Már nem az orvost hívjuk, ha valamink fáj
Online kérdőíves kutatásban vizsgálta egy biztosító, hogy az emberek kihez fordulnak egészségügyi panaszaikkal, mit gondolnak a magán-egészségügyi ellátásról, mennyire veszik igénybe azt. Íme, az eredmények.
Háromból egy ember (a megkérdezettek 36,3 százaléka) nem mindig tudja, kihez forduljon egészségi problémájával, milyen orvost érdemes felkeresnie - derül ki a Vienna Life felméréséből, amely szerint meglepő módon az embereknek csak kevesebb, mint a fele (48,1%) hívja az ügyeletet, a szakrendelőt vagy a háziorvost, ha bizonytalan, milyen ellátásra van szüksége. A válaszolók 30,4% inkább az interneten keres rá panaszára, 17,8% a családjától vagy ismerősétől kér tanácsot, esetleg egy egészségügyi szakkönyvet lapoz fel (3,7%).
Tízből ketten inkább el se mentek orvoshoz
A felmérésből is látható, hogy szükség van hazánkban a megbízható magánorvosokra és a betegút-szervezésre, mivel minden ötödik emberrel (a válaszadók 19,3%-ával) fordult már elő olyan, hogy panaszával egyáltalán nem ment el orvoshoz, mert az állami rendszert nem tartotta megfelelőnek. A megkérdezettek 44,4% ebben az esetben egy magánorvost keresett fel, és csupán a kutatásban résztvevők 36,3% mondta azt, hogy még soha nem került ilyen helyzetbe.
Főleg a várakozást akarjuk elkerülni
A magyar egészségügy egyik legfőbb problémájának számító várólistákra is kitért a kutatás. Arra a kérdésre, hogy milyen esetekben választanak magán-egészségügyi ellátást, a megkérdezettek 35,5% válaszolta azt, hogy akkor, amikor az állami ellátásban túl hosszú lenne a várakozási idő.
Ez utóbbi kérdés kapcsán arra is rákérdeztek, hogy hányan tudnák kifizetni a magán-egészségügyben diagnosztikai vizsgálataik (MR, CT, PET-CT) gyorsabb elvégzését. Ez csak minden harmadik embernek (32,6%) nem jelentene anyagi gondot. 61,49% viszont nem tudna hirtelen egy nagy összeget fizetni azért, hogy hónapok helyett akár napokon belül sorra kerüljön, ráadásul a megkérdezettek 6% még csak nem is tartaná fontosnak ezt annak ellenére, hogy ez komoly betegség esetén jelentősen növelné a gyógyulási esélyeit.
A kérdések között szerepelt az is, hogy hányan fizetnék ki napi egy kávé árát azért, hogy egészségi probléma esetén ingyen jussanak magánellátáshoz? A megkérdezettek közel fele, 48,89% hajlandó lenne áldozni erre, jelentős részük (39,3%) azonban még nem gondolkodott ezen. Pedig havi néhány ezer forintért már sokat tehetünk önmagunkért akár ha egészségbiztosítást vásárolunk, vagy egészségpénztári számlára befizetünk. Ha viszont egyáltalán nem fordítunk öngondoskodásra, végül nagyon sokba kerülhet!
– Az utóbbi években a hazai GDP arányos egészségügyi kiadások egyre nagyobb hányada magánköltés. Egy nemrég folytatott megkérdezéses vizsgálat eredménye azt mutatja, hogy a budapesti és az agglomerációban élő lakosság már 60%-a vett igénybe magánellátást az elmúlt két évben - mondja Leitner György, az Affidea Magyarország vezérigazgatója.
A GKI Gazdaságkutató a Stabilitás Pénztárszövetség megbízásából két éve készített felmérése szerint mindössze a felnőtt magyar lakosság 30%-a tartja ingyenesnek az állami egészségügyi ellátást. Ők úgy látják, külön fizetés, hálapénz nélkül is megkapható az a szolgáltatás, és ellátás, amelyre szükségük van. A megkérdezettek több mint fele (55%) úgy véli, részben ingyenes, részben fizetős a rendszer, vagyis az egyes ellátásokért hálapénzt vagy külön díjat kell fizetni, míg vannak szolgáltatások, amelyek ingyenesek. A magyarok 15%-a viszont kifejezetten fizetős rendszerről beszél. Ők úgy vélik, hálapénz vagy külön díj nélkül nem kapnak megfelelő ellátást és elég figyelmet.
