2017. december 16. szombat
Etelka és Aletta napja

Egyre inkább aranyat ér a lojális munkaerő

A cégek 26 százalékánál a fluktuáció mértéke meghaladja a 10 százalékot, miközben a távozó munkatársak pótlása gyakran több millió forintot tesz ki – derül ki a közelmúltban végzett, több mint száz vállalkozást érintő kutatásból.

A felmérés adatai szerint a magas fluktuációs arány mellett különösen aggasztó, hogy a frissen kiválasztott munkatársak 24 százaléka rövid időn belül elhagyja a céget (vagy nem válik be, vagy talál egy számára vonzóbb helyet), így az alkalmazásukba befektetett költség és energia esetükben sosem térül meg. A BDO Magyarország és a Blooment Alapítvány felmérése szerint a fluktuáció csökkentése a hatékonyabb toborzási módszerek alkalmazása mellett az utánpótlásképzés fejlesztésével, a gyakornoki munkakörökhöz kapcsolódó mentorprogramok bevezetésével érhető el.

 

Az aktív lakosság 71 százaléka nyitott egy új állásra, közülük pedig közel 1,3 millióan szívesen költöznének külföldre, ha ott lehetőségük lenne jobb munkahelyen dolgozni. Olvassa el Még mindig sokan akarnak külföldre menni című cikkünket!

„Tapasztalataink egyértelműen azt igazolják, hogy egy megfelelően felépített utánpótlásképzési rendszer jelentősen lassíthatja a szervezetben tapasztalható fluktuációt – emeli ki Szegedi Levente, a Blooment Alapítvány kuratóriumi elnöke. – Amennyiben a cégek hajlandóak energiát fektetni abba, hogy maguk neveljék ki a munkatársaikat, és például már a gyakornoki pozíciókhoz kapcsolódva is megfelelő mentorprogramokat szervezzenek, már rövidtávon is érezhetően motiváltabb munkatársakkal, sokkal kevésbé megosztott vállalati kultúrában tudnak működni, ami alapvetően növeli az alkalmazottak lojalitását.”

 

A munkaerő-utánpótlás igen költséges dolog

A fluktuáció visszaszorítása egyre komolyabb hatékonyságnövelő tényező. A felmérésnek arra a kérdésére, hogy mekkora költséggel (hirdetés, kiválasztási tevékenységek: interjúk, tesztek, adminisztráció, stb.) jár egy új munkavállaló felvétele, a megkérdezett cégek 29 százaléka jelölt meg 1 millió forintnál magasabb összeget. Ez azonban még korántsem a teljes költség, hiszen az új munkatársat be is kell tanítani: itt már a vállalkozások 35 százaléka számol be milliós nagyságrendű további közvetlen és közvetett költségről.

 

Egyre inkább a munkaadók pedáloznak

Ma már fejvadász módszerekkel kell megtalálni a fizikai munkaerőt is. Világszinten is átalakulóban van a munkaerőpiac, sok országban egyre erősebb a törekvés a munka és a magánélet egyensúlyban tartására, a stresszmentes munkahelyek kialakítására. A franciáknak már joguk van nem megválaszolni a főnök munkaidőn kívüli e-mailjeit, az északi országokban tesztelik a bérminimum intézményét, Carlos Slim, a világ egyik leggazdagabb vállalkozója szerint a háromnapos munkahét lenne optimális. Íme a Top6 munkaerőpiaci trend 2017-ben!

„A valóságban a toborzási és a betanítási költségek a legtöbb esetben még a felmérés során kapott eredményeket is túlszárnyalják, hiszen a cégek többsége gyakran a közvetett, kapcsolódó költségelemeket nem is veszik figyelembe, amikor ezeket a költségeket kalkulálják” – mutat rá Szegedi Levente.

 

Nem csak a pénzt, az időt is emészti a munkatársak pótlása

Az egyre szélesebb foglalkoztatási területeken jelentkező munkaerőhiány alaposan megnehezítette a toborzással foglalkozó szakemberek dolgát. A felmérés eredménye szerint a vállalkozások 77 százalékának több mint 2 hónapra van szüksége egy megüresedett munkakör betöltésére: 64 százalék 2-3 hónapos, 12 százalék 3-6 hónapos, míg 5 százalék fél évnél is hosszabb átlagos időt jelölt meg a pótláshoz szükséges időként.

A válaszadók 38 százaléka szerint legalább 3-6 hónapra, további 9 százalékuk szerint több mint fél évre van szükség ahhoz, hogy a betanított munkatárs teljes hatékonysággal dolgozzon, és a betanítás többé ne igényelje más munkatársak extra hozzájárulását tapasztalatátadás, illetve helyettesítések formájában.