2024. május 09. csütörtök
Gergely napja

Glifozátmizéria: már az anyatejben is kimutatható e kemikália

Az emberi szervezet egyik nagy ellensége a glifozát. Mégis egyre többet használnak belőle a mezőgazdaságban gyomirtásra. A betiltására irányuló szándékokat mindig megtöri a politika és a vállalati érdekek. Az erről szóló "Poisoned Fields - Glyphosate, An Underrated Risk?" című ismeretterjesztő filmet a Thessaloniki Dokumentumfilmfesztiválon láttuk.

6345.jpgA kemikáliák pártfogói mindig azzal érvelnek, hogy a globális népesség már olyan nagy (7,2 milliárd fő), élelmiszerigénye pedig akkora, hogy ha visszamennénk a kézi gyomirtáshoz, felkopna az állunk, magyarázza a filmben Jaap van Wenum, az Európai Mezőgazdák Szövetségének vezetője.

 

2000-ben a német Kockázatelemző Intézet (Bundesinstitut für Risikobewertung, BfR) Roland Solecki vezetésével 1000 tudományos tanulmányt összegzett a glifozátról híresztelt káros hatásokat vizsgálva. (Vagyis nem saját laboratóriumi vizsgálatot végzett az intézmény, csupán tanulmányokat olvasott, összesen 70 000 oldalnyi anyagot.) 

 

Solecki stábja azt találta, hogy nincs bizonyíték rá, a glifozát rákkeltő hatással lenne, hogy megbolygatná a hormonrendszert, vagy hogy károsan hatna a reproduktív szervekre, az ideg- és immunrendszerre - ahogy azt többen állították. Hozzátéve: mindez a hatás akkor nem áll elő, ha a a csomagoláson megadott mennyiségben használják a gyomrtiókat! Az intézet csak annyit állapított meg, hogy a glifozát képes irritálni a szemünket.

 

De nem sokkal a BfR összegzésének megjelenése előtt rákkutatók ezzel ellentmondó konklúzióra jutottak: a glifozát "valószínűleg rákkeltő".

 

Glifozáthistória

 

  • 1964-ben találták fel, mint csővezetéktisztító vegyi anyagot.

 

  • A Monsanto 5 évvel később szabadalmaztatta, mint gyomirtója elemét.

Nyugtalanító jelek: deformált növények és állatok

A német Volker Barth által rendezett film megszólaltatja Günter Neumannt, a Hohenheim Egyetem kutatóját, aki bizonyította, hogy a glifozát-tartalmú gyomirtók használata lassítja a gyökerek növekedését, visszafogja tápanyag- és vízfelvételüket, csökkenti a súlynak való ellenállását (ami fontos tulajdonság, hiszen a talajban kell nőnie a gyökérnek), és végső soron akár 50 %-os terméshozamcsökkenést is okozhat, míg a glifozáttal nem kezelt parcellákban nem tapasztalt ilyen hatásokat. 

 

A hivatalos magyarázat szerint a glifozát legfeljebb egyfajta enzimet korlátoz. Neumann azonban úgy látja, ennél jóval többről van szó.

 

A film legmegdöbbentőbb képsora talán az, amikor egy dán gazda Aarhus városában halva született vagy nagyon hamar meghalt sertéseket húz ki a 20 hektáros farmján lévő mélyhűtőből. Sok közülük deformált, fejük az elefántemberéhez hasonlít, de van köztük kétnemű is. (Tudósok már békáknál is kimutatták, hogy kemikáliák megbolygatják a hormonrendszerüket, következésképp a reproduktív szerveik fejlődését is.) Miért? Mert glifozát kerül a tápba, amit kapnak.

 

A glifozát csökkenti a malackák bélbaktériumát, csak éppen inkább a jó baktériumokat oltja ki, és érintetlenül hagyja a patogén kórokozókat.

 

Gilles-Éric Séralini molekuláris biológus, a University of Caen kutatója 2009-ben publikált adatokat arról, hogy egereken végzett kísérletekben a glifozát-bevitel 4 hónap után jelentősen növelte a tumorképződés gyakoriságát.

 

A vegyipari multik azért kötöttek bele kutatási eredményeibe, mert nem statisztikailag reprezentatív számú állaton folytatott kísérleteket. 

 

Lobbistákra hallgat az EU6349.jpg

A német mezőgazdák szövetsége is bedőlt a vállalati érdekeknek, a szervezet feje, Joachim Rukwied is azt hangsúlyozta egy sajtótájékoztatón, hogy nincs tudományos bizonyíték a sokszor hangoztatott ártalmakra.

 

Hans Muilerman aktivista megemlíti, hogy az EU legnagyobb szállítmányozási központjába, a rotterdami kikötőbe beérkező terményeket folyamatosan tesztelik és a szójababban csak két alkalommal találtak magas glifozátkoncentrációt. 

 

Prof. Ivan Rusyn M.D., Ph.D., az ENSZ Világegészségügyi Szervezetének (WHO) munkatársa nyíltan kritizálta a BfR összegzését: "Figyelmen kívül hagyni az állatkísérleteket, mert a (bevitt glifozát-)dózis nem releváns az emberi szervezetre nézve, pályafutásom során ez az első alkalom, hogy egy kockázatfelmérő intézet ilyesmit műveljen."

 

A film nem kevesebbet állít -bár nem valamely interjúalanya jelenti ki, hanem a narrátor hangja-, minthogy a BfR tanulmányát tulajdonképpen az iparági szereplők készítették elő, egy bizottság, melyben helyet kaptak a vegyipar legnagyobb szereplői. (E multiknak Magyarországon is vannak leányvállalatai.)

 

A BfR mindössze lerövidítette a cégek által beterjesztett anyagot és dőlt betűvel magyarázatokat fűzött hozzá. A glifozátot kritizáló tanulmányokat pedig "nem megbízhatónak" értékelte.

 

Solecki annyit azért bevall, hogy a BfR összegzése nem teljes körű, mert statisztikai mutatókat nem vizsgált. És nem vett tudomást a glifozát kedvezőtlen hatásait kimutató állatkísérletekről.


Szuperrezisztens6347.jpg

Az egyoldalú, glifozátalapú gyomirtás eredménye gyakorlatilag az lett, hogy kifejlődtek a szuperrezisztens fajok, melyeket már semmilyen jelenleg piacon lévő gyomirtó sem tud kiirtani. 

 

A még kedvezőtlenebb következmény az, hogy a glifozát az évtizedek során beépült a szervezetünkbe: a Mums Across America nevű szervezet az USA különböző tagállamaiból laboratóriumba küldött anyatejet. A floridai mintában 166 ppb/liter mennyiségű glifozátot mutattak ki (ppb: az egész rész milliárdnyi része), Virginiában 76 ppb/liter mennyiséget mutattak ki, Washington államban 99 ppb/litert. 

 

A 166-os érték 1600-szor(!) nagyobb, mint amennyi az EU-s ivóvízben megengedett glifozátmennyiség, mondta Zen Honeycutt, a Mums Across America alapító-igazgatója és 3000-szer több, mint amit Séralini kísérletei kártékonynak mutattak. (Kísérleti négylábúinál májkárosodás állt elő és a nemi szervek is módosultak.)

 

Honeycutt fiának vizeletében 7,6 bbn glifozátot találtak. Vannak, akik az autizmus gyakori előfordulását is e vegyi terhelésnek a számlájára írják. Honeycutt fia is az autizmus tüneteit produkálta. Miután megváltoztatták étrendjét, 6 hónap múlva elmúltak a szimptómák.

 

Az amerikai hatóságok nem követelik meg az élelmiszergyártóktól, hogy termékeik címkéjében tüntessék fel a glifozát-tartalmat. Eközben Séralini kutatásainak finanszírozását az egyetemén jelentősen lecsökkentették, tömegfinanszírozáshoz kellett folyamodnia, hogy munkája rajongói adják össze a pénzt.

 

A német BfR javára írható, hogy 2000-ben hangot adtak a gyanúnak, miszerint más vegyi összetevők talán még károsabbak az emberi egészségre nézve, mint a glifozát, és az intézet javasolta, hogy teszteljék ezeket. Az EU vezetése ignorálta a javaslatot.


Az 52 perces dokumentumfilm a YouTube-on is megtekinthető itt angol nyelven.