2018. június 19. kedd
Gyárfás napja

540 milliárdot költünk az egészségünkre!

Négymillió háztartással számolva évente közel 540 milliárd forintot költünk egészségügyre. A legtöbb pénzt gyógyszerekre adjuk ki és egyre tetemesebb a magánorvosi rendelésre, privát diagnosztikai vizsgálatra fordított összeg is. Ha ezekért egészségpénztári kártyával fizetünk, akár 20%-ot spórolhatunk a kezelés árából.

Magyarországon az egészségügyi szolgáltatások finanszírozása a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvényben meghatározott rendszer alapján az Egészségbiztosítási Alapból történik. Az állampolgárok az egészségbiztosítás keretein belül, megfelelő jogosultság szerint természetbeni ellátás keretében nyújtott egészségügyi szolgáltatásokat és a pénzben nyújtott pénzbeli ellátásokat vehetnek igénybe. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő oldalán ezt találjuk: „minden betegnek joga van – a jogszabályokban meghatározott keretek között – az egészségi állapota által indokolt, megfelelő, folyamatosan (napi 24 órában) hozzáférhető és az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő egészségügyi ellátáshoz.”

 

10928.jpgEnnek ellenére egy magyar háztartás egészségüggyel és egészséggel összefüggő kiadásai meghaladják az évi 180 ezer forintot (a kötelezően fizetett biztosításon felül), aminek harmada gyógyszerkiadás – derül ki a Szinapszis Piackutató és Tanácsadó által 2016-ban készített kutatásból. Jelentős tételt jelent a gyógyászati segédeszközök, az étrend-kiegészítők vásárlása és a magánorvosnál költött összeg is. A magánegészségügyi szolgáltatást igénybe vevők 49%-a a járóbeteg szakrendelést keresi fel, 34%-a diagnosztikai vizsgálatra megy, 11%-uk az egynapos sebészetért vagy fekvőbeteg ellátásért fizet és 6% az egyéb szolgáltatásért fizetők aránya.

 

Ugyanebből a kutatásból az is kiderül, a betegek a saját zsebükből a legtöbb pénzt fogászatra – évente átlag több mint 5 alkalommal megyünk fogorvoshoz –, képalkotó vizsgálatokra, nőgyógyászatra – a nőgyógyászt évente átlag több mint háromszor keressük fel –, laborvizsgálatokra, illetve bőrgyógyászatra áldozzák. Egyre többen már a szemészeti, reumatológiai és ortopédiai problémákkal is inkább a magánorvoshoz fordulnak. Az egy alkalomra eső legnagyobb költséggel a szemészeti rendelések járnak: 25 ezer forintot hagynak a magán orvosi rendelésen az azt igénybe vevők – ez a költség átlagosan egy évben két alkalommal terheli a megkérdezettek pénztárcáját. Alkalmanként átlagosan mintegy 17 ezer forintot hagyunk a fogorvosnál, ami éves szinten fejenként 84 ezer forint kiadást jelent. Ezt követi a nőgyógyász, ahol az alkalmankénti átlagosan 11 ezer forintot fizetünk, éves szinten 37 ezer forintot. A 387 fő megkérdezésével készült, reprezentatív online kutatás szerint a bőrgyógyászati és háziorvosi ellátást közel azonos arányban veszik igénybe a válaszadók, de amíg a bőrgyógyászaton egy évben átlagosan kétszer jelennek meg, addig a magán háziorvost évente ötször keresik fel. A két szolgáltatás évi költségében nincs jelentős eltérés (8, illetve 11 ezer forint), de az egy alkalomra eső költségben már jelentős eltérés mutatkozik: a bőrgyógyászaton alkalmanként 6 ezer forintot kell átlagosan fizetni, egy magán háziorvosnál viszont mindössze 2 ezer forintot kérnek el a betegtől.

Tavaly a 12 legnagyobb magánszolgáltatót tömörítő Primus Egyesület is számolt. Szerintük összesen 900 milliárd forint áramlik a magánegészségügybe, 300 milliárd forint egészségügyi szolgáltatásokra. A Coface nemzetközi hitelbiztosító, cégminősítő és követeléskezelő által összesített iparági árbevételi adatok elemzése alapján csak Budapesten és Pest megyében évi 54 milliárd forintot költ el a lakosság privát egészségügyi szolgáltatásokra számla nélkül például lakásrendelőkben, országosan ez az összeg pedig biztosan meghaladja a 100 milliárd forintot.

Mindezekkel szemben – vagy mellett – az Egészségbiztosítási Alap GDP-arányos kiadása évről évre csökken: 2005-ben még 7,1% volt, 2016-ban 6,1% (forrás: Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő Statisztikai Évkönyv, 2016). Az OECD adatai szerint 10 év alatt az egészségügyi közkiadások szintje körülbelül 15%-kal csökkent. A nemzetközi szervezet legutóbb publikált jelentése szerint 2015-ben Magyarország fejenként 1428 eurót költött az egészségügyre, ami körülbelül fele a 2797 eurós uniós átlagnak. És az egészségügyi kiadások csupán kétharmada származott állami forrásokból!

 

Erre szolgál az egészségpénztár!

10927.jpgA felmérések és statisztikák – és a lakossági tapasztalatok is – egyértelműen azt jelzik, ma Magyarországon szinte minden család fordít nettó jövedelméből az egészségére, sajnos nagyobb részt annak helyreállítására, vagy a betegség kiderítésére. Az egészségpénztári számlán gyűjtött forintok a magánforrások bevonásának intézményes formáját jelentik, amit az állam is támogat a magánbefizetések után járó 20%-os szja-jóváírással.

A fentebb felsorolt egészségügyi szolgáltatások egytől egyig fedezhetők egészségpénztári számláról, azaz nem „egyben” kell kivennünk a családi kasszából a fogorvosnál, nőgyógyásznál, bőrgyógyásznál fizetendő összeget, sem a diagnosztikai vizsgálat árát, hanem az hónapok során gyűlik össze a számlánkon. Így egy tervezett vagy váratlan kezelés nem üt hatalmas lyukat a családi költségvetésen. Ha pedig kihasználjuk a maximális évi 150 ezer forint NAV-tól jövő pénzt, a háztartás egészségüggyel és egészséggel összefüggő kiadásainak zsebből fizetett hányada az évi 180 ezer forintról (Szinapszis-adat) 30 ezer forintra apad!

 

Erősödik az egészségpénztári megtakarítás szerepe a családok jóllétében

Továbbra is a gyógyszerkiadások adják a pénztári forgalom legnagyobb részét, de dinamikusan bővül az orvosi ellátásra és az önsegélyező szolgáltatásokra fordított összeg. Az elmozdulást segítik a szolgáltatók között megjelenő új ágazati szereplők, például a dm drogéria, ahol 2017 nyara óta a csecsemőápolási termékekért, a vitaminokért, a gluténmentes speciális élelmiszerekért fizethetünk patikakártyával.