2017. november 22. szerda
Cecília napja

Új ajánlás a Dietetikusok Országos Szövetségétől gyerekeknek

A Gyerek Okostányér elnevezésű ajánlás  a legfrissebb tudományos eredményeket figyelembe véve határozza meg, hogy a kiegyensúlyozott táplálkozáshoz naponta milyen élelmiszertípusoknak milyen arányban kellene az említett korcsoport tányérjára kerülnie.

10533.jpgA Gyerek Okostányér elnevezésű ajánlás jelölésrendszerében és megközelítési módjában a felnőttekét követi és a legfrissebb tudományos eredményeket figyelembe véve határozza meg, hogy a kiegyensúlyozott táplálkozáshoz naponta milyen élelmiszertípusoknak milyen arányban kellene a 6-17 éves korosztály tányérjára kerülnie. Mivel a napi energiaszükséglet szempontjából a felnőttekhez képest ez a korosztály sokkal kevésbé egységes, ezért esetükben az eltérő adagok és mennyiségek meghatározása igen hangsúlyos szerepet kapott.

 

Minden ötödik gyerek túlsúlyos vagy elhízott

Az elhízás már gyermekkorban is számos krónikus, nem fertőző megbetegedés kockázatát növeli (pl. cukorbetegség 4,5-5,5 szeres kockázat, asztma +23%, magas vérnyomás, depresszió). Emellett a gyermekkori túlsúly és elhízás nagy valószínűséggel felnőtt korban is súlyproblémákat eredményez: a túlsúlyos serdülők 80%-a túlsúlyos felnőtt lesz! További jelentős probléma, hogy a túlsúly és az elhízás kezelése és a következményesen megjelenő betegségek rendkívül nagy terhet jelentenek az egészségügyi ellátórendszer számára. Az Európai Unióban az egészségügyi költségvetés körülbelül 7%-át fordítják az elhízással kapcsolatos betegségek kezelésére. 

A szakmai szervezet külön energiaigény-kalkulátort és adagolási útmutatót is készített a gyerekeknek szóló ajánlásához, amivel bárki ki tudja számolni, hogy miből mennyit kellene a tányérra vagy az uzsonnás dobozba tenni. Mint írták, a felnőttek és gyerekek napi étkezésének helyes arányai tulajdonképpen megegyeznek; nagyjából az étrend felét a zöldségeknek és gyümölcsöknek kellene kitenniük, a másik felén osztoznak a gabonafélék, például a kenyér, péksütemény, tésztafélék, valamint a húsok, halak, tojás, tej és tejtermékek.  
A különbség elsősorban az elfogyasztásra javasolt élelmiszer-mennyiségekben van: egy átlagos, közepesen aktív életmódot folytató felnőtt nőnek 2000, egy férfinak 2500 kalória a napi energiaigénye. Ez természetesen az egyéni tényezők - életkor, fizikai aktivitás - függvényében mindenkinél másként alakul. A gyermekek energiaigénye a kor, nem, testtömeg és aktivitás alapján nagy szórást mutat, iskolás korban napi 1300 és 3300 kalória között változik - tették hozzá, azzal együtt, hogy ezért volt szükség az energiaigény-kalkulátorra. (Az ajánlás elérhető a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének honlapján, az mdosz.hu/uj-taplalkozasi-ajanlasok-okos-tanyer címen.)

 

Fele-felel

Miháldy Kinga dietetikus a program kapcsán azt javasolta, az elfogyasztott élelmiszerek fele zöldség és gyümölcs legyen, például sütőtök vagy cékla. Mivel télen kevesebb a napsütéses óra, fontos a D-vitamin bevitele is - jegyezte meg. A folyadékbevitelt sem szabadna csökkenteni a meleg időszakokhoz képest, hiszen ilyenkor is ugyanannyit kell inni, az igény ugyanis nem változik lényegesen, mindössze kevésbé kívánjuk a folyadékot. És bár sötétben nehezebben veszi rá magát az ember, hogy sportolni induljon, a megfelelő mennyiségű testmozgás elengedhetetlen az egészség megőrzése érdekében.  A szakember szerint ha a magányos tevékenység helyett társaságit választunk, növelhető a motiváció.