoz kapcsolódik, hiszen mára jól látható, hogy Európa azért maradt le Észak-Amerika és Ázsia mögött, mert náluk gyengében teljesített a digitalizáció terén. Deutsch Tamás szerint a digitalizáció terén a világ körülbelül kilencven országával vagyunk azonos szinten, így nem hátrány ledolgozásával kell kezdenünk, megtoldva ezt azzal, hogy a kormányzat az egészségügy fejlesztés alappillérének tekinti a digitális fejlesztések szerves rendszerbe építését. Szavai szerint a kormányzat célja az, hogy Magyarország a kontinens tíz legerősebb állama közé lépjen a digitalizáció terén; ennek elemekét említette az infrastruktúra megteremtését, a digitális átállás végigvitelét, a digitális készségek elterjesztését és az e-közigazgatás kialakítását.

2015-ben a születéskor várható élettartam 75,7 év volt Magyarországon, ami emelkedést jelent a 2000-ben mért 71,9 évhez képest, de még mindig közel öt évvel elmarad az uniós átlagtól. A nemek és a társadalmi-gazdasági csoportok közötti különbség jelentős: a legalacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkező magyar férfiak átlagosan kilenc évvel kevesebbet élnek, mint a legmagasabb iskolai végzettséggel rendelkező férfiak. Ez a különbség leginkább az alacsonyabb társadalmi-gazdasági csoportokhoz tartozók körében megfigyelhető szív- és érrendszeri betegségek és rák miatti magasabb halálozási rátának tudható be - mutat rá az OECD jelentése (OECD/European Observatory on Health Systems and Policies (2017), Magyarország: Egészségügyi országprofil 2017, State of Health in the EU, OECD Publishing, Paris/European Observatory on Health Systems and Policies, Brussels. http://dx.doi.org/10.1787/9789264285231-hu), amely megállapította azt is: a bizonyos területeken megfigyelt csökkenések ellenére Magyarország az egyik olyan uniós ország, ahol a legmagasabb a gyógyítással elkerülhető halálozások arányszáma, ami azt jelzi, hogy bőven van javítanivaló a hatásos egészségügyi ellátáshoz való időbeni hozzáférés terén életveszélyes állapotok esetén. 

A jelentés a kockázati tényezők terén sem fest rózsás képet az országról: 2014-ben a magyar felnőttek több mint egynegyede napi rendszerességgel dohányzott. Az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők körében a dohányzás több mint kétszer gyakoribb, mint a legmagasabb iskolai végzettséggel rendelkezők körében. Nőtt az elhízás gyakorisága, és 2014-ben a magyar felnőttek több mint egyötöde túlsúlyos volt. A serdülők körében megfigyelt ártalmas alkoholfogyasztás szintén fontos kockázati tényező: a magyar 15 évesek 38%-a életében már több alkalommal volt részeg (szemben a 25%-os uniós átlaggal).

 

Az uniós átlag kétszeresét fizetjük zsebből

Magyarországon az egészségügyi kiadások jóval az uniós átlag alatt vannak, és az utóbbi évtizedben tovább nőtt ez a különbség. 2015-ben Magyarország fejenként 1428 eurót költött az egészségügyre (a GDP 7,2%-a) – a tendenciáról ITT olvashat hírlevelünkben – , ami körülbelül fele a 2797 eurós uniós átlagnak (a GDP 9,9%-a). Az egészségügyi kiadások csupán kétharmada származik állami forrásokból. A zsebből fizetett kiadások, amelyek magukban foglalják a közfinanszírozott ellátások esetében fizetendő önrészt, a szolgáltatás csomagba nem tartozó ellátásokért fizetett díjat, valamint a paraszolvenciát, Magyarországon az összes egészségügyi kiadás 29%-át teszik ki, vagyis a 15%-os uniós átlag csaknem kétszeresét.

A zsebből fizetett kiadások legnagyobb része gyógyszerekre megy, amiből az uniós szakemberek arra következtettek, hogy a gyógyszerkészítmények elérhetősége problémás lehet. A paraszolvencia pedig már régóta fontos szerepet játszik a magyar egészségügyben – állapítja meg a kutatás, és a becslések szerint az összes egészségügyi kiadás legalább 2,1%-át teszi ki. Ez az arány sokkal magasabb, mint a legtöbb uniós országban.

Segít majd az e-health?

A Gyógyuló egészségügy 2017 konferenciáján Vartus Gergely, az e-health koordinációval kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős miniszteri biztos elmondta, az elektronikus egészségügyi szolgáltatási térhez (EESZT) csatlakozásra kötelezett nagyságrendileg tízezer intézmény közül 6500 már napi szinten használja a felhőt. A fennmaradó intézmények is a csatlakozás valamilyen fázisában vannak - tette hozzá -, és úgy vélte, az év végével megtörténik valamennyi intézmény csatlakozása az EESZT-hez.

Kiemelte, a novembertől élesben működő rendszerben napi szinten 700 ezer e-recept képződik, azonban a receptek java részét még a gyógyszerészek viszik fel a felhőbe. Mint mondta, a cél az, hogy a receptek már a felírás helyén (rendelő, kórház) felkerüljenek az EESZT-be. Vartus Gergely beszámolt arról is, hogy az EESZT bevezetéséhez több mint száz egészségügyi rendszerszállítóval kellett összedolgozni. A rendszerhez történő csatlakozás "gyermekbetegségei", a csatlakozás esetleges nehézségei a rendszerszállítók eltérő felkészültségéből és hozzáállásából adódott - jegyezte meg. A miniszteri biztos úgy vélte, hat hónapos folyamatos működés után lehet majd biztosan kijelenteni, hogy a rendszer működik, és jövő év végére el kellene eljutni odáig, hogy az EESZT használata olyan természetes lesz, mint a villanyt felkapcsolni a rendelőben. Az EESZT fejlesztésére további 23 milliárd forint uniós forrás áll rendelkezésre.