Sokat kereshetne, de nincs elég belőle. Ki az?
Azok az olvasóink feleltek jól, akik a címben feltett kérdésre azt válaszolták, hogy a magánápoló. Az orvosok és a betegek után ugyanis már ennek a szakmának a képviselői is külföldi munkában gondolkodnak, hiába lehet ebben a szakmában jól keresni itthon is.
Hatalmas munkaerőhiánnyal küzd az otthoni gondozásra specializálódott piaci szegmens. Ahogy öregszik a magyar társadalom, és tovább növekszik az otthoni ápolás költsége, egyre elterjedtebb a láthatatlan munkában végzett családon belüli gondozás.
Évente kétezer egészségügyi dolgozó, köztük közel ezer orvos hagyja el Magyarországot, és fogadtatja el diplomáját vagy képesítését külföldön az Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ adatai szerint, és a magyarok közel fele kezeltetné magát külföldön, ha komoly betegséget állapítanának meg nála. Akik viszont ezt nem tudják megengedni maguknak, illetve idős korukra állandó vagy rendszeres gondozásra szorulnak, egyáltalán nincsenek könnyű helyzetben, ugyanis egyre nehezebb szakképzett ápolót találni – állítja a CIG Pannónia az idősek világnapja alkalmából végzett kimutatására hivatkozva.
Romlik a ráta
2016-ban már több mint 2 millió 60 év feletti ember él Magyarországon, az ő eltartottsági rátájuk pedig meghaladja a 2%-ot, tehát 3 dolgozóra jut egy nyugdíjas a KSH adatai szerint. Előreláthatóan ez a szám 50 év múlva 1 az 1-hez lesz.
Az időskorúak között pedig rendkívül magas itthon az egyedülálló a KSH Ezüstkor – Időskorúak Magyarországon 2014-es kézikönyve alapján: a 60 és 69 éves kor közötti emberek 24,4% özvegy, ami 47%-ra ugrik 70 és 79 éves kor között. A 65 és 69 év közötti férfiak 29,2%-a enyhén, 16,9% pedig súlyosan korlátozott mindennapi életvitelét tekintve. A nőknél ez a mutató 35,9 és 13,3%. Ők azok, akik teljes, vagy részleges gondozásra szorulnak, amit sok esetben családjuk vállal.
Az időskorúak számát és arányát tekintve hazánk tehát az idősödő társadalmak közé sorolható. Egyre több idős állampolgárt kell eltartania a dolgozó korosztálynak, és az európai átlaghoz képest Magyarországon sokkal kevesebb idős ember költözik otthonokba időskori ellátás céljából az europa.eu adatai szerint, így általában családját terheli az a plusz költség, amit az időskori gondozás magában foglal.
Megoldás van, de nem olcsó
A Magyarországon dolgozó szakképzett ápolók száma folyamatosan csökken, mert sokan inkább külföldön vállalnak munkát a hazai bérek többszöröséért. Ma majdnem másfélszer annyiba kerül magán gondozót fogadni, mint 5 évvel ezelőtt. Óránként akár 2000 forintot is elkérhetnek, és az online álláshirdetések alapján közel 1 000 idős keres gondozót maga mellé 8-tól akár 24 óráig terjedő felügyeletre (ami a valóságban ennek többszöröse is lehet). A bérezés alsó határa átlagosan havi nettó 180 ezer forint, de van, hogy 310 ezer forintot is fizetnének a gondozónak.
Amennyiben valaki rászorul az eltartásra, a Ptk.[2] értelmében gyermeke köteles segítséget nyújtani számára ezen a téren – ha megteheti. Ez nem csak jelentős anyagi, hanem egyéb terheket jelenthet a család számára, úgymint a családon belüli láthatatlan munka, azaz minden olyan munka, amelyért nem jár anyagi, vagy társadalmi elismerés. Azonban a 24 órás felügyelet biztosítását a legtöbb család nem tudja megoldani, sőt, sok esetben a gondozást betölteni hivatott rokon külföldön él: 2015-ben a hivatalos statisztikák szerint közel 33 000 magyar távozott külföldre, 44% 30 év alatti fiatal volt, 75% pedig nem érte el a 40 éves kort.
A fentiek alapján tehát sajnos elég sokunknak kell számolnunk azzal, hogy idős korunkra lesz olyan időszak, amikor már csak részlegesen, vagy egyáltalán nem tudjuk ellátni magunkat. Amennyiben nem készülünk fel ezekre az évekre időben, akkor nagy esély van rá, hogy anyagilag és egyéb módon is családunktól, gyermekeinktől leszünk kénytelenek függeni. Hogy ezt megelőzzük, érdemes időben valamilyen öngondoskodási formába fektetni, hogy biztosítsuk mind saját magunk mind pedig gyermekeink nyugodt és gondtalan jövőjét!
Lehetőségekben nincs hiány, sőt!
Az állam is besegít!
Sokan nem élnek az intézményesített, nyugdíjcélú megtakarítási lehetőségekkel, pedig azok már a jelenben is jelentős anyagi előnyt kínálnak. A három hazai nyugdíjcélú megtakarítási konstrukció közös jellemzője, hogy befizetések után igénybe vehető adójóváírás éves szinten 20% – áll a MAZARS legfrissebb összefoglalójában. Egyszerre akár mindhárom előtakarékossági formát is használhatjuk: ilyenkor az adóévben befizetett díjak 20%-a, maximum évi 280 ezer forint adókedvezmény érhető el. Idő előtt kiszállni, vagy a megtakarításokat akár csak részben is feltörni nem érdemes: visszamenőleges adófizetés és magas büntetőkamat az ára.
„A rendelkezési jog biztosításával az állam előtakarékosságra ösztönöz, hiszen a magánszemély által az adott évben ilyen célra befizetett összeg egy meghatározott százalékát adójóváírás formájában, extra befizetésként jóváírja a nyugdíjszolgáltatónál vezetett számlánkon” – hangsúlyozza Szmicsek Sándor, a Mazars adópartnere. Hozzátette: „Ehhez nincs másra szükség, mint az éves adóbevallásban tett nyilatkozatunkra, amely alapján az adóhatóság az adójóváírás összegét átutalja a szolgáltatónak.”
A nyilatkozattételnek több feltétele is van, így az, hogy legyen ténylegesen megfizetett adónk, ne álljon fenn adótartozásunk és a nyilatkozattétel időpontjában érvényes nyugdíjbiztosítási szerződéssel rendelkezzünk. Az igénybevételhez igazolást kell kérnünk arról, hogy az adott szolgáltatónak az év során milyen összeget fizettünk meg. Fontos, hogy ne feledjük el adóbevallásunkban kitölteni a rendelkező nyilatkozatot, hiszen erre később már nem lesz lehetőségünk.
Magyarországon háromféle intézményesített, nyugdíjcélú megtakarítási lehetőség érhető el: az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár, a nyugdíj-előtakarékossági számla ("NYESZ"), valamint a pénzintézetek által kialakított nyugdíjbiztosítási konstrukciók. A három konstrukció közös jellemzője, hogy az adójóváírás mértéke éves szinten 20%, a megtakarítások pedig hosszú távra szólnak: az első adómentes hozamkifizetéshez 10 éves várakozási időt ír elő a jogszabály, a tőkekivonásra pedig sok esetben további szankciók vonatkoznak.
-
Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár
Az önkéntes pénztártól kapott nyugellátás kiszámíthatóbb jövőt kínál, hiszen kiegészíti az állami nyugdíjunkat. Feltétele, hogy megállapodást kössünk egy nyugdíjpénztárral és rendszeresen fizessük a tagdíjat. A konstrukció előnye, hogy a várakozási idő alatt bármikor lehetőségünk van nyugdíjpénztárat váltani. Emellett a várakozási időt követően, illetve a nyugdíjkorhatár betöltésekor a számlán lévő összeg felét még hitelfedezetként is felhasználhatjuk.
A befizetett egyéni tagdíjak, a támogatói adomány és más jogcímen jóváírt egyéb jövedelemként adóköteles összeg után adóvisszatérítés vehető igénybe. Ennek mértéke az adóévben teljesített befizetések 20%-a, de maximum évi 150 ezer forint. A szóban forgó három konstrukció közül ez az egyetlen, amelyhez munkáltatói hozzájárulás is igényelhető, ám erre nem vehető igénybe adókedvezmény. Lényeges változás 2017-től, hogy a munkáltatói támogatás magasabb (49,98%) adóteher mellett, egyes meghatározott juttatásként lesz adható, míg idén ez a béren kívüli juttatások kategóriájába esik (azaz 34,51% az adóterhe). A korábbi pénztári támogatási limiteket azonban jövőre már nem kell figyelembe venniük a munkáltatóknak.
Ha az évtizednyi várakozási idő leteltével kivennénk pénzünket (nyugdíjszolgáltatásnak nem minősülő kifizetés történik), akkor a hozam adó- és járulékmentes, a tőkét azonban további 10 éven keresztül 32,76%-os adófizetési kötelezettség terheli. A jogalkotó ugyanakkor kedvezményt biztosít a tőkét terhelő adófizetés vonatkozásában. Az adóköteles jövedelem a várakozási időt követően minden évben 10 százalékkal csökken, míg a tizenegyedik évtől adómentessé válik.
-
NYESZ
A nyugdíj-előtakarékossági számla kombinálja az öngondoskodás és a befektetések előnyeit, sőt a NYESZ tartós befektetési számlává (TBSZ) is alakítható. A NYESZ-en elhelyezett pénzünkből értékpapírokat vásárolhatunk, kereskedhetünk, így hozamra is szert tehetünk. A kereskedéshez nincs szükség szaktudásra, a portfólió kezelését alapkezelő végzi. A számlán elért nyereség, az osztalék kivételével, adómentes bevétel. Az adójóváírás mértéke ennél a konstrukciónál is az adóévben befizetett összeg 20%-a, de maximum évi 100 ezer forint. Ha azonban 2020 előtt megyünk nyugdíjba, az adójóváírás maximális mértéke magasabb, 130 ezer forint.
Megtakarításunk kifizetése csak akkor minősül adómentesnek, ha a kifizetés a számlanyitás utáni 10. adóévben vagy később történik, és a számlatulajdonos már nyugdíjjogosult. Nem árt tudni, hogy amennyiben ezen feltételek teljesülése előtt kívánjuk felvenni a megtakarítást, és az nagyobb, mint az összes befizetés, osztalék és támogatás összege, akkor a különbözet egyéb jövedelemnek minősül. Ezt az egyéb jövedelmet a számlatulajdonosnak kell bevallania, a személyi jövedelemadót és az egészségügyi hozzájárulást megfizetnie.
Ezen felül a számlán jóváírt, korábban kapott előtakarékossági támogatásokat 20%-kal növelten kell bevallani és megfizetni, kivéve abban az esetben, ha a számla felmondásakor a számlatulajdonos már nyugdíjra jogosult és a kifizetés a számlanyitás éve utáni 3. adóévben vagy később történik.
-
Nyugdíjbiztosítási konstrukciók
A nyugdíjbiztosítás az életbiztosítás egyik speciális fajtája, amelynél a biztosító bizonyos esemény bekövetkezésekor szolgáltatást nyújt. Ez lehet az öregségi nyugdíjkorhatár elérése vagy az egészségügyi állapot minimum 40%-os romlása. A befizetett összeget a biztosító saját vagyonával együtt befekteti, vagy az általa kezelt eszközalapba helyezi el a biztosított által meghatározott arányban (unit-linked nyugdíjbiztosítás). A nyugdíjbiztosítási szerződésekre az adóévben jóváírt összeg 20%-a, de maximum évi 130 ezer forint adóvisszatérítés vehető igénybe. Lefordítva mindez azt jelenti, hogy 650 ezer forintos éves díjas szerződéssel hozhatjuk ki a maximumot a biztosításból.
„Tudni kell azonban azt is, hogy ennél a konstrukciónál minden olyan vagyoni érték kivonása visszafizetési kötelezettséget eredményez, amely nem minősül nyugdíjszolgáltatásnak” – mondta el Szmicsek Sándor.
Ha visszafizetési kötelezettségünk keletkezik, azt a biztosító állapítja meg, vallja be és vonja le a részünkre kifizetett összegből. Ha a kötelezettség levonására nincs lehetőség, akkor a biztosító által kiadott igazoláson feltüntetett, le nem vont összeget be kell vallanunk és meg kell fizetnünk.
Nyugdíjbiztosítás esetében kamatjövedelmünk is keletkezhet, ha a biztosítói teljesítés meghaladja az általunk befizetett díjak összegét. Ilyenkor a jövedelmet 15% SZJA és 6% EHO fizetési kötelezettség terheli. Az egyszeri díjas szerződések esetében a teljes körű adókötelezettség csak a szerződéskötést követő 3 év során áll fenn. Ezt követően a kamatjövedelem 50%-a adóköteles az ötödik év végig, majd adómentessé válik. Rendszeres díjfizetés mellett az 50%-os kedvezmény a hatodik év végétől lép életbe, és a tizedik év után lesz adómentes.
Nem muszáj választani
Ha a különféle megoldások közül nem tudnánk választani, úgy egyszerre akár mindhárom előtakarékossági formával is élhetünk. Fontos azonban megjegyezni, hogy ebben az esetben összesen az adóévben befizetett díjak 20%-a, de maximum évi 280 ezer forint adókedvezmény érhető el.
