Ma 30 éve történt a világ eddigi legsúlyosabb nukleáris balesete
A csernobili atomerőműben történt baleset emberek millióinak életét változtatta meg a Földön, alapjaiban rengette meg az emberek atomenergiába és a tudományba vetett hitét és véget vetett az atomkorszaknak.
Csernobil az emberiség történetének egyik legsúlyosabb, máig lezáratlan traumája. És nem csupán az emberiségé – minden családban máig élő történelem. Minden, akkoriban felnőtt korú magyar eleven emlékeket őriz azokból a napokból, hetekből, amikor már sejtették, hogy nagy a baj, de a valódi információkat elzárták előlük. Ez lett a szocialista tájékoztatáspolitika legnagyobb kudarca, és erősen hozzájárult a Szovjetunió összeomlásához. Az Energiaklub szakemberei szerint az atomerőművek biztonságáról és veszélyességéről szóló társadalmi párbeszéd az európai terrorfenyegetettség növekedésével ismét egyre aktuálisabb.
A Balesetnapról napra
1986. április 26.
éjjel 1:24: Bekövetkezik a robbanás: a reaktort a hirtelen fejlődő nagymennyiségű gőz szétveti. A reaktorban lévő 25 ezer tonna grafit kigyullad.
1:35 Megkezdik a turbinacsarnok tetején a tűzoltást.
1986. április 27.
10:00 Megkezdik az elpusztult reaktor helyén égő grafittűz oltását. Elrendelik az erőműtől 3 kilométerre fekvő Pripjaty 50 ezres lakosságának evakuálását.
1986. április 28.
A reggeli órákban Svédországban rájönnek, hogy a Szovjetunióban atomerőművi baleset történhetett. Svédország diplomáciai úton kér felvilágosítást Moszkvától. A szovjet kormányszervek tagadnak.
21:00 A Szovjetunió hivatalos hírügynöksége, a Szovjet Távirati Ügynökség kiadja az első jelentést a balesetről.
1986. április 29. 
A magyar Külügyminisztérium – a hozzáférhető iratok szerint – a helyszínről csak a hivatalos szovjet bejelentést követően kapott először információt. (Energetikai szakemberek, kutatók már az előző napokban is kaptak nem hivatalos tájékoztatást svéd, finn, lengyel intézetektől.) Ekkor még senki nem tudta, mennyire súlyos a helyzet.
A magyar mérőállomásokon elrendelték a „rendkívüli mintavételt”.
1986. április 30.
Svédország, Dánia és Norvégia importkorlátozást jelent be a szocialista országokkal szemben. Az embargóhoz a többi nyugati ország is csatlakozott.
1986. május 2.
A szovjet miniszterelnök (Nyikolaj Rizskov) a baleset helyszínére látogat. Döntés születik arról, hogy az erőmű 30 km-es körzetéből mindenkit kitelepítenek.
1986. május 6.
Az MSZMP Politikai Bizottsága hivatalosan ekkor foglalkozik először az üggyel.
1986. május 6-7.
Kiszivattyúzzák a vizet a reaktor alatti tartályból, megszüntetve a robbanásveszélyt.
1986. május 10.
A tüzet elfojtják. Elkezdik a tervek kidolgozását a reaktor betemetésére, a környék megtisztítására.
1986. május 12.
Az Európai Gazdasági Közösség megtiltja tagországainak, hogy a keleti blokk országaiból friss húst, tejet, zöldséget, gyümölcsöt hozzanak be. A korlátozást május 30-án oldják fel. A magyar exportból kiesett tételek tetemes kárt okoztak a gazdaságnak.
1986. május 14.
Mihail Gorbacsov első ízben beszél a nyilvánosság előtt, a televízióban a balesetről.
1986. november 15.
Befejeződik a szarkofág építése.
A katasztrófa részletes történetéről, a felmerülő kérdésekről az "In memoriam Csernobil - 30 év sugárzás" című kiadványban olvashat.
Csernobil számokban
|
