2017. november 22. szerda
Cecília napja

A tengerfenéken élő apró állatok olyanok, mint az istállókban a tehenek

Hatalmas mennyiségű üvegházhatású gázt, metánt és kéjgázt bocsátanak ki az óceánok fenekén élő kagylók és férgek a beleikben lévő baktériumok révén - figyelmeztetnek a Cardiffi és a Stockholmi Egyetem kutatói.

A vízbe kerülő metán idővel a légkörbe jut, és bár a metánmolekulák élettartama az atmoszférában kétszer olyan rövid, mint a szintén klímakárosító szén-dioxidé, a metán huszonnyolcszor több hőt termel a napsugárzás révén és ezáltal jóval erősebben melegíti fel a légkört - olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. A kutatók a Balti-tenger mélyéről begyűjtött üledékmintákban talált - a soksertéjűek (Polychaeta) osztályába tartozó - férgeket és kagylókat vonták alapos elemzés alá. A szakemberek megnézték, hogy ezen élőlények milyen mértékben járulnak hozzá közvetlen és közvetett módon az óceánban zajló metán és kéjgáz-termeléshez. Az eredmények szerint a kagylókat és férgeket tartalmazó üledékekből nyolcszor több metán szabadul fel, mint az ezektől mentes üledékekből.

 

Ők a nagy metánkibocsátók

10355.jpgA Scientific Reports című folyóiratban közölt tanulmány szerint a Balti-tengerből eredő metánkibocsátás nagyjából 10 százalékáért a kagylók és a férgek lehetnek a felelősek. "Viccesen hangzik, de a tengerfenéken élő apró állatok olyanok, mint az istállókban a tehenek: mindketten jelentős metánkibocsátók a gyomrukban lévő baktériumok miatt" - mondta Stefano Bonaglia, a Stockholmi Egyetem munkatársa, a tanulmány vezető szerzője.
A szakemberek becslései szerint a tengeri teremtmények metánkibocsátása nagyjából 20 ezer tejelő tehén "teljesítményével" lehet egyenlő. Az osztriga- és kagylótenyésztést hatékony megoldásnak tartják az ember okozta környezeti károk - például a vizekbe kerülő trágya okozta eutrofizáció - ellensúlyozására. A tanulmány készítői szerint azonban a mostani eredmények fényében mérlegelni kellene, hogy valóban szükség van-e ilyen tenyészfarmok telepítésére az óceánba.
"Ami igazán meglepő az az, hogy a Balti-tenger a bolygó óceánjainak mindössze nagyjából 0,1 százalékát alkotja, ami azt jelenti, hogy globálisan nézve, ezek a tengerfenéken élő, látszólag ártalmatlan kéthéjú élőlények hatalmas mennyiségű üvegházhatású gázt bocsátanak ki a légkörbe, és teszik mindezt észrevétlenül" - jegyezte meg Ernest Chi Fru, a Cardiffi Egyetem munkatársa, a tanulmány társszerzője.

 

A mezőgazdaság az iparral vetekszik

A mezőgazdasági szektor (beleértve az erdőgazdálkodást, halászatot és állattenyésztést) generálja az üvegházhatású gázok mintegy ötödét. Ezért a mezőgazdaságnak egyrészt a jelenleginél nagyobb részt kell vállalnia a klímaváltozás elleni küzdelemben, másrészt a saját a saját hatásának következményeivel is szembe kell néznie, olvasható Az élelmezés és mezőgazdaság helyzete 2016 jelentésben.

A rizstermelés után a szarvasmarha-ágazat a legkártékonyabba a globális klímára nézve. A tehenek naponta átlagosan 300-500 liter metángázt bocsátanak ki hozzájárulva a Föld további felmelegedéséhez. A metán agresszív gáz, a széndioxidnál több mint hússzor nagyobb mértékben melegíti a Földet. És mivel a világon egyre több húst szeretnének fogyasztani az emberek, ráadásul nő a népesség száma is, egyre több metán kerül a levegőbe.