2017. szeptember 24. vasárnap
Gellért és Mercédesz napja

Több ügyfelet szeretne? Ezt a 4 feltételt teljesítse!

Akár vállalkozna, akár új üzleti partnert keres, a legjobb, ha követi a cégminősítők szempontjait. Így rögtön megtudhatja, kiben bízzon meg, és azt is, mennyire tartják önt fair vállalkozónak. Fontos tisztában lenni azzal is, mire figyel a cégminősítő, és érdemes-e hallgatni rá?

9293.jpgHa ismeretlen cég rendel tőlünk terméket vagy szolgáltatást, akkor egyetlen módon kaphatjuk meg a munkánk ellenértékét: előreutalással. Ebbe azonban a legtöbben nem mennek bele, így elveszíthetjük a megbízást, pedig lehet, hogy hosszú távú együttműködéstől fosztjuk meg a vállalkozásunkat. Ugyanilyen okból előfordulhat, hogy minket nem bíznak meg: mert induló cégként még nem tudjuk papírral bizonyítani, hogy szavahihetők vagyunk.

 

Böngészhetnénk a partner éves mérlegét, de korántsem biztos, hogy abból bármilyen releváns információt ki tudunk nyerni például a fizetési hajlandóságáról. Kiindulhatunk a bedőlési számokból is, de ez alapján azonnal megbélyegezhetnénk Heves megyét, mert ott 2,5-szer többen mennek csődbe az országos átlaghoz képest.

 

Egy cég fizetési kultúrájára a makróadatokból a legnehezebb következtetni. Könnyen lehet, hogy egy vállalat pénzügyileg stabil, de a számláit rendszeresen késedelmesen egyenlíti ki, vagy eddig időben fizetett, de az utóbbi pár hónapban elkezdett megcsúszni, amely likviditási gondokra utalhat. Ezekre az intő jelekre csak egy komplett cégminősítő partner tud rámutatni. Ezért ugyanolyan fontos, hogy magunkból mit mutatunk meg, mert lehet, hogy rólunk is épp minősítést kér valaki.

Azzal is érdemes tisztában lenni, hogy a felszámolás, csődeljárás, kényszertörlés mit jelent.

 

Kinek hihetünk?

A minősítés legmagasabb szintje a Bisnode tanúsítvány. Az igen szigorú feltételrendszert a magyarországi cégek mindössze 10 százaléka teljesíti, ám ha sikerül, jelezhetik a piacnak pénzügyi stabilitásukat. A megbízhatóságát jól mutatja, hogy a bevezetése alatti 5 évben mindössze két cég jelentett csődöt az 1300-ból. Ezen a linken ellenőrizhetjük, vállalkozásunk játszhat-e az elitligában.

„Volt egy rövid időszak a cég életében, amikor saját magunkat kellett alacsonyabb megbízhatósági kategóriába sorolni, természetesen ilyen is előfordul” – mesél egy meglepő történetet Kristóf Anikó, a Bisnode adat- és kockázati szakértője. „Egy ügyfelünk fel is figyelt erre, bár végül megértette, hogy ilyen esetben saját magunkkal sem kivételezhetünk, ugyanazoknak a komoly kritériumoknak kell megfelelnünk, mint minden más vállalatnak.”

 

Ez a kellemetlen szituáció más céggel is előfordulhat. Egy negatív tőkemutató a mérlegben egy évig pecsét marad, de egy cégminősítés ennél sokkal bonyolultabb, ezért sem érdemes csak a mérlegszámokból kiindulni.

 

 

A legkockázatosabb szektorok, ahol nagy szükség lenne a minősítésre

Rangsor ÁGAZAT BBI %
2017. Q1 2016. Q1 2017. Q1 2016. Q1
1. 1. Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 2,39% 3,06%
2. 7. Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 2,27% 2,31%
3. 5. Nagykereskedelem (kivéve: jármű, motorkerékpár) 2,22% 2,46%
4. 4. Építőipar 2,20% 2,57%
5. 6. Gépjármű, motorkerékpár kereskedelme, javítása 2,19% 2,34%
6. 3. Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása 2,10% 2,59%
7. 9. Szállítás, raktározás 1,92% 2,20%
8. 2. Fafeldolgozás (kivéve: bútor), fonottáru gyártása 1,86% 2,68%
9. 11. Textilipar 1,82% 2,04%
10. 21. Vegyi anyag, gyógyszer termékek gyártása, kokszgyártás és kőolaj-feldolgozás 1,59% 1,25%

Forrás: Bisnode

Ezekre figyel egy cégminősítő

A Bisnode cégminősítése egy igen bonyolult statisztikai modellezési folyamat eredménye, mely négy nagy vizsgálati csoportból tevődik össze. A jelenlegi metódus már a harmadik frissítés eredménye, ugyanis a változó vállalkozási feltételekhez, gazdasági környezethez is igazítani kell.

 

Az első nagy halmazban a cég demográfiai adatait gyűjtik: hány éves a cég, hány tisztviselőt alkalmaz, kik a tulajdonosok, mikor költözött utoljára. Ezek jellemzően a cégkivonatból kinyerhető adatok. Mivel kevésbé releváns, hogy 20 éve mi történt a céggel, így a statisztika egy sokkal rövidebb időintervallumot vesz alapul.

A második természetesen a pénzügyi adatok elemzése a leadott mérleg alapján. Többek között figyelik a cég likviditási rátáját, nyereségességét, amelyekből megállapítható, hogy javul vagy romlik a tendencia. Ebből aztán kiderülhet, hogy egy éven belül csődbe fog-e menni a cég. Persze lehetnek meglepetések (például egy globális pénzügyi válság), de a Bisnode rendszere elég pontos: az elmúlt években felszámolás alá kerülő cégek 90 százalékát sorolták a „kockázatos” kategóriába.

A harmadik nagy csoportban azokat a negatív eseményeket listázzák, amelyek a céggel a közelmúltban történtek. Ilyenek a munkaügyi bírságok, adósságok, NAV eljárások. A statisztikai modellezés azt is figyelembe veszi, hogy az eljárás milyen időtartamú volt, ugyanis egy pár napos ügy miatt nem biztos, hogy el kell marasztalni, vagy le kell minősíteni egy céget – szemben egy fél- vagy többéves vizsgálattal.

A cégek számára legérdekesebb szempont azonban a fizetési tapasztalatokkal kapcsolatos. Itt egy önkéntes rendszeren keresztül a vizsgált cég partnerei szolgáltatják az adatokat a számlateljesítésekkel kapcsolatban. Az információk alapján megállapítható, milyen a fizetési hajlandóság és mennyire rendszeres. Hiszen nem mindegy a trend megállapításánál, hogy egy cég 90 napos számlafizetési késése javult-e 10 napot, vagy a 10 napos csúszás helyett már pontosan fizet.

„Nehezen minősíthetők az újonnan alapított cégek, mivel kevesebb információ érhető el róluk, mint egy évek óta működő vállalkozásról” – egészíti ki a leírtakat Kristóf Anikó. „Általános tendencia, hogy az új alapítású cégek jelentős része nem éri meg az egyéves életkort, ezért ezeket a vállalkozásokat kezdetben inkább közepes vagy annál némiképp kockázatosabbnak minősítjük. De az ő esetükben is az idő előrehaladtával egyre pontosabb képet tudunk alkotni a felmerülő kockázatokról, az első lezárt pénzügyi év után pedig a jól teljesítők már alacsonyabb kockázati besorolásba kerülhetnek.”