2017. november 25. szombat
Katalin, Katinka és Katrin napja

Ma van a Föld napja! Kiszámolták, mennyit költünk társadalmilag hasznosan

A 2014-2016-re vonatkozó első Tudatos Vásárló Piaci Jelentés eredménye szerint 1014 milliárd forint volt a tudatos vásárlói döntések értéke. Ennek mind valós társadalmi vagy környezeti hozzáadott értéke van.

Egész Európában ritkaságszámba menő beszámoló jelenik meg a Föld Napjára: végre Magyarországon megbecsülték a tudatos vásárlás piacát. „Kialakulóban van egy olyan réteg, amely a fogyasztásból fakadó problémákat és annak következményeit felismerve szívesen áldoz egy fenntarthatóbb világra és csökkenteni kívánja az ökológiai lábnyomát” - összegzi a Tudatos Vásárlók Egyesülete, a MagNet Bank és a GfK friss felmérése.

A vizsgált időszakban háztartásonként átlagosan 245 forintot költöttünk fogyasztási cikkekre és szolgáltatásokra úgy, hogy azzal egy élhetőbb világ megteremtéséhez járultunk hozzá.

 

Élelmiszerre jutott a legtöbb 

Élelmiszerre 360 milliárd, lakásfenntartásra 237 milliárd, közlekedés és szabadidőre 334 milliárd, pénzügyekre 84 milliárd forint jutott. Ebben az időszakban közel 180 milliárdot költött a lakosság energiahatékony háztartási gépekre, majdnem 80 milliárdot tartott értékalapú bankban, 50 milliárd forintot költött biciklikre és 23 milliárd forintért vett napelemeket. 

A jelentés

Az idén először megjelenő Tudatos Vásárló Piaci Jelentés azoknak a naponta meghozott vásárlói döntéseknek a piaci értékét becsüli meg, amelyekkel a fogyasztók egy fenntarthatóbb és méltányosabb világra szavaznak. A jelentés az ökológiai lábnyomunkra legnagyobb hatással bíró élelmiszerfogyasztás, lakásfenntartás, közlekedés és szabadidőt, valamint az értékalapú pénzügyek és bojkottok területén vizsgálta.

Három év alatt minden egyes háztartás átlagosan 245 ezer forintot költött fogyasztási cikkekre és szolgáltatásokra úgy, hogy azzal egy fenntarthatóbb, felelősebb világhoz járult hozzá. Ezen felül a bojkottok becsült értéke az elmúlt 12 hónapban 129 milliárd forint volt – a felnőtt lakosság 17%-a, több mint 1,2 millió ember bojkottált termékeket és szolgáltatásokat etikai, elvi okokból.

 

Nő a piac

Az elmúlt három évben az élelmiszerfogyasztás, lakásfenntartás, közlekedés és szabadidő területén a környezeti és etikai szempontból átgondolt döntések a legtöbb kiadási kategóriában jelentős növekedést mutattak. A méltányos kereskedelem (fairtrade) értéke 2014 és 2016 között közel hétszeresére, az elektromos autók piaca a háromszorosára, míg a bioélelmiszerek és a közösségi mezőgazdálkodás forgalma 50%-kal, az energiahatékony háztartási eszközök forgalma 40%-kal nőtt. A legnagyobb fejlődést a kicsi szegmensek mutatták fel. A növekedés hátterében a változó fogyasztói igények mellett a kínálat bővülése, a különböző támogatási programok (például az elektromos autó vagy a háztartási gépek), illetve egy-egy fontos piaci szereplő döntése áll (fairtrade).

Április 22. - Föld napja

A Föld napja mára a legnagyobb önszerveződő környezeti megmozdulássá vált Magyarországon. Cselekvő ünnep, amely mindnyájunk jövőjéről szól. A 27. Föld napja javasolt témája a tájékozódás, tudásunk elmélyítése a környezeti és éghajlati kérdésekről, hogy tisztában legyünk a Földet fenyegető veszélyekkel. Cselekvésre ösztönző tudás és tájékozottság kell ahhoz, hogy érdemben fellépjünk környezetünk, jövőnk védelmében.A túlfogyasztás, az éghajlatváltozás ellen lehet tenni: zöldítsd környezetedet, ültess fát, termelj haszonnövényeket, komposztálj, éheztesd a kukát, szigetelj, közlekedj közösen, ne vásárolj csomagoltat, válts környezetbarát szerekre, félkész, kész helyett egyél friss hazait, egyél kevesebb állatit... ajándék a környezetnek, ráadásul egészséges is.  Válogatás a 2017. évi Föld napi rendezvényekből, folyamatosan frissítve.

„Magyarországon több mint kilencmillió ember hoz rendszeresen valamilyen fogyasztói döntést, ami óriási erő. Ha a vásárlói döntések ilyen ütemben változnak, az mindenkinek a javát szolgálja, és képes valódi változások előidézésre. Ezek azok a döntések, amelyekkel a fogyasztók egy fenntarthatóbb és méltányosabb világra szavaznak. Például hozzájárulnak ahhoz, hogy megmaradjon az élő környezet, ne zsákmányoljuk ki a termelőket és a munkásokat, ne legyen gyerekmunka.” - mondta Gulyás Emese a Tudatos Vásárlók Egyesületének munkatársa.

„Mi lenne, ha mindannyian szavazóeszközként kezdenénk el a pénzünkre tekinteni? Egy reggel arra ébrednénk, hogy mindenki számára érdekes az a hatás, amit a költéseivel elér, hogy vásárlásaival közvetve kiket támogat, kiket is juttat bevételhez, profithoz. Vajon másképp költenénk? És amikor nem költünk, hanem megtakarítunk, vajon számít-e, hogy a bankban tartott pénzünkből milyen vállalatok, ügyek jutnak forráshoz, virágoznak, fejlődnek? Mi a MagNetnél szeretünk a demokráciára aktív “piactérként” tekinteni, ahová nemcsak 4 évente megyünk el egyszer voksolni, hanem ahol ügyfeleink nap mint nap tudatosan fejezhetik ki a véleményünket, dönthetnek felelősen, vállalhatnak aktív szerepet a költéseikkel is. A kutatás eredményei alapján örömmel látjuk, hogy egyre többen gondolkodunk így.” – vallja Molnár Csaba a MagNet Bank Közösségfejlesztési igazgatója.

 

Egy korábbi felmérés szerint egyre többen választanának vásárláskor olyan termékeket, amelyek csomagolása környezetbarát, ha ezért nem kell többet fizetni. Ugyanakkor a felmérésből az is kiderült, hogy a lakosság környezetvédelmi tudatosságának erősödése és ismereteinek bővülése ellenére a vásárlási döntéseknél még mindig az utolsó helyen állnak a környezetvédelmi szempontok. 8755.jpg