Ezért nem elég aktívak a gyerekek az iskolában
Európa mintegy 95 millió diákjának jelentős hányada olyan osztálytermekben tanul, ahol túl magas a levegő szén-dioxid tartalma, és nem megfelelő a természetes fény mennyisége - derül ki egy több mint 200 tudományos értekezés eredményét összegző német kutatásból.
Az elmúlt években történt fejlesztések ellenére az európai iskolaépületek jelentős része továbbra sem biztosítja a tanuláshoz szükséges optimális beltéri környezetet. A német Fraunhofer Institute for Building Physics IBP kutatási intézet tanulmánya szerint bár vannak olyan tanintézmények, ahol a szén-dioxid szint az ajánlott 1000-2000 ppm (ppm = milliomod térfogatrész) között mozog, sok iskolában meghaladja a 2000-t, sőt, egyes esetekben a 6000-t is. Ráadásul számos osztályterem még a minimálisan ajánlott 3-5%-os bevilágítási tényezőt sem éri el.
Mikor jobbak a gyerekek eredményei?
A tanulmány részletesen kitért arra is, hogyan hat az optimális beltéri környezet a diákok tanulási képességére. A kutatók vizsgálatai szerint a megfelelő szellőzés, és így az alacsony szén-dioxid szint, valamint a beáramló természetes fény mennyiségének növelése jótékonyan hat a diákok teljesítményére. A napfényes, friss levegőjű tanteremben ülő gyerekek gyorsabban teljesítenek, jobb a koncentrációs képességük, és kevesebb a hiányzás is. Mindössze a friss levegő mennyiségének növelésével a diákok feladatmegoldási sebessége 15%-kal növelhető.
Prof. Dr. Gunnar Grün, a Fraunhofer IBP vezető kutatója elmondta: „A tanulmányunk bebizonyította, hogy az iskolák beltéri klímája, vagyis a természetes fény mennyisége és a levegő frissessége, nagyban befolyásolja a gyerekek tanulási képességét. Sajnálatos, hogy az európai iskolák többsége nem biztosítja az optimális környezetet a gyerekeknek, de bízunk benne, hogy tanulmányunk eredményeinek ismeretében a helyi hatóságok megteszik a szükséges lépéseket.”
A hatékonyabb tanulás ugyanakkor nem csak a fiatalok fejlődése és egészsége szempontjából lényeges. Az európai országok oktatási szintjének ún. PISA (nemzetközi tanulói teljesítménymérés program) tesztpontszámok alapján történő összehasonlításával ugyanis kimutatható, hogy a jobb oktatási eredmények összefüggésben vannak az adott ország feltételes gazdasági növekedésével is. A tanulmányból így kiderült az is, hogy a diákok teljesítményének 2,8%-os növekedése 6,7-9,5%-os feltételes gazdasági növekedést eredményez (az egy főre jutó GDP alapján).
Így javítható az iskolák beltéri környezete
A tanulmány több javaslatot tesz az iskolák beltéri klímájának javítására. Mivel a legtöbb európai iskola tervezése a természetes szellőzés elve mentén történt, a tanórák alatt gyakrabban kellene ablakot nyitni. A mesterséges szellőzés – például programozható ablakok segítségével –, ugyanakkor szintén biztosíthatja a levegő optimális minőségét anélkül, hogy megszakítaná a tanórát. Az automata rendszer folyamatosan ellenőrzi a terem páratartalmát, szén-dioxid szintjét és hőmérsékletét, és ha friss levegőre van szükség, akkor automatikusan kinyílik. A hibrid szellőztető rendszerek – mint például a ventilátorral segített természetes szellőzők – is jó alternatívák, amelyek a mechanikus és a természetes szellőzés előnyeit kombinálják. A tanulmány javasolja továbbá tetőablakok beépítését, amelyek 50%-kal több természetes fényt engednek a termekbe.
A Langebjerg Iskolában és az Endrup Iskolában a VELUX Cégcsoport felújítási projektjei tökéletes példái annak, hogyan formálja a tanulási környezetet a több természetes fény és a friss levegő. A Langebjerg Iskolában például a tanárok kifejezetten értékelték, hogy tetőablakokat építettek be, mivel a szellőzés a terem felső légterében történik, így a huzat nem zavarja az órákat, ahogy az gyakori a homlokzati ablakok esetében.
