2017. június 27. kedd
László napja

Eljött a táplálkozási problémák új korszaka

A gazdasági fejlődésnek és növekvő átlagjövedelemnek köszönhetően az éhezés Európában és Közép-Ázsiában szinte teljesen eltűnt. Helyét az életszínvonal emelkedése, a változó vásárlási szokások miatt más egészségügyi problémák veszik át.

8460.jpgGyakoribbá válik a túlsúly és elhízás, és velük együtt betegségek egész sora érkezik, állapította meg egy új FAO jelentés Európa és Közép-Ázsia régióról. Az élelmezésbiztonság helyzete Európa és Közép-Ázsia régióban című kiadványban olvasható megállapításokat nagy mennyiségű, a táplálékfelvételre, alultápláltsági mutatókra (alulnövekedés, vérszegénység), túlsúlyra és elhízásra, illetve az átlagos étkezési szokásokra vonatkozó tagállami adat elemzése alapján készítették szakértők.  

 

Változó arányok a kalóriaforrások tekintetében 

Megfigyelhető, hogy az országokban az alultápláltság és tápanyaghiány helyett egyre inkább a degeneratív betegségek okoznak gondot, melyeknek eredője a zsírban, cukorban, húsban és tejtermékekben, illetve feldolgozott élelmiszerekben gazdag étrend. Ehhez jön még hozzá a mozgásszegény életmód.

Trenddé vált az egészségtudatosság 

Egyre több szó esik arról, hogy növekvő mértéket ölt Magyarországon a túlsúlyosság, amely számos egészségügyi következménnyel jár. Márpedig a túlsúly legnagyobbrészt – a rendszeres testmozgás mellett - a táplálkozási szokásoktól, így – egyebek mellett – az étkezési alkalmak számától, a bevitt élelmiszerek minőségétől és mennyiségétől függ.

 

A GfK korábbi étkezési szokásokat kutató tanulmánya az egészségtudatosságnak a táplálkozási szokásokra vonatkozó vetületét vizsgálja. Az 1989 óta rendszeresen megjelenő elemzésből kitűnik a fogyasztói attitűdök változása, miszerint a korábban trendinek mondott egészségtudatosság valódi trenddé kezd válni: 25 év alatt megfeleződött azok aránya, akik soha nem figyelnek arra, mit esznek és ezzel elértünk oda, hogy négyből 3 magyar figyel az elfogyasztott ételek testsúlyra gyakorolt hatására.

 

A kutatás eredményeiről itt olvashat.

 

„A jövedelem emelkedését összevetve a táplálkozási szokásokkal, azt látjuk, hogy az édesítőkből, növényi olajokból és állati termékekből származó kalória szerepe nő,” emelte ki David Sedik, a FAO közgazdásza és a jelentés szerzője. „Közben a gabonaalapú energiabevitel aránya csökken. Vannak apróbb eltérések, de az általános tendencia ez.” Más szavakkal megfogalmazva, a statisztikákból egy olyan étrend képe rajzolódik ki, amely gazdag édesítőkben, növényi és állati zsírban, egyúttal azonban gabonában szegény. Ami azt is jelenti, az élelmiszerhiány problémája nagyrészt meghaladott a világ ezen részén, ami jelentős eredmény. Európa és Közép-Ázsia lakosságának csupán 7 %-a számára okoz gondot a napi (tápláló) élelem biztosítása.

 

Mindemellett az elégtelen táplálkozás miatt a vas-, A-vitamin- és cinkhiány, valamint a túlevés okozta elhízás és túlsúly továbbra is jelen van, sőt, növekvő tendenciát mutat. Jelenleg is a lakosság 13 %-a él olyan országban, melyet a táplálkozási problémák „hármas terhe” súlyt: az alultápláltság, mikrotápanyag betegségek és a túlsúly. Aggasztóbb azonban, hogy ez utóbbi már a legsúlyosabb problémává lépett elő a régió népességének 57 %-nak otthont adó országokban.

 

A helyzet korántsem statikus: az élelmezési nehézségekkel küzdő országok az elkövetkező években valószínűleg belépnek a „hármas teherrel” birkózó országok csoportjába.

„Ezt az egészségügyi kiadások gyors növekedése kell, hogy kövesse, ahogy a diabétesz, szívbetegségek és további, táplálkozásból fakadó nem fertőző betegségek benyújtják a számlát,” tette hozzá Sedik.

 

Mégis mit tehetünk? 

A kiadvány első fele a problémákkal foglalkozik – a második részben megismerhetjük a megoldásokat. Olvashatunk benne ígéretes (és emellett kipróbált és hatékony) szakpolitikai megoldásokról az élelmezésbiztonság garantálására, az egyes országok jövedelemszintjéhez és táplálkozási szokásaihoz igazítva.

 

Az élelmiszerek tápanyaggal dúsítása például egy olyan javaslat, ami a tápanyaghiányos országoknak kínál kiutat. A tejhez adott D-vitamin, jódozott só, a vassal, folsavval és tiaminnal gazdagított liszt csak néhány lehetőség, amiket már sikeresen alkalmaznak Közép-Ázsiában. A biológiai dúsítás ehhez hasonló céllal a növénynemesítés egy iránya, amellyel a termény mikrotápanyag-tartalmát igyekeznek emelni. Az ily módon értékesebbé tett gabonákkal javítható a Közép-Ázsiában és Kaukázusban élők tápanyagbevitele, akik energiabevitelük 50 %-t így szerzik be.

 

A FAO további javaslatai:

  • a népszerű kényelmi termékek tápanyagértékének növelése
  • adók és pénzügyi ösztönzők révén az élelmiszerek árának befolyásolás az egészséges termékek javára
  • táplálkozási ismeretek javítása az egészséges és kiegyensúlyozott táplálkozásról
  • hatékonyabb élelmiszerbiztonsági rendszerek, az élelmiszerbiztonsági, egészségügyi, növényegészségügyi és higiéniai rendelkezések egységesítése
  • nagyobb figyelem az élelmiszerek csomagolásának
  • élelmiszersegély programok: utalványok, támogatások, élelmiszer- és pénzügyi segély formájában

 

„Eljutottunk arra a pontra, amikor túl kell lépjünk azon a kérdésen, hogy vajon biztosítva van-e az elegendő kalóriabevitel,” mondta Vladimir Rakhmanin, a FAO főigazgató-helyettese és regionális képviselője. „A kiegyensúlyozott, egészséges étrend az, amit meg kell céloznunk minden gyermek, nő és férfi számára.”