5 magyarból 4 megszüntetné az óraátállítást
Szombatról mára virradó éjjelen átállítottuk az órákat. Hajnali 3-kor kellett egy órával korábbra, azaz 2-re állítani. A magyarok 80%-a azonban jelenlegi formájában eltörölné az óraátállítást – derül ki egy friss felméréséből. Az ellenzőknek a bosszúság mellett már kára is származott az óramutató kötelező csavargatásából.
5 magyarból 4 szerint az óraátállítást jelenlegi formájában el kell törölni, derült ki a Szallas.hu friss kutatásából, melyben közel 6000 fő vett részt. Az ellenzők táborának kétharmada a fix nyári időszámítás híve, 23% a téli időszámításra állna át, míg 13% az időzónaváltást támogatná, melynek keretében a greenwichi középidőhöz nem 1, hanem 2 órát adna.
A válaszadók fele a biológiai egyensúly felborulását, valamint a nehézkes átállást említi elsődleges problémaként. A téli időszámítás ellenzőinek fő érve a korai sötétedés: 10 emberből 4 számára a korai órákban jelentkező sötétséghez rossz közérzet társul, a résztvevők kétharmada pedig ilyenkor munka után már nem is nagyon megy a szabadba.
Bosszankodunk és szenvedünk a váltáskor 
„Hajlamosak vagyunk úgy érezni, hogy korlátozódnak szabadidős lehetőségeink, ami könnyen rányomhatja bélyegét a hangulatunkra és a munkakedvünkre is” – mondta Pálinkás János, a Szallas.hu kreatív igazgatója. A válaszadók fele egyetértett azzal, hogy az óraátállítás utáni napokban csökken a munkakedve, így végső soron a hatékonyságán is csorba esik. A fáradékonyság mellett a félelemérzet is erősödik a korai sötétségben. „Több szülő is beszámolt arról, hogy ilyenkor nem meri egyedül hazaengedni gyermekét a napköziből, ez viszont a saját napirendjének átszervezését igényli” – tette hozzá Pálinkás János. 3 emberből 2 indulna inkább félhomályban dolgozni, mint hogy sötétben távozzon a munkahelyéről.
A jelenlegi formájában működő óraátállítás ellenzői a bosszúság mellett számos káresetet is a kényszerű időeltolás számlájára írnak. „A válaszadók 60 százaléka arról számolt be, hogy valamilyen kár érte őt a téli időszámításra való átállás következtében – ismertette a kutatás további eredményeit Pálinkás János. Főként kialvatlanságra panaszkodtak, ami akár közúti baleseteket is előidézhet, de minden tizedik magyar valamilyen egészségügyi probléma jelentkezését is a váltáshoz köti.” Az ilyen jellegű kellemetlenségek leginkább az idősebbeknél, illetve a rendszeres gyógyszeres kezelés alatt állóknál, pl. a cukorbetegeknél jelentkeznek. A felmérés szerint a kisgyermekesek is megsínylik az időzónaváltást, hiszen a nyűgös kicsik a szülők reggeleit is meghatározzák. Ugyancsak panaszkodnak az állattartók, hiszen a jószágok etetési ideje is módosul, illetve a háziállatoknak mind ébredéskor, mind sétáltatáskor igazodni kell az új időszámításhoz.
Most akkor előre vagy hátra?
Most visszaállítjuk az órát, azaz visszatérünk az eredeti időszámításra. Ezt azért is fontos tisztázni, mert 5 válaszadóból csak 4 tudta helyesen, hogy mit is kell csinálni vasárnap. Bár már az 1980-as évek előtt is több alkalommal bevezették a nyári időszámítást, innentől kezdve állítjuk át rendszeresen a ketyegőket, mégpedig energia-megtakarításra hivatkozva. Nyáron ugyanis a nappalok megnyújtásának köszönhetően később kapcsoljuk fel a villanyt.
„Ezt a fajta spórolást a válaszadók jó része ma már megkérdőjelezi, hiszen az áramfogyasztásunk nem korlátozódik csupán a fényforrások használatára; napközben, világosban is jócskán működtetünk elektromos készülékeket, nyáron például légkondicionálót” – mondta Pálinkás János.
