2018. november 21. szerda
Olivér napja

200 milliárd forint mehet béremelésre, de nem kötelező

Január 1-től a bruttó bérek után fizetendő szociális hozzájárulási adó 22%-ról, 19,5%-ra csökkent. Ez kormányzati becslések szerint 200 milliárd forintot hagy a munkaadóknál. A cégek az összeget technikai fejlesztésekre és béremelésre fordíthatják, kérdés, megteszik-e.

10888.jpgMivel a versenyszférában a reálbérnövekedés meghaladta a hatéves bérmegállapodásban meghatározott 11 százalékot, ezért a megállapodás értelmében a szociális hozzájárulási adó 2018. január 1-től nem 2 százalékponttal, hanem 2,5 százalékponttal mérséklődött – mutatott rá Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára a december végén tartott sajtótájékoztatón. A munkáltatóknál maradó pluszpénz teret ad a béremeléseknek, de nem kötelező arra fordítani, akár a cafeteriakeretet is növelhetik a forrásból a vállalatok (igaz, a minimálbér és a garantált bérminimum kötelező emelése miatt a bérköltségek a szocho csökkentése ellenére is nőnek idén).

 

A Portfolio.hu Rolek Ferencet, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnökét és Dávid Ferencet, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkárát kérdezte a bérek várható alakulásáról. Abban mindkét szakértő egyetértett, hogy a munkaerőhiány és a minimálbér emelése együtt felfelé tolják a kereseteket, ha nem is olyan dinamikusan, mint tavaly. Rolek Ferenc idén 8-9% közötti ütemre számít a versenyszférában, és Dávid Ferenc is egyszámjegyű bővülést prognosztizál. Nyeste Orsolya az Erste makrogazdasági elemzője is 7-8%-os bérnövekedést vár az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint, míg Horváth András, a Takarékbank elemzője 9%-os átlagos bérnövekedésről beszélt.

 

Szükséges a bérfelzárkózás, de…

A vállalatok egymástól próbálják megszerezni a munkaerőt, így a jövedelmek növelése kényszer. Ugyanakkor, ha a termelékenység nem tart lépést a bérkiáramlással – mutatott rá az MTI kérdésére adott válaszában Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője –, romlik a magyar gazdaság versenyképessége. A beruházási adatokból egyébként láthatóak annak jelei, hogy több vállalkozás már gépek beszerzésével igyekszik pótolni a hiányzó és dráguló munkaerőt – jegyezte meg a szakember. Vadász György, a Magyar Iparszövetség (OKISZ) ügyvezető elnöke is úgy látja, a tagságuk jelentős része nehezen tudja kigazdálkodni a bérfejlesztés fedezetét az éles piaci verseny és az alacsony jövedelemtermelő képesség miatt. Ők azt ajánlják, keressék meg a bérfejlesztés további lehetőségét a vállalkozók.

A béren kívüli juttatási rendszer lehet az egyik megoldás, hogy olcsóbban kínáljanak a cégek magasabb keresetet a dolgozóiknak. Kardos György cafeteriaszakértő így számol: 30 ezer forint nettó kifizetés bérként 54 585 forintjába kerül a munkáltatónak, adómentes juttatásként 30 ezer forintba, kedvezményes adózású elemekkel kifizetve 40 266 forintba, normál adózású elemekből összerakott csomag esetén 42 213 forintba.