A tájékoztatás kevés a pénzügyi tudatossághoz
Az idősödő társadalom Európa egészét sújtó probléma, megoldása nem képzelhető el a lakosság pénzügyi tudatosságának, öngondoskodási hajlandóságának növekedése nélkül. Az Insurance Europe (IE) szerint változás kell a felelős társadalmi gondolkodás kialakításához.
Az idősödő társadalom Európa egészét sújtó probléma, melynek megoldása nem képzelhető el a lakosság pénzügyi tudatosságának, öngondoskodási hajlandóságának növekedése nélkül. Az Insurance Europe „Pénzügyi képzés a digitalizáció korában” (Financial education in a digital age) című tanulmánya szerint többek között az erősödő digitalizációs folyamatok, a könnyen elérhető, minőségi információk támogatása, és a pénzügyi ismeretek iskolai tananyagba történő beemelése jelenthetik a megoldást.
Az Insurance Europe szerint a pénzügyi tudatosság növelése olyan össztársadalmi kihívás, melyre csak valamennyi szereplő együttes erőfeszítései révén lehet csak valóban hatékony válaszokat adni. Az elmúlt időszakban többszörösen bebizonyosodott, hogy a tájékoztatás önmagában nem elég ahhoz, hogy a lakosság pénzügyi magatartása hosszú távon megváltozzon.
Élethosszig tartó munka?
Az állandósuló munkaerőhiány kapcsán az utóbbi időben többször előkerült egy lehetséges megoldásként a nyugdíjasok újbóli foglalkoztatása. Mit szólnak ehhez az érintettek? Visszamennének dolgozni? Ha igen, hova, és hogyan?
Az egyik hazai munkaerőkölcsönző- és közvetítő több mint 2000 nyugdíjast kérdezett arról, hogy szeretne-e újból munkába állni. A válaszadók 82%-a jelenleg nem dolgozik, 12%-a viszont igen, mégpedig részmunkaidőben, 6%-a teljes munkaidőben. A jelenleg is aktív 18%-on felül további 59% menne vissza dolgozni, döntő többségük részmunkaidőben (34% 4-, 16% 6 órában), 9,5% pedig teljes állásban.
Az OECD felmérése szerint az Európai Unió polgárainak 80 százaléka ma gyakorlatilag mindennemű előzetes informálódás vagy tanácsadás nélkül választ a pénzügyi szolgáltatók kínálatából. Sokan személyes megtakarításaik, hosszút távú pénzügyi céljaik meghatározásának fontosságával sincsenek tisztában. Ez utóbbi tény különösen aggasztó annak fényében, hogy a 65 év felettiek aktív korosztályokhoz viszonyított aránya az előrejelzések szerint 2013 és 2060 között a duplájára emelkedik majd a tagállamok össznépességét tekintve.
Az Insurance Europe szerint ezen a helyzeten elsősorban a pénzügyi ismeretek - már kora gyermekkorban elkezdődő - oktatásával lehet változtatni, ezen ismeretek tananyagba történő beemelése garantálná, hogy a felelős pénzügyi döntésekre való felkészítés a lehető legszélesebb körhöz jusson el. A tanulmány ezzel együtt azt is hangsúlyozza, hogy ezen ismeretek megszerzése csak a szükséges alapokat teremtheti meg. A digitalizáció páratlan lehetőségeket jelent: 2015-ben az Európai Unió háztartásainak 83 százaléka rendelkezett már Internet hozzáféréssel, a 16-74 év közöttiek 76 százaléka pedig rendszeresen használja is a világhálót.
Jelenleg az EU 21 országában van - legalább előkészületi fázisban - nemzeti stratégia a pénzügyi ismeretek oktatási rendszerbe történő beemelésére. Magyarországon ugyan nincs ilyen érvényben, ugyanakkor – mint azt az IE kiadványa kiemeli -, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) más országok hasonló szervezeteivel összevetve kifejezetten aktív az oktatás, a tájékoztatás és a termék-összehasonlítás támogatásában.
Magyarországon a biztosítás 2013 óta része a Nemzeti Alaptantervnek (Nat). A magyar szövetség tananyagot és képzési tervet állított össze a 17-19 éves korosztályok számára, melyet az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) 2016-ban jóváhagyott és közzétett.
Önkéntes nyugdíjpénztár: impozáns hozamok!
Az MNB frissen közzétett, az önkéntes és magánnyugdíjpénztárak 2016. évi, illetve a hosszú távú (10 és 15 éves) befektetési teljesítményét bemutató hozamráták nagyon impozánsak: az alacsony kamatkörnyezet ellenére a nyugdíjpénztárak többsége – a két évvel ezelőtti teljesítményhez hasonlóan – 2016-ban is az inflációt lényegesen meghaladó hozamokat ért el a fedezeti tartalékon, azaz a pénztártagok egyéni számláin.
A klasszikus jellegű (alacsonyabb kockázatú) portfóliók elsősorban a korábban bekerülő magasabb hozamot kínáló állampapír-állomány miatt teljesítettek jól. A növekedési jellegű (magasabb kockázatú) portfóliók kedvező éves teljesítménye a befektetési eszközök közötti nagyobb részvényhányadból adódik, míg a kiegyensúlyozott jellegű (közepes kockázatú) portfóliók esetében mindkét hatás érvényesült. Az átlagban 2 - 4 százalék közötti hozamok azt jelentik, hogy hosszabb távon is értékálló, sőt az infláció mértékét érdemben meghaladó befektetési eredményeket tudnak felmutatni a magyarországi nyugdíjpénztárak.
