A munkamániások OCD-ben szenvednek!
A munkamániások körében gyakoribb a depresszió és a szorongás, jobban szétzilálódnak családi kapcsolataik, és ennek csupa káros hatása van az egyénre nézve. Norvégiában például a lakosság 7,8 %-a szenved orvosi értelemben véve munka-függőségben, és ez egyáltalán nem az, amit a köznyelv szorgalomnak vagy karrierépítésnek nevez.
Sokszor nehéz megkülönböztetni a munka iránti lelkesedést a melófüggősséggel. Főleg manapság, amikor könnyű hazavinni a munkát, ezzel egész napunkat véget nem érő munkanappá lehet nyújtani.
Norvégiában a Bergeni Egyetem felmérésében precíz diagnosztikai ismérvek alapján azt találta, hogy a 16 és félezer megkérdezett 7,8 %-a munkamániás. A vizsgált személyek 16 és 75 év közöttiek voltak, a legkülönfélébb társadalmi rétegből.
Az ilyen ember több órát tölt munkával, mint amennyit eredetileg akart. Ezt főként azért teszi, hogy elnyomja a bűntudatát, szorongását.
Cecilie Schou Andreassen pszichológus azt mondta a CNN-nek, hogy a hagyományos függőségeknél kimutathatók bizonyos közös okok és talán genetikai alapjuk is van, de a melófüggőség esetében ezt sosem vizsgálták.
Mi az ADHD?
A munkamániások 32,7 %-a hiperaktívnak mondható, míg a nem függőknek csak 12,7 %-a. Vagyis a figyelemhiányos hiperkativitás-zavar (ADHD) és a munkafüggősség között szoros a kapcsolat.
Az ADHD-ben szenvedőket impulzivitás, hiperaktivitás és figyelmetlenség jellemzi. A szakemberek szerint talán azért vállalnak be túl sok munkát, mert nem gondolkodnak előre, ami a figyelmetlenség egyik megnyilvánulása.
A másik teória szerint nem tudnak hatékonyan munkát végezni, úgy hozzák be lemaradásukat, hogy hétvégén is dolgoznak, vagy a munkaórák végeztével, amikor elcsendesedik az iroda. 2011-ben a 4 és 17 év közöttiek 11 %-át diagnosztizálták ADHD-vel.
És mi az OCD?
A melómániások 25 %-áról elmondható, hogy megfelelnek az OCD, vagyis az obszesszív-kompulzív rendellenesség kritériumainak, tehát orvosi értelemben véve is betegek.
Amerikában a felnőtt lakosság 1 %-a szenved obszesszív-kompulzív megbetegedéstől. Jack Nicholson a Lesz ez még így se című filmben, Leonardo DiCaprio pedig az Aviator-ban játszott ilyen szerepet. A diagnózisok felénél súlyos esetekről van szó, teljesen szét tudja zilálni a magánéleti kapcsolatokat. Átlagosan 19 évesen mutatkoznak meg a betegség első tünetei, és minden korcsoportot érint.
Depresszió és szorongás
Ez a két rossz nyavalya kéz a kézben jár. A magukat agyondolgoztató emberek 33 %-a depressziós, a kevesebbet robotolóknak csupán 8,9 %-a. Nagyon hasonlóak a számadatok a szorongással kapcsolatban is.
Az Egyesült Államok lakosságának 18 %-a bizonyítottan rendszeresen szorong. Sokan egy életen át!
A norvég kutatók hangsúlyozták, hogy kutatásuk csak pillanatképet ad, a hosszútávú hatásokat nem vizsgálták. Az ADHD-vel élő emberek gyakran nagyon kreatívak, intelligensek és tehetségesek, és szélsőséges mennyiségben dolgoznak. Sokan közülük sokra vitték, eredményes üzleti vezetőkké, művészekké és tudósokká vált. Akik pedig nem, azok egyszerűen csak kirekesztődtek és boldogtalanokká váltak.
Úgyhogy óvatosan a sok munkával, családra, barátra, kikapcsolódásra is szükség van!
Forrás: CNN
