Igen, megcsinálhatod!
Bár Robert Capa, a világhírű magyar származású fotográfus azt állította, nem elég tehetségesnek lenni, magyarnak is lenni kell, a mai trénerek tapasztalata az, hogy a magyar munkavállalók önbizalma alacsonyabb nemzetközi kollégáikénál.
„Hiába múlják fölül sok esetben a magyar munkavállalók a szakmai kvalitásiakban a külföldi versenytársaikat, egy állásinterjún mégsem tudják olyan jól eladni magukat” – állítja Várkonyi-Szénási Andrea. A karrier- és életvezetési tanácsadó szerint Magyarországon ezért kiemelkedően fontos az önbizalom kérdéskörével foglalkozni: sokszor sokkal nagyobb eredmények elérésére lennénk képesek, mint ahogy hisszük magunkról. Az önbizalom ugyanis a magunkba vetett hit mértéke: mindaz, amit magunkról és a világban elfoglalt helyünkről gondolunk.
Az énkép alapja
„Szakmai és magánéleti szempontból egyaránt fontos, hogy egészséges önbizalommal rendelkezzünk: az egyén kiegyensúlyozottságát szolgálja, minden tulajdonságunk alapját ez adja – mondja Várkonyi-Szénási Andrea. –Egy egészséges önbizalommal rendelkező ember olyan módon tudja képviselni az érdekeit, hogy azzal nem bánt másokat.”
Az önbizalom tulajdonképpen annak fokmérője, mennyire tudjuk uralni a körülöttünk lévő világot, ezért a mai sikerorientált világban az önbizalom elengedhetetlen kelléke egy boldog életnek vagy egy kiemelkedő teljesítménynek. Stabil egóval könnyebb elviselni a hibáinkat, képesek vagyunk önkritikát gyakorolni – és másoktól is elfogadjuk azt.
A csekély önbizalom ezzel szemben aláássa a teljesítőképességet. Kutatók sportolókat vizsgálva állapították meg, hogy az alacsony önbizalommal rendelkezők az edzéseken gyakran jobban teljesítenek, de a versenyeken a többi sportolót látva elbizonytalanodnak.
Egy közelmúltban készült nemzetközi kutatás arról számol be, hogy a munkavállalók háromnegyede számít arra, hogy a munkaterhei növekedni fognak. A vizsgálat magyar résztvevői szerint ez nem fog számukra gondot okozni. Jellemzően az ázsiai dolgozók aggódtak leginkább amiatt, hogy meg tudnak-e felelni az új, keményebb elvárásoknak. Ez alapján úgy tűnik, a magyarok önbizalma rendben van, csakhogy a hiánya a versenyhelyzetben mutatkozik meg a leginkább. Az állásinterjúkon már korántsem vagyunk ilyen határozottak.
Pszichés ügy
„Apró jelekből lehet következtetni az önbizalom hiányára: az izgő-mozgó testtartás, a szokatlan hangszín is lehet ilyen jel, ám ez adódhat csupán egy kényelmetlen élethelyzetből is – mondja Várkonyi-Szénási Andrea. – Egy állásinterjún érthető, ha a helyzet némiképp feszélyez bennünket, pedig épp itt kell kifejezetten magabiztosnak tűnni.”
Az önbizalomhiány tulajdonképpen egy szorongásos helyzet, aminek állásinterjún vagy egy vizsgán akár testi és lelki tünetei is lehetnek: szapora szívdobogás, émelygés, mellkasi fájdalom, fejfájás, fáradtság, érzékenység, álmatlanság vagy rossz álmok sorozata. A stresszhelyzeteket szinte lehetetlen elkerülni, de önbizalmunk növelésével tompíthatjuk a káros következményeket.
Hogyan növeljük az önbizalmunkat?
|
Beképzelt? Olyan nincs!
„Olyan, hogy túl sok önbizalom nem létezik: a nagyképűség mögött általában más okok húzódnak meg, sok esetben épp az önbizalom hiánya” – mondja Várkonyi-Szénási Andrea
„Az önbizalomhiány folyamatos stresszhelyzetet jelent, míg az egészséges önbizalommal rendelkező személyek kiegyensúlyozottak, feszültségmentesek, higgadtan képesek határozottak lenni – teszi hozzá Ujpál Zsófia, pszichológus. – Életünk első néhány éve meghatározó az önbizalom felépítése szempontjából. Az elsődleges szociális közeg az, amelyből az alapvető visszajelzéseket kapja a gyermek: mennyire szerethető, mennyire elfogadható.”
A pszichológus szerint az önbizalom kialakulása nagyrészt attól függ, hogy a szülő mennyire engedi szabadon a gyermekét: ha túlságosan óvja mindentől, azzal azt üzeni, hogy a külvilágtól félnie kell. Ha viszont kialakul az egészséges önbizalom, akkor azt csak valamilyen komoly trauma képes megtörni.
„Az egyébként is gyenge lábon álló önbizalom viszont általában összeomlik egy-egy kudarcélmény hatására – állapítja meg a szakértő. – Az önbizalom táplálásához szükség van a sikerélményekre.”
De nem csak a túlságosan tekintélyelvű, elnyomó nevelés hatására alakulhat ki önbizalomhiány. A túlságosan megengedő helyzetek is okozhatnak gátlásosságot, mert ha a gyermek nincs korlátok elé állítva, nem tapasztalja meg a lehetőségeinek határait. Ráadásul a szülőnek is nehéz elengednie gyermekét – például egy új közösségbe, óvodába, iskolába –, ez azonban a gyermekre is kihat: ő is nehezen fogja venni ezeket az akadályokat, ezért is fontos a felnőttek pozitív megerősítése, különösen 10-11 éves korig, amikor a gyermekek énképének alakulásban kezdenek meghatározóbbá válni a kortársak. Addig viszont inkább a felnőttek véleményét helyezik előtérbe. Ezért fontos az általános iskola alsó tagozatában a pedagógusok szerepe, egy jó tanító jókor elhangzó dicsérete ebben az időszakban csodát tehet.
Lelki simogatás
A gyermek számára a szülőtől a legfontosabb a pozitív visszajelzés: vegyük észre a pozitív (és a negatív) változást, és a gyermekünkkel is beszéljük meg ezeket. A napi beszélgetések során hallgassuk meg az ő véleményét is, mert a kicsik gyakran olyan szemszögből közelítenek a problémákhoz, amelyre a felnőttek nem is gondolnak. Ha például egy helyzetben a gyermekünk tanácsát megfogadjuk, azzal az önbizalmát is építjük. Emellett érdemes tudatosan keresnünk azt, hogy gyermekünk miben tehetséges, mi érdekli. Ha ezeken a területeken sikerélményei lesznek, azzal túllendülhet az apró, a mindennapokban jelentkező gátlásos helyzeteken.
