2017. november 22. szerda
Cecília napja

Hogyan mondjuk el párunknak, hogy nemi betegségünk van?

Az első randin sem túl jó belépő. Nincsenek rá minták, hogyan illik közölni. A többség tabunak tartja és nem beszél róla. Személye válogatja, ki hogyan adja be az igazságot. Néhány tanács gyakorló "bejelentőktől" és orvosoktól.

Ha nemi herpesze van az embernek és elkezdett ismerkedni, randizni egy potenciális partnerrel, előbb-utóbb elő kell állni a témával. A Huffington Post nemrég elbeszélgetett szakértőkkel és érintett delikvensekkel (akiknek kellemetlen közölnivalója van leendő szeretőjüknek).

Van aki egészen hangsúlytalanul közli az összes többi "adat" között, van aki hangsúlyosabbá teszi. Nem tudni, melyik hat kevésbé sokkolóan a hallgatónak, akinek azzal kell szembesülnie, hogy olyasvalakivel készül(t?) lefeküdni, akinek nemi úton terjedő betegsége van.

A közelgő nyár amúgy is kedvez a flörtöknek, összeállításunkban a veszélyeiről olvashat.

 

Valahogyan el kell mondani

8788.jpg

Egy 27 éves bostoni hölgy például megkérdezi a randevúpartnerét, hogy mikor tesztelte magát utoljára, s ekkor fedi fel, hogy neki ez meg ez jött ki a teszten. Azt már nem köti az illető orrára, hogyan kaphatta el.

Fontos, hogy hagyjunk teret-időt a másik félnek feldolgozni a sokkoló infót. Az is segít, ha már kiokosítottuk magunkat a betegség lefolyását és gyógymódját illetően, utánaolvastunk a neten és konzultáltunk orvosunkkal. Hiszen egy ilyen párbeszédben nyilvánvalóan kérdések merülnek fel.

Az ilyesfajta bejelentésre nincs széles körben elfogadott modell. Sokan tabunak tartják a témát és nem beszélnek róla. Rábírják férfipartnerüket, hogy húzzon óvszert, és ezzel elintézettnek vélik a problémát.

A statisztikák szerint az amerikai polgárok közel fele szerez valamilyen nemi úton terjedő betegséget az életútja során. Mégsem szokás erről beszélni. 

Dr. Alyssa Dweck New York-i nőgyógyász a következő tanácsokkal szolgált:

 

Inkább előbb, mint utóbb

Ha éppen bimbózó kapcsolatról van szó, a kezdeti ismerkedés fázisában vagyunk, érdemes meggondolni, hogy korán feltárjuk a kiszemelt szeretőjelölt előtt, mi a helyzet. 

Mondjuk el partnerünknek, bármennyire is szégyelljük. Ha később valahogy megtudja (például úgy hogy elkapta a betegséget tőlünk) és felmerül benne a gyanú, hogy nem mondtuk el neki időben, az nagy törést okozhat a kapcsolatban.

"X betegséggel diagnosztizáltak és a megfelelő kezelést kapom rá. Neked is el kell menned tesztre."

Ne menjünk bele a szakszavakba, beszéljünk érthetően. "Éreztem, hogy valami nincs rendben..." Ha tudjuk, hogy hogyan szereztük a betegséget, célszerű elmagyarázni. Ha meg vagyunk lepve, hogy megtörtént, a meglepettségünket is érdemes kifejezni.

"Egy ideig azt hittem, valamilyen gyógyszer fura mellékhatásai adják a tüneteket. De nem." Ha párunk látja az őszinteségünket, átérezheti kezdeti naivitásunkat.

 

Ha a fertőzés állandó

Akkor azt is közölni kell. Ha olyasmiről van szó, mint gonorrhea vagy chlamydia, ez a beszélgetés valamivel egyszerűbb, hiszen van rájuk gyógymód.

De ha HPV-nk (humánpapillóma vírus) vagy herpeszünk van, amik hosszú távon is fennállnak, akkor is elvárhatja partnerünk, hogy szólunk róla. Ennek függvényében lehet változtatni a szexuális preferenciákat az ágyban.

Lehet, hogy jó ötlet az orvosi rendelőben az állandó szakorvosunk jelenlétében megtárgyalni a kérdést partnerünkkel - bár van, akit ez a szitu még jobban elijeszt a téma megbeszélésétől. Az orvos szaktudása mindenesetre jól jöhet, elveszi a betegségről a stigmát, mert sok kérdést meg tud válaszolni.

 

Hagyjuk a felelősségre vonást

Ne közelítsük meg játszma-szerűen a témát. A kezdeti lépés, hogy partnerünk is tesztnek vesse alá magát. Még akkor is, ha azt gyanítjuk, hogy megcsalt minket. Legyünk empatikusak és ne keltsünk haragvó hangulatot. A harag legtöbbször a félelemből ered.

A nemi betegség diagnózisa nem feltétlenül kell, hogy a kapcsolat végét jelentenie. Ez persze a betegségtől is függ. Ha valaki HIV-fertőzést ragasztott rá a párjára, ott azért nagy mértékű düh, neheztelés és hibáztatás halmozódhat fel.

Párkapcsolati pszichológusok azt is vallják, hogy egy nemi úton terjedő betegség gyakran jó indok arra, hogy az egy ideje már csak döcögő kapcsolatra végre pontot tegyünk és továbbálljunk.

 

(A Huffington Post cikke alapján.)