2017. november 25. szombat
Katalin, Katinka és Katrin napja

Mit esznek a japánok, amiért tovább élnek?

Japán az egészséges étrend mintapéldája: a fejlett országokhoz képest alacsony a túlsúlyosak aránya, alig 4% a felnőtt lakosság körében, ők élnek a legtovább. Vajon mit esznek és mit tesznek másképp, mint az európaiak?

A japán táplálkozási kultúra egyedülálló, és kiemelt fontosságú lehet a nemzetközi táplálkozási szokások javításában, mondta az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) főigazgatója az országban tett látogatása során. „Japán az egészséges étrend mintapéldája: a fejlett országokhoz képest alacsony a túlsúlyosak aránya, alig 4% a felnőtt lakosság körében,” emelte ki José Graziano da Silva. A FAO főigazgatója hangsúlyozta, Japán széles tudással és tapasztalattal rendelkezik, amelyet megoszthat más országokkal, akár az ENSZ táplálkozási évtized alatt. A kezdeményezés célja, hogy felhívja a figyelmet a rossz étkezési szokásokra, a nem fertőző betegségek (a szív- és érrendszeri problémák, a rák és a cukorbetegség) fő okozójára. Ezek jelentik a fő halálozási okot nemcsak a magas jövedelmű, de egyre inkább a fejlődő világban is. Az ilyen étrend azon túl, hogy egészségtelen, környezetileg sem fenntartható.

 

Súlyosan súlyosak a magyarok

Magyarországon a felnőtt női lakosság 62%-a, míg a felnőtt férfiak 67%-a – összesen 5 millióan – elhízottak vagy túlsúlyosak, derül ki az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet néhány éve végzett Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálatából. Aggasztó, hogy nem sokkal jobb a helyzet a gyermekeknél sem. A Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének felmérése szerint már a tíz éves lányok 30,6%-a, illetve a 12 éves fiúk 26,8%-a küszködik elhízással, vagy túlsúllyal.


Részben a túlsúlyosak és elhízottak magas és egyre növekvő arányára vezethető vissza a szív- és érrendszeri problémák miatt bekövetkező halálesetek nagy száma is. Magyarországon a halálozások mintegy fele mögött szív- és érrendszeri megbetegedések állnak. A fő ok pedig a nem megfelelő életmód, beleértve a helytelen táplálkozást is. A helyes táplálkozással viszont lehet fogyni.

 

Mit tudnak a japánok? 

8935.jpg

A japán táplálkozás egyik fontos jelmondata: addig egyél, amíg 80 százalékban jól nem laksz. Ez azonban még nem lenne elegendő azokhoz a mutatókhoz, amelyekért irigyeljük a japánokat. Nemcsak az elhízottak aránya lényegesen kevesebb a teljes lakossághoz viszonyítva, mint Nyugat-Európában, de pláne Magyarországon, hanem a japánok körében sokkal kevesebb a szív és érrendszeri megbetegedések, a stroke és a rák előfordulása. És ők élnek a legtovább: a nők több mint 86 évig, és a férfiak is rekorderek a világ összes nemzete között.

 

A japán táplálkozás lényege a nyugati kultúra nehéz, húsokban és szénhidrátban gazdag étrendjével szemben, hogy főképp halakat,  rizst, tengeri és szárazföldi zöldséget, gyümölcsöt és rengeteg rostot tartalmaz. Gazdag omega 3 zsírsavban, viszont szegény telített zsírokban és feldolgozott szénhidrátokban. A rendszeresen fogyasztott zöld tea is része a táplálkozási kultúrájuknak.

A FAO főigazgatója külön kitért a washokura, az élelmiszerek előkészítését és elfogyasztását meghatározó képességek, tudás és tradíció átfogó rendszerére, amelyet az UNESCO szellemi kulturális örökségként ismert el. A washoku alapja a „természet iránti tisztelet”, és főleg friss, szezonális, alacsony zsírtartalmú alapanyagokat használva garantálja a kiegyensúlyozott étrendet.

Nemcsak az alapanyagok, a táplálkozás mikéntje sem mindegy. A japánok lassan esznek, és egy-egy étkezés során többféléből keveset. A köretek és a szószok soha nem dominálnak a tányéron.

Végül, de nem utolsó sorban az elkészítés is számít: az ételeket párolják, grillezik vagy  wokban sütik, de mindig csak pont amennyire kell, soha nem "túl". Mindehhez pedig egészséges olajokat használnak.

 

Többször keveset 

A hazai adatok azt tükrözik, hogy a táplálkozási szokásokban megjelent a többször keveset elv. Ennek az elvnek a mentén a napi étkezések száma átlagosan háromról négyre nőtt 1989 és 2016 között. A folyamat hátterében az áll, hogy emelkedett a naponta négyszer vagy többször étkezők aránya, így a 25 évvel ezelőtti helyzethez képest 28 százalékkal többen legalább alkalomszerűen tízóraiznak, 34 százalékkal többen pedig legalább alkalomszerűen uzsonnáznak.

Jobb útra tértünk 

A GfK legfrissebb étkezési szokásokat kutató tanulmánya az egészségtudatosságnak a táplálkozási szokásokra vonatkozó vetületét vizsgálja. Az 1989 óta rendszeresen megjelenő elemzésből kitűnik a fogyasztói attitűdök változása, miszerint a korábban trendinek mondott egészségtudatosság valódi trenddé kezd válni: 25 év alatt megfeleződött azok aránya, akik soha nem figyelnek arra, mit esznek és ezzel elértünk oda, hogy négyből 3 magyar figyel az elfogyasztott ételek testsúlyra gyakorolt hatására.

 

„Úgy tűnik, mintha 25 év elteltével elindult volna egy lassú, ám biztos változás a táplálkozási szokásokban és talán a túlsúly, talán a táplálkozás által is befolyásolt megbetegedések elkerülése végett a lakosság is a tettek mezejére lépett. Köszönhető ez vélhetően az egyre erősödő egészségkommunikációnak, illetve az internethez való széleskörű hozzáférésnek” – jelzi Csillag-Vella Rita, a GfK cégvezetője. „Az adatokat elemezve azt láthatjuk, hogy az általános étkezési gyakorlatba átment a többször keveset elv, egyre többen fordulnak az egészséges élelmiszerek, így zöldség és gyümölcs, teljes értékű gabonák, halak felé, valamint bekerült a köztudatba az elégséges folyadékbevitel szükségessége” – világít rá a tendenciákra a szakember.