Már az újszülött vérében is 230 vegyi anyag mutatható ki
Ma egy újszülött vérében átlagosan 230 vegyipari alkotóelemet lehet kimutatni, derül ki a köldökzsinór tartalmának elemzéséből. Testünk vegyszer-tartalmának emelkedéséért nemcsak a környezetszennyezés miatt megváltozott ivóvíz felelős. A hormonrendszert megzavaró kemikáliák éppúgy jelen vannak a plasztik bankkártyában, az élelmiszer-csomagolásban és az ásványvizes palackban.
Az újszülött szülőanyja testéből és anyagcseréjéből tesz szert a mesterséges anyagokra. 2011-ben a Columbia University, a University of California Berkeley és a Mount Sinai Hospital három önálló kutatása is úgy találta, a organofoszfátokként ismert rovarirtó-szereknek kitett terhes nők gyerekeinél évekkel később is kimutatható a kemikália hatása: az általános iskola alsó tagozatában több ponttal is alacsonyabb az értelmi intelligencia hányadosuk, mint a többieknek.
Az anya vegyi, kémiai felelősségének felismerése nem kis lelkiismereti válságot okozott egy kismamának a Submission című dán dokumentumfilmben. Ennek rendezője is alávetette magát egy rutinszerű vérvizsgálatnak: mint kiderült, szervezete kadmiumot, nehézfémeket, a ruhákban, elektronikai készülékekben és építőiparban alkalmazott PBDE-t, valamint növényvédő szerekből hátramaradt PCB-t (poliklórozott bifenilek) tartalmaz.
Utóbbiakat azonban már a 70-es években betiltották! A hormonrendszer akár apró mértékű változása is óriási hatással van az újszülöttre. Eltérő nemű ikreknél megfigyelték, hogy a fiú hormonháztartása képes férfiasabbá tenni a testvérpár lány tagját. Elkövetkező életükben ők agresszívebbé és szenzáció-kereső nőkké válnak.
Ivívóz
Testünk vegyszerrel való telítődése elkerülhetetlen, még a bioélelmiszereken élő legelszántabb zöldeknél is. Czeizel Endre például többször beszélt arról, amit Micro Trace Minerals német kutatóintézet és számos más kutató is megerősített: az ivóvízben lévő női hormonok miatt drasztikusan romlott a nyugat-európai férfiak termékenysége – csak 1986 és 1995 között a Wulf Thierfelder által vezetett csoport azt tapasztalta, a spermaszám átlagosan harmadával csökkent a vizsgált mintákban, ráadásul nőtt a rendellenes spermiumok aránya is.
A fogamzásgátlók kiválasztják a női hormonokat, melyek a vizelettel távoznak a szervezetből, átjutnak a szennyvíztisztító-telepeken és újra civilizációnk ivóvíz-áramába kerülnek.
A berlini folyókban lévő pisztrángok például nőneműek lettek, de másutt hasonló nemváltást figyeltek meg békáknál (a floridai Apopka tóban 2009-ben végzett vizsgálat során), amit egy népszerű, jó eladási számokkal büszkélkedő rovarirtó okozott.
Washingtonban 2003-ban figyelték meg, hogy a Potomac-folyó pisztrángsügérei nemet váltottak. 2006 tavaszára már a populáció 80 %-a női egyedekből állt. Floridában apró péniszt növesztettek az aligátorok. Hasonló elnőiesedés megy végbe az emberi lakosság körében.
De tudósok a hormondrendszer felborító kemikáliák -az úgynevezett endocrine disruptor-ok- számlájára írják az elhízást, a cukorbetegséget. (A kis mennyiségű endokrin-zavaró szerrel kezelt egerek látszólag abnormitástól mentesen születtek, de felnőttkorukban nagy hastájéki zsírpárnákat növesztettek.)
„A vegyipari vállalatok hangsúlyozzák, hogy az esetek tudományos bizonyítottsága még közel sem teljes és végleges. Mégis egyre több bizonyíték utal arra, hogy a férfiak spermaszámának csökkenése nő, ahogy az eldeformálódott genitáliákkal születő fiúcsecsemők száma is”, írta Nicholas Kristof a New York Times-ban. „Vannak tanulmányok, melyek összefüggést mutattak ki e rendellenességek és a terhesség során vegyi anyagokkal való érintkezésnek kitett anyák között, a hajsprétől az ivóvízig”.
A Mount Sinai Hospital kutatása szerint ma már a fiúgyermekek 7 százaléka születik úgy, hogy heréi nem szálltak le, habár ez idővel megtörténhet magától. Az amerikai fiú újszülöttek 1 százaléka viszont úgy jön világra, hogy a húgycső nem a megfelelő helyen vezet ki a péniszből. Ez a százalékérték duplája a korábban mérteknek.
A nők sem úszhatják meg
A DES nevű mesterséges ösztrogén-hormon, melyet az 1930-as és 70-es évek között gyakran használtak vetélések megelőzésére, hatásának köszönhetően a lánygyermekek nemi szerve nagyobb eséllyel fejlődött ki rendellenes módon és gyakoribb volt náluk a méh- és mellrák előfordulása is, utóbbi 1,9-szer nagyobb gyakorisággal a DES-hormont nem szedő anyák gyermekeikhez képest.
Mára betiltották e hormonpótlékot (ez az arány egyenlő azzal az érintettséggel, ha közvetlen hozzátartozónál genetikus okokból rákot találnak).
Az endometriozisz nevű nőgyógyászati betegségről is kimutatták, hogy köze van hormondrendszer megbolygató szerekhez. Hogy felébresszék a törvényhozókat, a szakorvosokat tömörítő amerikai Endokrinológiai Társaság 2009-ben felemelte szavát és 50 oldalas, 2012-ben 78 oldalas jelentést adott ki, melyben párhuzamot vontak a kemikáliák mennyiségének növekedése és a krónikus túlsúlyosság elterjedtsége között. (Amerikában ez már népbetegségnek számít.)
2012-ben újra megfedték a Gyógyszer és Élelmiszerengedélyezési Hivatalat (FDA), amiért nem tiltották be az élelmiszer-csomagolásokból a BPA (bisphenol-A) nevű hormondrendszer-zavaró szert. A Környezetvédelmi Hatóság (EPA), mint a rovarirtók és más szerek engedélyeztetője, elkezdte az endokrin-hatású anyagok kiszűrését, de a nagy számú termék-betiltásokra még várni kerül.
A születés előtt eldől sorsunk?
A terhesség során szerzett kemikáliák könnyen kimutathatók. Ám vannak finomabb pszichés hatások is, melyek alapvetően befolyásolják az újszülött életútját. A Columbia University-n Douglas Almond közgazdász 2010-ben kimutatta, hogy az 1918-as spanyol nátha járvány idején terhes anyák gyermekeinek későbbi sorsára erős kihatással volt a kór, mely embrió-korukban sújtotta anyjukat.
Amerikában a terhes nők egyharmada kapta el a betegséget. Akik a járvány idején fejlődtek anyjuk méhében, érzékelhetően rosszul teljesítettek életük során – attól függetlenül, hogy anyjuk megbetegedett-e, vagy sem. A járvány utáni generáció körében
- 15 százalékkal kisebb volt az esély, hogy elvégzik a középiskolát.
- 20 százalékkal nagyobb a valószínűsége, hogy idős korban szívbetegségük lesz.
Mi ennek az oka?
Tudósok szerint a terhesség alatti stressz, mely fokozza a kortizol hormon termelését. Az 1967-es arab-izraeli háború idején fejlődő embrióknál úgy találták, nagyobb eséllyel alakult ki náluk felnőttkori skizofrénia, mint más generációkban, az 1959-1961 közötti kínai éhínség alatt világra jött újszülötteknél dupla akkora volt az esély e betegségre, mint más évjáratú gyerekeknek.
A csernobili atomkatasztrófa idején fejlődő svéd embriók fizikai fejlődését nem befolyásolta a sugárzás, ám tudósok kimutatták, hogy kognitív képességeik, főleg a matematika terén messze elmaradt az idősebb és fiatalabb gyerekekétől. 33 százalékkal nagyobb volt az esély náluk, hogy nem tudják elvégezni a középiskolát.
Megfontolatlanul piacra dobott vívmányok
|
