2017. október 22. vasárnap
Előd és Korinna napja

A magyar fiatalok 30%-a közösségi média függő

A fiatalok több mobiladatot használnának, ha lenne – derül ki a közösségi média és online tartalomfogyasztási szokásokat az Y és Z generáció körében vizsgáló kutatásából. Már külön szakterület foglalkozik ezzel a súlyos, de társadalmilag elfogadott szenvedélybetegséggel.

Megjelent a Vodafone Magyarország és az NRC hazánkban eddig egyedülálló, Digitális identitás vs. valóság című kutatása, mely átfogó képet ad arról, milyen trendek rajzolódnak ki az Y és a Z generáció tagjainál az online tartalomfogyasztásban – azaz mikor, mit és milyen eszközről fogyasztanak a fiatalok.

 

10259.jpgA Vodafone felelős vállalatként nagy hangsúlyt fektet az ilyen jellegű témákra: a kutatás mellett, nemrég megrendezték a #HashtagFestivalt, ahol szakértők, közösségi médiában népszerűvé vált márkák, ezeket a felületeket aktívan használó hírességek és vloggerek beszéltek arról, hogyan lehet megtalálni az egyensúlyt a digitális és a valós élet között, illetve miként használhatók ki a Red Infinity által nyújtott korlátlan adatforgalom és a Vodafone Pass csomagok által kínált korlátlan közösségi élmény mögött rejlő lehetőségek. A függés olyan súlyos, hogy egy friss felmérés szerint sokan akár a melegvízről is lemondanának az internet javára. A piac követi a trendeket, hiszen a repülőutat sem bírjuk ki net nélkül.

 

Naponta átlagosan 1,8 órát töltenek a közösségi felületeken az Y és Z generációs magyar felhasználók, amelyeken leginkább vicces tartalmakat, zenét és filmeket fogyasztanak, ami pedig az internetezést illeti, hetente átlagosan 22 órát tesz ki ez a tevékenység. Egyes kutatások szerint napi 2 óra a közösségi médián magányérzetet kelt, mégis mindenki ezt csinálja. Első sorban a Facebookot, a Facebook Messengert és a Youtube-ot használják, főleg kapcsolattartási és tájékozódási céllal, 30%-uk pedig, amint van néhány szabad perce az iskolában, vagy a munkahelyén, első dolga, hogy átfussa a közösségi oldalakat, miközben 55%-ukat idegesíti, ha ismerősei minden apróbb történésről beszámolnak.

 

Minél fiatalabb, annál durvább

10262.jpgAz Y és Z generációba tartozó – 16-37 éves – internetezők 89%-ának van saját okostelefonja, ez az arány még magasabb, 95% a 16-21 évesek körében. Saját laptopja, vagy PC-je ezzel szemben csak 5-ből 4 16-37 évesnek van (80%), tehát az okostelefon penetráció körükben meghaladja a nagyképernyős internetezésre alkalmas eszköz kategóriáét. A fiatal internetezők 82%-ának tartozik mobilinternet a mobiltelefon előfizetéséhez, szűk többségük (53%-uk) ugyanakkor nem találja elegendőnek a csomagban foglalt adatot – a legtöbben (a válaszadók 29%-a) 500MB és 2GB közötti adatforgalommal bíró csomaggal rendelkeznek. Még a havi 2GB-nál több (de nem korlátlan) adattal rendelkezők körében is 50% azoknak az aránya, akik ha tehetnék, több adatot használnának.

Amennyiben korlátlan adattal rendelkeznének, leginkább böngészésre, közösségi oldalak látogatására, online zenehallgatásra, videók/filmek nézésére és csevegőprogramokra használnák azt.

 

Egy nap átlagosan 3,1 órát töltenek internetezéssel az Y és a Z generáció tagjai, közülük a legtöbbet – 3,4 órát – a legfiatalabb korcsoport, a 16-21 évesek vannak a világhálón. Az internetezők zöme (96%) legalább heti rendszerességgel a közösségi oldalakat látogatja, de majdnem ugyanennyien (91%) böngésznek internetes oldalakat (nem híroldalak) és használnak írásbeli csevegőprogramokat (90%). Az okostelefonon/tableten végzett tevékenységeket illetően a sorrend felcserélődik, ami a napi aktivitást illeti, 81% a közösségi oldalakon tölti idejét, míg 67% írásbeli csevegőprogramban, 53% pedig böngészéssel (nem híroldalak). Érdekesség, hogy a legfiatalabbak (16-21 évesek) élen járnak a tartalmak fogyasztásában és előállításában is. 69%-uk legalább hetente néz videót/filmet tableten vagy okostelefonon az interneten keresztül, míg 55% ugyanezen eszközökön hetente fogyaszt blog/vlog bejegyzéseket. Ami pedig a tartalmak előállítását illeti, 81% készít hetente videót/fényképet okostelefonjával/tabletjével, míg az összes korcsoportot figyelembe véve az eredmény 66%. Eljött a digitális gyerekkor időszaka, sokan már hétévesen is tablettel töltik az idejüket, nyilván szülői jóváhagyással.

 

A Facebook hasít a legjobban

A legnépszerűbb alkalmazások a Facebook (93% látogatja legalább hetente), a (Facebook) Messenger (89%), a Youtube (89%, a legfiatalabbak körében 95%), az Instagram (44%, de a legfiatalabbak körében jóval népszerűbb, nekik 74%-uk használja legalább hetente) és a Viber (37%), melynek mind a három korcsoportban nagyjából egyforma a népszerűsége. A különböző közösségi oldalakon átlagosan hetente 12,4 órát töltenek az Y és Z generáció tagjai, a legtöbbet, 14,1 órát, a 22-29 évesek töltenek el ezeken a felületeken. A legnépszerűbbek a vicces tartalmak (68%), amit a zene követ (60%, bár a legfiatalabbaknál ez a típus volt az első 76%-kal), majd a mozi, filmek (55%) és a grasztronómia (42%) következik. A legtöbben ismerősök posztjait lájkolják a közösségi felületeken (29% naponta), majd a követett emberek posztjainak lájkolása jön (23% naponta), a harmadik legnépszerűbb tevékenység pedig a hozzászólás írása ismerősök posztjaihoz (13%). A közösségi oldalakhoz igen szoros viszony fűzi ezt a korosztályt: 30% egyből ezeken a felületeken találja magát, ha van néhány szabad perce, 16% pedig úgy érzi, lemarad valamiről, ha egy nap nem böngészi végig az általa követett közösségi oldalakat (ugyanez a szám a 16-21 évesek körében a legmagasabb, 22%).  Mégis, 37%-uknak fordult már meg a fejében, hogy törli a profilját, 18% pedig érezte már úgy a közösségi oldalakat nézve, hogy az élete rosszabb, mint másoké. Érdekesség, hogy a többség szívesebben követ márkákat, mint celebeket (39% szemben a 29%-kal). Az összes válaszadó 62% gondolja úgy, hogy a közösségi oldalakon látottak nem adnak valós képet az emberekről, mert mindenki igyekszik jobb színben feltüntetni az életét a valóságosnál. Ez a szám a 16-21 évesek körében volt a legalacsonyabb (56%), ami egybecseng a Vodafone Magyarország által szervezett #HashtagFestival üzenetével, mely szerint szükség van a Z generáció edukációjára, hogy megtalálják az egyensúlyt a digitális és a valós életük között.