Tragikus a hazai egészségügy helyzete
Nagyok a problémák, rosszak a mutatószámaink és minden szám mögött egyéni sorsok állnak – mutatott rá Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár, az ELTE Szociológia Doktori Iskola Szociálpolitika doktori programjának a vezetője a Portfolio Private Health Forum 2017 konferencián.
A magyar népesség egészségi állapota lényegesen rosszabb, mint ami a gazdaság fejlettsége alapján elvárható lenne, ráadásul uniós összehasonlításban Magyarországon kiugróan magasabb a halálozás azokban a halálokokban, amelyekre jelentős hatást gyakorol az egészségügyi rendszer működése. A helyzetet jól szemlélteti például a férfiak 40 éves korban várható élettartalma: Magyarországon a rendszerváltás körül elindult egy felzárkózás, de ez 2000 környékén megtorpant és elkanyarodott az európai trendtől.
Hatalmasak a különbségek országon belül
A 65 évesnél fiatalabb lakosság esetében a hazai halálozási adatok szerint 2011-től folyamatosan nő az ország lemaradása az EU15-ökhöz képest bizonyos konkrét betegségek esetén, vagyis a hazai egészségügyi ellátás nem tudta követni az utóbbi években végbemenő ugrásszerű technikai fejlődést. Az egyes betegségek ellátásában a számok a megyék közti óriási különbségre is felhívják a figyelmet: a megfelelő szintű ellátáshoz időben és minőségben is egyenlőtlen a hozzáférés. Kérdés az is, hogy az egyén képes-e felismerni, hogy orvoshoz kell mennie, és elegendő információ áll-e a rendelkezésére, hogy elérje a megfelelő kezelést. Ezekkel a problémákkal is kellene az egészségügynek foglalkoznia – véli Prof. Dr. Orosz Éva. Az elvégzett MRI vizsgálatok óraszámában a megyék között 6-7-szeres különbségek vannak, a várólista hosszában 4-5szörös, a szürkehályog-műtétek esetében 11-szeres, említett néhány kiugró példát a kutató. A legjobb helyzetű régiókban pont annyit kell várni, mint például Hollandiában, míg a leghátrányosabb helyzetű megye a leggyengébb ország szintjén van. Létezik olyan hazai terület, ahol a népesség 20%-ának lakóhelyén nincs házi orvos. Az alapellátás, járóbeteg-ellátás minőségét mutatja az elkerülhető hospitalizáció – minél kevesebb beteg kerül kórházba – mutatószáma is. Ezen a listán régiós összehasonlításban Magyarország helyzete a legrosszabb, ahogyan a daganatos betegségek kezelésében és az innovatív gyógyszerekhez való hozzáférésben is sereghajtók vagyunk.
- A V3-országokkal összehasonlítva is 2,2 évvel rövidebb ideig élnek a magyar férfiak, míg a különbség 1989-ben csak egy év volt.
- Ma a magyar férfiak 40 éves korukban csupán 1,4 évvel hosszabb élettartamra számíthatnak, mint 50 évvel ezelőtt.
De nemcsak rosszabb az egészségi állapotunk a fejlett uniós országokhoz képest, hanem a társadalmi különbségek is lényegesen nagyobbak az országon belül: a legalacsonyabb iskolai végzettségű férfiak várható élettartama 11 évvel kevesebb, mint a legmagasabban képzetteké. A közvetlen kockázati tényezők között említette Prof. Dr. Orosz Éva a táplálkozást, az egészségkárosító magatartási szokásokat, a rossz anyagi körülményeket és az egészségügyi rendszert.
Szintén beszédes mérőszám, hogy az adott gazdaság fejlettségi szintjéhez képest elvárható egészségi állapothoz képest jobb vagy rosszabb egy országban a lakosság egészségi állapota. A 40 éves korban várható élettartamot és a vásárlőerő paritáson számolt egy főre jutó GDP-t összevetve szembetűnő, hogy Magyarországon rosszabb az egészségi állapot, mint amit a gazdasági fejlettség lehetővé tenne. Ez pedig a GDP-n kívüli többi tényező – társadalmi tényezők, egészségügy – hatása - hangsúlyozta a kutató a Portfolio Private Health fórumán.
Sok halál elkerülhető lenne
Az ország egészségügyi ellátásának minőségét a megelőzhető és kezelhető halálozási mutató tükrözi. Előbbi a jó minőségű prevenciós programok függvénye, utóbbit a kezelés minősége és hozzáférhetősége befolyásolja. Minél alacsonyabbak ezek a mutatók, annál jobb az egészségügyi ellátás minősége egy országban. A minden tényező által befolyásolt általános halálozási mutató 2013-ban nálunk másfélszerese volt az EU15-ök átlagának. De ha az egészségügyi rendszer által befolyásolt kezelhető halálozási rátát vizsgáljuk, a különbség 2,5-szeres, a megelőzhető halálozási rátát tekintve pedig több mint kétszeres, vagyis a hazai egészségügyi rendszer működésében vannak hatalmas problémák. Lényegesen rosszabb a magyarországi helyzet Csehországhoz és Lengyelországhoz képest is: a magyar férfiak kezelhető halálozási mutatója 50%-kal magasabb, mint Csehországban és Lengyelországban, a legjobb helyzetű országokhoz képest pedig több mint háromszor annyian halnak meg nálunk, ami az egészségügyi rendszer hiányosságaival magyarázható.
Ez pedig pénzkérdés – mutatott rá előadásában Prof Dr. Orosz Éva, aki szerint tragikusan alacsony hazánkban az állami egészségügyi költés.
- Az egy főre eső közkiadás a rendszerváltás után a 48%-a volt az EU15 átlagának, 2014-ben már csak 38%.
- Mindeközben a hasonló szintről induló Csehországban elérték a 63%-ot, a szlovákok most már elérték az 50%-ot és le fognak minket hagyni a lengyelek is.
Pedig a magyar gazdaság megengedte volna, hogy többet költsünk – tette hozzá a kutató. A legtöbb uniós országban a válság éveiben is követte a GDP menetét az egészségügyi költés (normál esetben felette van), Magyarországon viszont lényegesen elmaradt. Ma Orosz Éva becslése szerint 1800 milliárd forint hiányzik a hazai egészségügyből. Ezt érzi a beteg és az orvos is. Nem véletlen, hogy a legutóbbi Eurobarometer-felmérések szerint az egészségügyi és szociális ellátás a legsúlyosabb probléma az országban a lakosság véleménye szerint.
