Jobban tanulnak a diákok, ha később kezdődik a suli
Vizsgálatok bizonyítják, hogy a kamaszok képtelenek figyelni reggel. Ahol 8 óra után kezdik a tanítást, ott javultak az eredmények és az osztályzatok. A kamaszok biológiai órája ugyanis nincs hozzászokva, hogy 8 óra előtt már az iskolapadban kelljen ülni.
Nemcsak a felnőtteknek egészségtelen, ha nap mint nap túl korán kezdenek dolgozni. Sokan vannak, akik többször is felhúzzák az órát, hogy végre képesek legyenek kitápászkodni az ágyból. Még a reggelit is elmulasztják.
Több vizsgálat után erősödik a tudósokban a nézet, hogy a kamaszok szervezetének a későn fekvés és a későn kelés kedvez. Ha túl korán rángatják őket ki az ágyból a kötelességek, nem tud beindulni az agyuk a tanulásra. A kevés alvás pedig előbb-utóbb megbosszulja magát. 2012. után több száz amerikai iskolában döntött úgy a vezetőség, hogy későbbre tolják a tanítás reggeli kezdetét, Kaliforniától Connecticuton és Kentuckyn át Minnesotáig.
A University of Minnesota kutatói 8 középiskolában tanulmányozták, milyen élettani és tanulmányi hatásai vannak a korábbi és a későbbi iskolakezdésnek. Azt tapasztalták, hogy minél később csöngettek be az első órára, annál kedvezőbb volt a diákok mentális egészsége, kevesebbet hiányoztak az órákról. Egyes iskolákban még az osztályzatok és a teszteredmények is javultak, bár ez nem mindegyiknél volt megfigyelhető.
A tudósok szerint serdülőkorban, amikor csúcson jár a hormontermelés és az agy még fejlődőben van, napi 8-9 óra alvás szükséges. Azok, akik ennyit alszanak, jobban tanulnak, kisebb eséllyel keverednek verekedésbe, kevésbé hajlamosak impulzív, meggondolatlan döntésekre és az edzésen is ritkábban szereznek sérülést.
A tinik biológiai órája kései alvásra van beállítva. Tinédzserkorban a melatonin nevű "alváshormont" később kezdi termelni a szervezet, így ők csak este 11 felé kezdik álmosnak érezni magukat. Az alvást tovább késleleti, hogy még az ágyban is a mobiljaikon lógnak, a kijelzőből áradó "kék fény" pedig azt az illúziót kelti az agyban, hogy még világos van odakint. Ez lelassítja a melatoninképződést. A University of Minnesota kutatói által megkérdezett diákok 88 %-a használja este a szobájában az okostelefonját.
A szakemberek szerint az alvásnak kulcsszerepe van a tanulásban. Az élénk szemmozgással járó úgynevezett REM-fázisban az agy nagyon aktív, elrendezi az előző nap történteket, integrálja és kategóriákba helyezi az információkat. Az elme a mély alvás közben tárol új adatokat. Minél többet alszik egy tinédzser, annál jobban képes elraktározni fejében a megtanultakat.
Amikor 7.30-kor kezdődött az oktatás, a diákoknak csak egyharmada érezte úgy, hogy jól kialudta magát, mert 8 vagy 9 órát aludt este. Azokban az iskolákban, ahol 8:35-re tették az első tanóra kezdetét, a megkérdezettek 60 %-a aludt 8-9 órát. Akik nem tudták kialudni magukat, azoknál gyakoribb volt a depresszió, több koffeint fogyasztottak és a drogokhoz is sűrűbben nyúltak, mint elegendő alvásban részesülő társaik.
Sok szülő ellenzi a tanítás kezdetének későbbre tolását, mert az felborítja a napi menetrendet. Elvégre nekik is korán kell bent lenniük a munkahelyükön, és nem tudják a szokottnál később bevinni kocsival csemetéiket. Azok a diákok, aki a tanítás után munkát végeznek délután, hogy pénzt keressenek, szintén kellemetlenül érinti őket, hogy később érnek véget a tanórák.
A vizsgálat 9000 diákot követett, mielőtt és miután iskoláik későbbre tolták a tanítás kezdetét. Megfigyelők megjegyezték, hogy a vizsgálat akkor lett volna igazán akkurátus, ha hasonló iskolák diákjait hasonlították volna össze, de a szakemberek elismerték, hogy az eredmények mégis komolyan veendők.
