Van megoldás! Íme néhány „klímabarát” mezőgazdasági modell
Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének ( FAO) római központjában mutattak néhány jó példát országok arról, hogyan állunk az éghajlatváltozás jelentette kihívásokra adott válasszal a mezőgazdaságban.
Az éghajlatbarát mezőgazdaság irányába tett újabb lépésként országok képviselői bemutatták tapasztalatukat a FAO központjában Rómában, hogy hogyan tudnak a klímaváltozás hatásaival megbirkózni és csökkenteni az üvegházhatású gázkibocsátásukat anélkül, hogy ezzel az élelmiszertermelést akadályoznák. A találkozóra az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) tanácsi ülésszaka során került sor.
Az „éghajlatbarát mezőgazdaság” (angolul climate-smart agriculture) egy olyan módszert jelent az élelmezési rendszer átalakítására, melynek célja a termelékenység fenntartható növelése és ezzel párhuzamosan a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás és a káros gázkibocsátás csökkentése.
Erős támogatás Tanzániában
Tanzánia mezőgazdasága becslések szerint évente 200 millió dollár veszteséget kénytelen elkönyvelni az éghajlatváltozás miatt. Ezt megelégelve a kormány a klímabarát megközelítést beépítette a tervezési és költségvetési politikákba, illetve az ezzel kapcsolatos kutatásokra szánt összegeket is szeretnék növelni.
Például kevesebb vizet igénylő rizstermesztési módszert vezettek be öt tanzániai régióban néhány évvel ezelőtt. A gazdák megtapasztalták, hogy mérsékelt öntözés ellenére növekedett a hozamuk, ami a szárazsággal küzdő területeken nem elhanyagolható eredmény. A környezetkímélő mezőgazdaság az ország északi részén szintén hatékonynak bizonyult. Ott ennek keretében az édesburgonya, kukorica, cirok és pamut szárazságtűrő fajtáit részesítették előnyben, és természetes trágyázást alkalmaztak talajjavításra. Ezek hatására a termelékenység négyszeresére nőtt a normál művelésű földekhez képest.
Szakértők a tejelő tehenek magas tejhozamú fajtáját tenyésztették ki, melyek révén gazdák kisebb állatállomány mellett tettek szert nagyobb jövedelemre. Nem elhanyagolható tényező, hogy közben az üvegházhatású gázkibocsátás is mérséklődött.
Nincs éhezés, van helyette elhízás
A gazdasági fejlődésnek és növekvő átlagjövedelemnek köszönhetően az éhezés Európában és Közép-Ázsiában szinte teljesen eltűnt. Helyét az életszínvonal emelkedése, a változó vásárlási szokások miatt más egészségügyi problémák veszik át. Gyakoribbá válik a túlsúly és elhízás, és velük együtt betegségek egész sora érkezik, állapította meg egy új FAO jelentés Európa és Közép-Ázsia régióról. Az élelmezésbiztonság helyzete Európa és Közép-Ázsia régióban című kiadványban olvasható megállapításokat nagy mennyiségű, a táplálékfelvételre, alultápláltsági mutatókra (alulnövekedés, vérszegénység), túlsúlyra és elhízásra, illetve az átlagos étkezési szokásokra vonatkozó tagállami adat elemzése alapján készítették szakértők.
Küzdelem a természet erőivel Vietnámban
Tavaly mintegy 700 000 hektár földterület (főként rizs) szenvedett súlyos károkat természeti katasztrófák hatására Vietnámban. Ennek következtében 800 000 tonna rizs kiesett a termelésből, és több mint egymillióan kerültek az éhezés szélére. A helyzetre adott válasz magába foglalt számtalan intézkedést országos és helyi szinten a változó éghajlathoz való alkalmazkodásért és a katasztrófaveszély megfelelőbb kezeléséért.
Rizsföldek helyére gyümölcsfákat és szőlőt ültettek, melyek kisebb vízigénnyel bírnak és másodlagos jövedelemforrást kínálnak a gazdáknak. Jó időjárás esetén újra vethető rizs ezekre a területekre. Az északi hegyvidékeken és az ország központi részén az élelmiszernövény-földek közé fákat (gyümölcs- és ipari felhasználású) telepítettek, mely szintén jövedelemforrást jelent a termelők számára amellett, hogy a talajromlást is csökkenti. Továbbá ez is mérsékli a káros üvegházhatású gázkibocsátást.
A növénytermesztés az akvakultúrával való ötvözése is egy bevált módszer Vietnámban. Ilyen többek között a bio ráktenyésztés a mangrove erdőkben, mely a part menti sávban élők számára biztosít megélhetést. A háztáji sertéstartókat arra biztatják szakértők, hogy organikus emésztést könnyítők használatával tegyék alkalmassá a keletkezett hulladékot biogáz előállítására, amit aztán a napi tevékenységükhöz használhatnak fel újra (főzés, világítás). Vagy akár szétteríthetik a rizsföldeken azok táplálására.
Fotó: Flickr, Pexels
