Felszámolás, csődeljárás, kényszertörlés - mit jelent?
A csőd és felszámolások száma nagyjából 20%-al esett vissza 2015-ről 2016-ra, a végelszámolások száma viszont közel 10%-os emelkedést mutatott. Jogosan merül fel tehát az igény, hogy üzleti tárgyalásra készülve utánanézzünk az egyes cégeknek, nem szűnik-e meg hamarosan.
Ilyenkor rögtön felmerül a kérdés is, hol tudok utánanézni, hogy üzleti partnerem felszámolás, csőd, kényszertörlés vagy végelszámolás alatt áll-e?
Érdemes azzal is tisztában lenni, milyen esetekben beszélhetünk konkrétan nemfizetési eljárásokról?
Ilyen esetek lehetnek:
- végelszámolások
- felszámolások
- kényszertörlések
- csődeljárások
A végelszámolás részletei
A végelszámolás célja, hogy fizetőképes vállalkozások jogutód nélküli megszűnését biztosítsa. A végelszámolás csak önkéntes módon (a cég tagjainak elhatározása alapján) kezdeményezhető, a tagok döntenek a végelszámolás kezdő időpontjáról, valamint a végelszámoló személyéről is (aki a vezető tisztségviselői jogköröket betölti a végelszámolás során).
Végelszámolási eljárás folyamán a végelszámoló felméri a cég vagyoni helyzetét, behajtja követeléseit, érvényesíti jogait, tartozásait, kötelezettségeit kiegyenlíti, vagyoni eszközeit értékesíti. A hitelezők kifizetése után fennmaradó vagyont a cég tagjai között pénzben vagy természetben felosztja, majd a cég működését megszünteti.
Végelszámolási eljárás négyféleképp szűnhet meg: a tagok azon döntésével, hogy a céget mégis továbbműködtetik, a végelszámolási folyamat lezárultával (és a cég megszűnésével), kényszertörlés valamint felszámolási eljárás megindulásával.
Amit érdemes tudni a felszámolásokról
A felszámolások célja szintén a vállalkozások jogutód nélküli megszüntetése annak fizetésképtelensége esetén, azonban fontos különbség, hogy ezt az eljárástípust az adóson kívül a hitelezők, a végelszámoló valamint a cégbíróság is kezdeményezheti. A felszámolás megindulását követően a hitelezőknek 40 nap áll rendelkezésükre követeléseik bejelentésére. A 40 napon túl de 180 napon bejelentett követeléseket ugyancsak nyilvántartásba veszi a felszámolóbiztos, ám ezek kiegyenlítésére, csak a többi hitelező kifizetését követően kerülhet sor.
A felszámolási eljárás a cég megszűnésével, vagy továbbműködésével zárulhat le. A cég akkor folytathatja működését, ha minden fennálló tartozását (vagy ha egyezséget kötött hitelezőivel, akkor az egyezségben meghatározott összeget) megfizette hitelezői felé. Amennyiben nem került sor egyezségre, és a cég nem tudja teljes egészében rendezni tartozásait, a vállalkozás megszűnik.
A vállalkozásban fellelhető vagyont a következő sorrend figyelembevételével egyenlítik ki:
- felszámolás költségei
- a felszámolás kezdőidőpontja előtti, zálogjoggal biztosított követelés (maximum a zálogjog értékéig)
- a jogosultat élete végéig megillető járadékok, tartásdíjak
- magánszemélyi, őstermelői, valamint kis- és mikrovállalkozások követelései
- társadalombiztosítás felé fennálló tartozások, adók,
- egyéb követelések
- késedelmi kamatok, pótlékok, valamint a bírság és pótlék jellegű tartozások
- 40 napon túl, de 180 napon belül bejelentett követelések.
Mi is pontosan a kényszertörlés fogalma?
A kényszertörlés egy olyan eljárási forma, amely a végelszámolásokkal ellentétben már a vállalkozások visszafordíthatatlan megszűnését célozza meg, és tulajdonképpen a cég jogutód nélküli végleges megszűnését jelenti.
Mikor kerül sor kényszertörlésre?
- A cégbíróság az alábbi esetekben indíthat kényszertörlési eljárást:
- amennyiben az adott gazdasági társaságot megszűntnek nyilvánítja,
- amennyiben egy cég a végelszámolást három éven belül nem fejezte be,
- amennyiben a végelszámoló az egyszerűsített végelszámolásról nem tért át a végelszámolás általános szabályaira
- ha egy olyan esemény történt, amely a a cég jogutód nélküli megszűnését váltja ki, és nincs lehetőség végelszámolási eljárás lefolytatására
A kényszertörlési eljárás menete
Annak, akinek a kényszertörlés alá került társasággal szemben fennálló követelése, munkaviszonyon alapuló bérkövetelése vagy munkaviszonyból eredő egyéb követelése van, a cég valamely eszköze a birtokában van, vagy igényt tarthatna a cég valamely vagyontárgyára, vagy tudomása van a cég ellen zajló bírósági, közjegyzői vagy más hatósági eljárásról, illetve információja van a kényszertörlést megelőző évben a cég vagyonában bekövetkezett változásról, azt 60 napon belül jeleznie kell a cégbíróságnak.
Amennyiben nem kerül sor követelés bejelentésére, a cégbíróság törli a céget a cégjegyzékből, a cég vagyonát pedig felosztja a tagok között. Amennyiben a céggel szemben követelés bejelentésére került sor, de a cég vagyontalan, vagy még a felszámolás költségeit sem tudná fedezni, a cégbíróság törli a céget a cégjegyzékből, és rendelkezik a vezető tisztségviselők eltiltásáról. Ha viszont előreláthatóan a vállalkozás vagyona fedezi a felszámolási költségeket, úgy a cégbíróság megszünteti a kényszertörlést, és helyette felszámolási eljárást indít a cég ellen.
A kényszertölési eljárásban törölt korlátozott felelősséggel működő cégek korábbi tagjai korlátlanul felelnek a kielégítetlen követelések értékéig, ha bizonyíthatóan visszaélt korlátolt felelősségével. A cég vezető tisztségviselője az okozott hátrány erejéig felel, ha a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezését követően ügyvezetési feladatait nem a hitelezői érdekek figyelembevételével látta el.
Mit értünk csődeljárás alatt?
Az előző három eljáráshoz képest a csődeljárás lényege, hogy a lejárt adósságaikat megfizetni képtelen, likviditási problémákkal küzdő vállalkozások egyezséget kössenek hitelezőikkel. A csődeljárás célja tehát, hogy a vállalkozás további működését biztosítsuk, miközben minden szükséges lépést megteszünk annak érdekében, hogy kintlévőségeinket kiegyenlítsük.
Csődeljárást az adós cég kezdeményezhet maga ellen. A cégbíróság vagyonfelügyelőt rendel ki a cég mellé, továbbá fizetési haladékot biztosít a cég számára, melynek célja a csődvagyon megőrzése, a későbbi egyezség megkötése érdekében. A 120 napos fizetési haladék maximum 365 napra hosszabbítható.
Fontos megjegyezni, hogy a csődegyezség az adós és a hitelező felek között jön létre, amely során megállapításra kerül az adósság mértéke, illetve, hogy a hitelezők milyen sorrendben kerülnek kifizetésre. Ha nem jön létre az egyezség, a csődeljárás megszűnik, és helyette a cégbíróság hivatalból elrendeli a felszámolás megindítását. Amennyiben egyezség született, a cég tovább folytathatja működését, ám nem kérhet maga ellen újabb csődvédelmet addig, amíg nem rendezte a korábbi csődeljárás megindulása előtti kötelezettségeit a hitelezők felé, ha az elmúlt egy évben a bíróság hivatalból elutasította a csődeljárás indítására vonatkozó kérelmét, vagy a legutolsó, cég ellen folytatott csődeljárás lezárása óta kevesebb, mint két év telt el. Ezekben az esetekben, az adós – fizetésképtelensége esetén – felszámolást kezdeményezhet maga ellen.
Honnan lehet megtudni, hogy egy cég végelszámolás, felszámolás, kényszertörlés vagy csődeljárás alatt áll e?
Az elméleti összefoglalást követően nézzünk pár módszert arra, amivel megtudhatjuk, hogy egy cég ellen indítottak-e kényszertörlést, felszámolást esetleg csődeljárást, vagy kezdeményezett-e maga ellen végelszámolást.
- A Cégközlöny hirdetményei között megtalálhatjuk az összes olyan céget, amelyek csőd, felszámolási eljárás,vagy kényszertörlés alatt állnak
- A NAV adatbázisát használva a végrehajtás alatt álló társaságokat tudjuk listázni
- A Bisnode statisztikái között pedig megtaláljuk a negatív események (felszámolások, csődök, kényszertörlések és végelszámolások) heti alakulását.
