Csodanövények, szuperételek, trendi diéták 2018-as listája
Legtöbbünk újévi fogadalmai között szerepel valamilyen egészség és wellness vonatkozású elhatározás, de az állandóan változó világunkban nehéz lépést tartani a legújabb élelmiszer- és diétatrendekkel. Íme, a legújabb szuperételek listája, a legtrendibb diéták és gyógyító csodanövények sora.
A hínár és a kendermag vezeti a 2018-as egészséges étkek listáját. A rugalmizmus – azaz félállású vegetarianizmus – az egyik új diétatrend idén. A Reishi gomba és a kanukaméz is előtérbe kerül az egészségtudatosak körében, és ezeket jó, ha ismeri, az ausztráliai Healthy Life szerint.
2018 táplálkozási trendjei
A diétatrendek közül úgy tűnik, a rugalmizmus lesz a legnépszerűbb idén. Hogy ez mit jelent? Azt, hogy az elvakult vegetarianizmus már a múlté. Sokkal trendibb a félállású zöldségfogyasztó, aki azért néha enged a kísértésnek és egy-egy szelet húst is vesz a tányérjára. Kutatások kimutatták, hogy a növényi alapú táplálkozás csökkenti a kardiovaszkuláris megbetegedések és a 2-es típusú diabétesz kialakulásának veszélyét, a hús viszont tartalmazza a szervezet számára szükséges, a szervek és izmok felépítésénél, illetve az immunrendszer védelménél hasznos fehérjét.
Az étkezési szokások képzeletbeli dobogójának második fokára idén a ketogén étrend kerülhet (a ketogén diéta előnyeiről és hátrányairól ITT írtunk). A nagyon alacsony szénhidráttartalmú, magas zsírtartalmú étkezés sokaknak segít a fogyásban, ugyanakkor nem csökkenti az izomzatot. Vigyázat, a magas fehérjetartalmú étkezés mellé sok folyadékot kell fogyasztani és az sem mindegy, milyen zsírokat eszünk. Az avokádó, vagy a mandula és dió vajak „jó” zsírokat tartalmaznak. A diéta áldásos hatásának maximalizálása érdekében érdemes a mozgást is beépíteni mindennapjainkba.
A keto lényege, hogy a szénhidrátok megvonásával arra kényszeríti a szervezetet, hogy zsírokból fedezze energiaigényét. Normális esetben az élelmiszerrel felvett szénhidrátokat a szervezet glükózzá alakítja, majd pedig a szervezet minden részében, így az agyban is, felhasználja. A ketogén diéta alatt igen kevés szénhidrát áll rendelkezésre, ezért a máj a zsírokat zsírsavakká és ketonokká bontja le. A glükóz helyett ebben az esetben a ketonok játsszák az „energiahordozó” szerepét. Amikor a vérben és az agyban magas a ketonszint, ketózisról beszélünk. A ketózis a gyerekkori epilepszia gyógyításában is hatékonynak bizonyult.
A táplálkozási trendlista előkelő helyén áll a „golyóálló” kávé is. Hogy ez mit jelent? Azt, hogy a kávéba vajat vagy olajat tesznek. A telített zsírok és a kávé keveréke lehetővé teszi, hogy a koffein fokozatosan szabaduljon fel, ami bizonyítottan elnyomja az étvágyat és serkenti az agyműködést a nap folyamán.
A prozab - a furcsa szó nem elírás, hanem a protein és zab keverékére utal - ma a legtáplálóbb reggeli sokak szerint. Aki egy kicsit járatos a konyhában, maga is elkészítheti az ízletes étket otthon. Íme, a recept: keverjünk össze kendermagot, chiamagot, mogyoróvajat, zabot, lenmagot és fahéjat. A keveréket adjuk hozzá zabkásához, müzlihez vagy joghurthoz. Így nemcsak kiegyensúlyozott reggelivel indíthatjuk a napot, hanem hatalmas proteinlöketet is juttatunk a szervezetünkbe, ami a nap hátralévő részében biztosítja számunkra a szükséges természetes energiát az akadályok leküzdéséhez.
Újhullámos élelmiszerek
Kendermag
Az egészségtudatosak egyre több helyen találkozhatnak majd ebben az évben a kendermaggal, mint egészséges élelmiszerrel. Az Ausztráliában a közelmúltban legalizált termék nemcsak proteinben gazdag – ez a második legmagasabb proteintartalmú növény a világon –, hanem tele van esszenciális zsírsavakkal, ásványi anyagokkal és vitaminokkal. A kendermag és a marihuána bár ugyanahhoz a növényfajhoz tartoznak, a kendermag nem tartalmaz pszichoaktív hatású THC-t. Vagyis, aki kendermagot fogyaszt, nem kerül a fellegekbe, csak egészségesebb lesz.
Adaptogének
Ahogyan a modern élettel járó stressz egyre inkább vámolja a testünket, annál inkább felértékelődnek bizonyos, a káros hatásokat tompító tulajdonságokkal bíró növények. Az adaptogének olyan organikus táplálékok, amelyek természetes úton csökkentik a fizikai, szellemi és érzelmi stressz testre gyakorolt káros hatásait. Ilyenek például bizonyos gombák – a reishi, a chaga vagy a cordyceps –, amelyek hozzájárulnak a szív egészségéhez, sőt a szervezetben lévő gyulladások csökkentéséhez is.
Bár nyersen ezek a gombák elég ijesztően néznek ki, általában szárítva vagy poralakban kerülnek a polcokra. Ebben a formában teához, kávéhoz vagy smoothie-hoz adva már könnyen fogyaszthatóak. De azon sem kell meglepődni, ha egyszer csak a környék divatos vendéglőjének étlapján megjelenik a reishi-tál.
Paleo, slow-carb vagy mushroom-plan?
A gombák könnyen beilleszthetőek a fogyókúrás étrendbe, hiszen testsúlycsökkentő hatásúak, emellett rendkívül alacsony a kalóriatartalmuk, 100 g csiperkegomba csupán 39 kalóriát tartalmaz, a laskagomba pedig csak 33-at, emellett a szénhidráttartalmuk is elenyésző. Fehérjeforrásnak kitűnő választás, magas aminosav tartalma miatt nélkülözhetetlen az emberi szervezet számára, a fehérjeszerkezete pedig az állati termékekben található proteinhez hasonlítható, ezért csirke vagy hal helyett nyugodtan választhatjuk a gombát. A család is értékelni fogja a változatosságot.
Kanuka
Bizonyára sokan ismerik a Manukát, a mézet, amely Új-Zélandról származik és meglepően sok jótékony hatással bír. De 2018-ban a Kanuka méz és olaj lesz az új sláger az egészséges étkek mezőnyében, köszönhetően antibakteriális, gyulladáscsökkentő és a káros mikroorganizmusokat elpusztító hatásának. Használhatjuk közvetlenül a bőrre kenve, hogy csökkentsük az ekcéma, a pszoriázis, az akné, a rosacea és a kiszáradás okozta tüneteket. De belsőleg fogyasztva is hatásos lehet a bélproblémák és a fertőzések kezelésében.
Hínár
A hínár már régóta szerepel az egészségtudatosan táplálkozók toplistáján, 2018-ban azonban még többek menüjébe kerülhet bele. A minden más növénynél több jódot, káliumot, kalciumot, folsavat, vasat és magnéziumot tartalmazó növény vitaminokban is jól áll: kiváló természetes A, C és B12 forrásunk lehet. A Wollongong Egyetem kutatói azt vizsgálják, hogy a hínár milyen hatással van a gyomorra, a bőrre, az anyagcsere-folyamatokra. Egy korábbi kutatás szerint a hínárt jótékonyan befolyásolja a koleszterinszintet. Ehető és vitamindús csomagolóanyag is készül belőle. Erről ITT olvashat részletesebben!
Forrás: Daily Mail Australia
