Kiderült, hogy miért adunk hálapénzt
A hálapénz működésében a hála csupán kisebb részben játszik szerepet, sokkal inkább az előnyszerzés, a kényszer vagy az elvárásoknak való megfelelés miatt van paraszolvencia Magyarországon – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
A magyarok többsége az orvosok és az egészségügyi dolgozók fizetésemelését tartja jó megoldásnak a hálapénz visszaszorítására – olvasható a Nézőpont Intézet Gazdaságfehérítési Kerekasztalának közvélemény-kutatásának összegzésében. Az ezerfős reprezentatív felmérés szerint a többség kifejezetten ellenzi az állami infrastruktúra használatát az orvosok magánpraxisában.
Minden második fizet
Az elmúlt egy évben a megkérdezettek fele volt személyesen vagy hozzátartozója révén kapcsolatban az egészségüggyel, közülük minden második ember fizetett hálapénzt valamilyen orvosi kezelés után. Azok közül, akik az elmúlt egy évben fizettek hálapénzt, 59% állítja, hogy negatív ok állt a zsebbe csúsztatott boríték hátterében: vagy valamilyen előnyt remélt ettől, vagy kényszerből tette, esetleg egyszerűen meg akart felelni az elvárásoknak. Mindössze 37% fizetett azért, mert elégedett volt a kapott szolgáltatással, 2% pedig kifejezetten azért adta a pluszjuttatást, mert megsajnálta az orvost vagy az ápolót.
A megkérdezettek 52%-a hatékony megoldásnak találja a fizetésemelést a paraszolvencia visszaszorítására, 18%-uk szerint viszont egyszerűen csak szigorítani kellene az ellenőrzéseket. Az emberek 14%-a gondolja úgy, hogy a hálapénzről leginkább a betegeknek kellene leszokniuk.
A magyarok kétharmada szerint az nem megengedhető, hogy az orvosok magánpraxisuk ellátásához állami eszközöket vegyenek igénybe: 69%-uk utasította el ennek lehetőségét, és csupán 22% volt megengedő az ügyben. A többség (51%) azt is támogatná, hogy az állam szigorúbban lépjen fel az ilyen gyakorlat ellen, míg csak 16% ellenezné a keményebb ellenőrzéseket, 27% bizonytalan a kérdésben.
Az ingyenes sem ingyenes?
Egy korábbi felmérés viszont arra az eredményre jutott, hogy a magyarok több mint 70%-a úgy véli, a hálapénzre azért van szükség, mert annak hiányában rosszabb ellátást kapnak. A GKI Gazdaságkutató a Stabilitás Pénztárszövetség megbízásából két éve készített felmérés alapján a lakosság kétharmada fizetősnek tartja az egészségügyet, és a válaszokból az is kiderül, ha legálisan megvásárolhatóak lennének az egészségügyi szolgáltatások, akkor szóba sem kerülne a hálapénz.
Mindössze a felnőtt magyar lakosság 30%-a tartja ingyenesnek az állami egészségügyi ellátást. Ők úgy látják, külön fizetés, hálapénz nélkül is megkapható az a szolgáltatás, és ellátás, amelyre szükségük van. A megkérdezettek több mint fele (55%) úgy véli, részben ingyenes, részben fizetős a rendszer, vagyis az egyes ellátásokért hálapénzt vagy külön díjat kell fizetni, míg vannak szolgáltatások, amelyek ingyenesek. A magyarok 15%-a viszont kifejezetten fizetős rendszerről beszél. Ők úgy vélik, hálapénz vagy külön díj nélkül nem kapnak megfelelő ellátást és elég figyelmet.
Átláthatóbb lenne, ha legálisan lehetne fizetni
A GKI felmérésének eredménye alapján a többség szerint átláthatóbb, és tisztább lenne a rendszer, ha azok a többletszolgáltatások, amelyekért ma hálapénzt fizetnek, legálisan, számla ellenében akár egészségpénztárakon keresztül megvásárolhatóak lennének.
A jelenleg hálapénzt adók kétharmada nem adna külön pénzt, ha jogszerűen megvásárolhatná azt az egészségügyi szolgáltatást, amit ma hálapénzért kell megszereznie, 9% azonban nem változtatna hálapénz-adási szokásain ebben az esetben sem. A magyarok 31%-a olyan rendszert szeretne, amelyben magáért az ellátásokért nem kellene fizetni, de az orvosválasztásért, a más tartalmú, többletszolgáltatásért, például külön elhelyezésért, amennyiben erre igénye van, legálisan fizethetne. A megkérdezetteknek 32%-a azonban nem értene egyet egy ilyen rendszerrel sem.
Van helye a köz- és a magánellátásnak is
Leitner György, a Diagnoscan Magyarország vezérigazgatója úgy látja, Magyarországon az egészségtudatosság sajnos nagyon alacsony fokon áll. Alacsony egészségtudatosság jellemzi mind az egyént, mind az államot. Egyéni szinten nem vagyunk hajlandók hosszú távon előre gondolkodni – akkor esünk pánikba, amikor baj van. Ekkor már hatalmas összegeket is hajlandóak vagyunk fizetni a gyógyulásért, akár komoly hálapénzért is.
A szakember a Patika Egészségpénztár hírlevelében beszélt arról, hogy egy fejlett ország állami egészségügye nem képes az idősödő társadalmak egészségügyi igényeit teljes mértékben finanszírozni. Ezért helye van mind a köz-, mind a magánellátásnak, akár egészségpénztári, vagy egészségbiztosítási formában.
Az utóbbi években a hazai GDP arányos egészségügyi kiadások egyre nagyobb hányada magánköltés. Egy nemrég folytatott megkérdezéses vizsgálat eredménye azt mutatja, hogy a budapesti és az agglomerációban élő lakosság már 60%-a vett igénybe magánellátást az elmúlt két évben. A legfontosabb okok közül kiemelkedő az időtényező. A lakosság egyre növekvő része nem hajlandó, a közellátás alulfinanszírozottsága miatt fellépő várakozási időt kivárni, és ezért fordul a magánellátás felé. A másik tényező a törődés, ami információt, az orvos-beteg közötti dialógust és visszacsatolást jelent a páciens számára, aki úgy véli, hogy mindezeket inkább a magánellátásban találja meg – mondta Leitner György.
