A mediterrán étrend gátolja az időskori elbutulást
A mediterrán étrendet követő idős emberek agyának térfogata kevesebbet csökkent három év alatt, mint azoké, akik a vizsgált időszakban nem követték pontosan az egyebek között olívaolajban, babfélékben, friss gyümölcsökben és zöldségekben gazdag étrendet - derült ki egy tanulmányból.
"Ahogy öregszünk, agyunk zsugorodik és veszítünk agysejtjeinkből, ami hatással lehet a tanulási folyamatokra és a memóriára" - mondta a Neurology című orvosi folyóiratban ismertetett kutatást vezető Michelle Luciano, az Edinburghi Egyetem kutatója.
Az étkezéssel összefügg az időskori elbutulás
A szakemberek 967 olyan hetvenéves kor körüli skót ember táplálkozási szokásait vizsgálták meg, akik nem szenvedtek időskori elbutulásban - ismertette a tanulmányt a Medicalxpress című egészségügyi portál. Az alanyok közül 562-en MRI-vizsgálaton estek át nagyjából 73 éves korukban. A vizsgálat során megmérték agyuk és szürkeállományuk térfogatát, továbbá az agykéreg - az agy lebenyeinek külső rétege, amely fontos szerepet játszik a gondolkodás, a beszéd, a tudatosság és az emlékezet irányításában - vastagságát.
A prosztatarákot is gátolja a mediterrán étrend
Az Aucklandi Egyetem szakemberei húsz férfi bevonásával készítettek tanulmányt: a prosztatarákkal diagnosztizált alanyok három hónapon át mediterrán étrendet fogyasztottak.
"Kimutattuk, hogy a mediterrán étrendre való áttérés egyszerre kivitelezhető és hasznos a prosztatarákkal élő férfiak számára Új-Zélandon, habár jelen esetben kis létszámú, erősen motivált csoportról van szó" - húzta alá egy közleményben a tanulmányt vezető Karen Bishop. Hozzátette: "ezek az eredmények alátámasztják azt a nézetet, amely szerint a gyulladáscsökkentő, antioxidánsokban gazdag étrend jótékony hatással lehet a prosztatarákkal küzdő férfiakra".
Három évvel később ebből a csoportból 401 ember esett át újabb MRI-vizsgálaton, amelynek eredményeit összevetették azzal, hogy az érintettek mennyire pontosan követték a mediterrán étrendet, amely bővelkedik a gyümölcsökben, zöldségekben, olívaolajban, babfélékben és gabonaszemekben, valamint mérsékelt mennyiségű halat, tejterméket, bort és korlátozott mennyiségű vörös húst, valamint szárnyast tartalmaz.
Azok az alanyok, akik nem követték pontosan a mediterrán étrendet, nagyobb eséllyel veszítettek többet agytérfogatukból a három év alatt, mint azok, akik szigorúan figyeltek a táplálkozásukra.
Nem a hal és nem a hús?
A kutatók ugyanerre az eredményre jutottak, miután számításba vettek olyan, az agytérfogatot befolyásolni képes tényezőket, mint a kor, az iskolai végzettség, a cukorbetegség és a magas vérnyomás.
A vizsgálat ugyanakkor nem mutatott ki összefüggést a szürkeállomány térfogata vagy az agykéreg vastagsága és a mediterrán étrend között. Az eredmények szerint a hal- és a húsfogyasztás továbbá nincs kapcsolatban az agyi változásokkal, ami ellentmond korábbi tanulmányok eredményeinek.
"Lehetséges, hogy a mediterrán étrend többi összetevője, vagy épp az alapanyagok kombinációja a felelős a megfigyelt összefüggésért" - jegyezte meg Luciano, hozzátéve, hogy a korábbi tanulmányokkal ellentétben a mostani kutatás nem egyetlen időpontban mért eredményekre alapozva, hanem hosszú távon vizsgálta az alanyok agyának változását. "Tanulmányunk során először az alanyok táplálkozási szokásait vizsgáltuk meg és csak utána agyuk térfogatát, ami azt sugallja, hogy az étrend hosszú távú védelmet nyújthat az agynak" - hangsúlyozta a szakember, elismerve, hogy nagyobb méretű tanulmányokra lesz szükség a mostani eredmények megerősítéséhez.
A mediterrán diéta
A növényi olajokon, gabonán, zöldségen és hüvelyeseken, halakon és alkalmanként hús fogyasztásán alapuló mediterrán étrendet régóta a hosszú és egészséges élet zálogaként emlegetik. Mivel főleg növényi alapanyagokat használ, nem terheli meg túlságosan a környezetet sem. Fenntartása kevesebb természeti erőforrást igényel, mint egy húsban gazdag életmódé.
