Mennyit járunk fogorvoshoz?
A szájhigiéniás kultúra Magyarországon nagyon alacsony szinten van, főleg a férfiak körében. Pedig rossz fog- és szájápolási szokások akár a párkapcsolatok, akár a munkahelyi kapcsolatok során problémát okozhatnak.
Egy friss országos reprezentatív kutatás rámutatott: a magyarok többsége évek óta nem járt fogorvosnál, zömük 30 év alatti vagy 50 év feletti korosztályból kerül ki és a többség legfeljebb évente egyszer vagy inkább egyszer sem keresi fel a fogorvosi rendelőt. A magyarországi fogászat és a 18 év feletti lakosság fogászattal, szájhigiéniával való attitűdjeit és talán korántsem felhőtlen kapcsolatát vizsgáló felmérést a CanariaDental készítette.
Nincs kultúrája a szájhigiéniának
A konkrét számadatok szerint a megkérdezettek 4,2 %, saját bevallása szerint, egyáltalán nem jár fogorvoshoz és sajnos azok is sokan vannak (40,2 %!), akik években tudják csak meghatározni a fogorvos felkeresésének gyakoriságát. Ők azok, akik 2-3 éve, 4-5 éve vagy 5 évnél régebben jártak fogorvosnál. Az emberek közel fele leginkább kontrollra vagy fogkőeltávolítás miatt megy fogorvoshoz.
Mivel a társadalombiztosítás a sürgősségi ellátáson kívül csak bizonyos típusú fogászati kezeléseket finanszíroz, így nem meglepő a magánorvosi praxis elterjedtsége. A megkérdezettek majdnem fele magánrendelőbe jár és 38,5 % veszi igénybe a körzeti rendelőt.
Összességében 22,5 % azok aránya, akik elgondolkoztak már orvosuk lecserélésén, függetlenül attól, hogy elégedettek-e vele vagy sem. A váltásra sokakat az alacsonyabb ár késztetne, az orvos szakmai tudása, a rosszul végzett kezelés pedig sokaknak komoly motivációs tényezőt jelenten.
A fogorvos személyének kiválasztása a legtöbb embernél egy személyhez kapcsolható, személyi döntés, de jellemzően az is, hogy a férfiak sok esetben hölgy párjukra bízzák a döntést.
A fogorvosnál szinte mindenki fél
A fogorvostól, a fogorvosi kezelésektől való félelem általánosan elterjedt a hazai lakosság körében, a válaszadók alig több mint egynegyedére igaz, hogy egyáltalán nem fél a fogorvostól, háromnegyedük kisebb-nagyobb félelemérzettel küzd. Összességében véve igen jelentős azok aránya, akik esetében a félelem mértéke meghaladja azt, ami felnőtt emberek esetében hasonló szituációban indokolt vagy tolerálható lenne (ők vagy nagyon félnek vagy inkább félnek a fogorvosnál).
A félelemérzet oka legtöbbször a fájdalom, de a kellemetlen hangok és a fogorvosi kezelés következtében fellépő pénzügyi probléma is az említett vezető okok közt szerepel.
Leegyszerűsítve tehát a fúró sokak számára elviselhetetlen visító hangja és a kezelés végén kézhez kapott borsos végszámla tehető felelőssé félelmeink többségéért. Ugyanakkor érdekes, hogy a válaszadók döntő többsége a kezelések okozta feszültség oldására a három legfontosabb eszköznek a kedvességet, a gyorsaságot és a zenei aláfestést a kezelések alatt tartja, nem pedig az altatás, a nyugtató gyógyszerek vagy a fájdalomcsillapítók használatát.
Az orvosok megbecsültek, a betegek alárendeltek
A megkérdezettek véleménye szerint, a fogorvosok az orvostársadalom kiemelten megbecsült tagjai. Ám, meglepően sok megkérdezett számolt be arról, hogy korábban volt már nézeteltérése fogorvossal. A nézeteltérés oka legtöbbször a nem megfelelően elvégzett munka, szakmai probléma volt, de viselkedésbeli kifogások is előfordultak. Mindez összefüggésben állhat azzal, hogy a betegek döntő többsége alárendelt helyzettel jellemzi az orvoshoz való viszonyát.
Így manapság, amikor a páciensek egyre nagyobb beleszólást igényelnek a különféle orvosi kezelésekbe, nem meglepő, hogy a válaszadók többsége fejezte ki, hogy egyenlő partnerként, a komolyabb fogászati beavatkozás során ő maga szeretné eldönteni, milyen árkategóriájú alapanyagot, terméket használjon az orvos.
Mitől járnánk többet fogorvoshoz?
A válaszadók döntő többsége úgy nyilatkozott, hogy elsősorban az alacsonyabb ár illetve az ingyenes szűrések, az egyes kezelésekre adott vagy családi kedvezmények ösztönöznék arra, hogy gyakrabban járjanak fogorvoshoz. Mintegy negyedük a kezelésekre hosszabb és átláthatóbb garanciát szeretne kapni fogorvosától.
Rendkívül érdekes továbbá, hogy a megkérdezettek közel 20 % úgy nyilatkozott, hogy amennyiben kedvező banki hitelkonstrukció állna rendelkezésére, úgy szívesen vállalna költségesebb fogászati kezeléseket is, ennek hiányában azonban ez számára nem megvalósítható.
A kutatás módszere: Országos, reprezentatív, kvantitatív kutatás; telefonos (CATI) interjúk, standard kérdőívek alkalmazásával. Mintanagyság: 1000 fő, 18 év feletti magyar lakosság (férfiak és nők).
