Minden harmadik magyar sportol valamit

Ritmus.hu   •   2016. május 11. szerda 14:00

A legtöbben kerékpároznak, fociznak,futnak, kocognak és úsznak a valamilyen sportot űzők közül. A KSH a 10 - 84 év közötti népességet vizsgálta. Ennek alapján a legtöbb időt a 10–14 éves korosztály töltötte testmozgással.

Magyarországon mintegy 3 millióan, a 10–84 éves népesség 34%-a sportolt valamilyen formában. 2010-ben a legnépszerűbb sporttevékenységek listáján (a szabadidős tevékenységet is ide értve) a kerékpározás állt az első helyen, közel 830 ezren űzték, amit a labdarúgás, a futás, kocogás és az úszás követett. Sportra, testedzésre naponta átlagosan 7 percet fordítottunk, a férfiak ennél többet (10 percet), a nők kevesebbet (3 percet), ugyanakkor a ténylegesen sportolók között ez alkalmanként közel másfél óra volt. A legtöbb időt a 10–14 éves korosztály töltötte testmozgással, ami az életkor előrehaladtával egyre rövidül - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal közleményéből.

A magyar civil és nonprofit szektorban hagyományosan fontos szerepet töltenek be a sporttámogatással, sporttevékenységgel foglalkozó szervezetek. 2014-ben az összes nonprofit szervezet 12%-a ilyen jellegű tevékenységet végzett. A sporttal foglalkozó szervezetek száma 2010 óta folyamatosan növekszik, 2014-ben 7792 sportalapítvány és társas nonprofit szervezet foglalkozott sporttevékenységgel, 266-tal több a négy évvel korábbinál. Dinamikusan bővül a sportszervezetek rendelkezésére álló pénzügyi keret nagysága is, 2014-ben 94,6 milliárd forint bevételt könyvelhettek el, ami 51,5 milliárd forinttal haladta meg a 2010. évit.

A munkáltató felelőssége

Egyre több munkáltató van meggyőződve arról, hogy a munkaerő egészségébe, jóllétébe való befektetés emeli a hatékonyságot - derült ki az idén először megrendezett „A jövő munkahelye” konferencián. Az amerikai Willis Towers Watson friss felmérése szerint globálisan a munkáltatók 98%-a elkötelezett a well-being stratégia bevezetése mellett, de a kutatás arra is rávilágít, hogy az elkötelezettség nem feltétlenül jár együtt megvalósítással. A megkérdezett vállalatok 56%-a nem rendelkezik semmiféle tudatos stratégiával ez ügyben.

Dobrosi Eszter, az All You Can Move (AYCM) key account managere úgy látja, egyre többször dolgozói nyomás hatására támogatják a sportolást a cégek, de persze rengeteg helyen a menedzsment is felismeri, hogy a rendszeres sport hatékony eszköz a munkavállalói teljesítmény növelésére, a betegségben töltött órák számának csökkentésére, a tehetségek megtartására, a dolgozói elégedettség növelésére és a munkáltatói „brand” építésére is.

A magyar munkavállalók jóllétével kapcsolatosan a Humánpolitka.com is rendszeresen készít felméréseket, ahol a sport egészségre és teljesítményre gyakorolt hatását, valamint a munkáltatók well-beingre való nyitottságát is mérik. A legutóbbi kutatásból kiderült, hogy Magyarországon a gazdasági mutatókat és a külföldi trendeket figyelembe véve egyre több vállalat hajlandó áldozni a munkavállalók sportolásának elősegítésére.

Mit hoz a 2016?

Nagyszerű diadalokban gazdag 2016-ban reménykedhetünk. A januári vízilabda Európa-bajnokságon a nők elfoglalták Európa trónját, márciusban pedig a rövid pályás gyorskorcsolya világbajnokságon Liu Shaolin Sándor 500 méteren a rövid pályás gyorskorcsolyázás történetének első magyar felnőtt világbajnoka lett.

Az idei sportévet leginkább a nyári olimpia tartja lázban, augusztus 5–21 között a világ figyelme Brazíliára, Rióra irányul. Bennünket, magyarokat a múlt kötelez, hiszen az eddigi (1896 és 2012 közötti) nyári ötkarikás játékok összesített éremtáblázatán az előkelő nyolcadik helyen állunk, 486 éremmel, ebből 168 aranyéremmel. Elődeink közül méltán lehetünk büszkék Gerevich Aladár kardvívóra, aki 6 olimpián indult és 7 aranyérmet nyert, vagy a szintén kardvívó Kovács Pálra, aki 5 olimpián vett részt és 6 aranyéremmel gazdagította a magyar sport legendáriumát. De említhetnénk Kárpáti Rudolf kardvívót is, aki 4 olimpián 6 aranyérmet szerzett.

Négy éve, Londonban, 21 sportágban 157 magyar versenyző indulhatott, és sportolóink 18 éremmel (8 arannyal, 4 ezüsttel és 6 bronzzal) térhettek haza. Kevesebb, mint száz nappal a riói ötkarikás játékok előtt az indulási jogot szerzett sportolóink száma meghaladja a 120-at, ugyanakkor még számos sportágban folynak a küzdelmek, további kvótákat szerezhetnek versenyzőink.

Az idei évben is lesz kiért szurkolnunk tehát a riói olimpián és a franciaországi labdarúgó-Eb-n is!