Majd megüt a guta!
Agylágyulás, szélütés, agyvérzés, gutaütés, agyi infarktus, stroke (sztrók) – sokféle névvel illetik az agyi érkatasztrófát. Néhány évszázaddal ezelőtt Isten csapásának vélték, ami többféleképpen is értelmezhető, de az biztos, hogy a betegnek és a környezetének is komoly csapás a stroke.
„Este tíz óra, ülök az ágyban és telefonálok. Hirtelen képtelen vagyok tartani a készüléket, mintha teljesen kiment volna minden erő a jobb karomból. Érzem, hogy valami nagyon nem stimmel, csak annyit tudok mondani: most leteszem, rosszul vagyok. Az agyamban mintha éppen radíroznának minden információt, mert alig tudok gondolkodni, annyi erőm van, hogy hívom az ügyeletet, és valahogy elmotyogom, baj van, gyorsan jöjjenek. A kedvesem már alszik, de mintha megérezné, hogy szükségem van rá, felébred és látom rajta, hogy nagyon kétségbeesett.
Fekszem az ágyon, ő méri a vérnyomásom: 190/110. A pulzusom is valahol az égben lehet, nem tudom mi ez az egész, de a mondatokat sem igazán tudom formálni, ami szintén félelemmel tölt el. Nem akarok agyatlan saláta lenni. Gyenge vagyok, úgy érzem, remegnek a végtagjaim, szédülök is.
Itt van az ügyeletes orvos, hallom, ahogy az asszisztensének mondja, hogy hívjon rohammentőt. Aztán már négy piros ruhás férfi áll a hálószobában – az ügyeletes orvos és az asszisztense addig nem mozdultak mellőlem, amíg a mentősök ide nem értek –, segítenek, hogy lejussunk a mentőautóba. Kicsit jobban vagyok, segítséggel nagy nehezen lemegyek a negyedikről, de jó sokáig tarthat, mert úgy lihegek minden lépésnél, mintha valami nagyon kemény edzésen lennék. Hihetetlen, hogy ez velem történik, eddig csak kórházi sorozatokban láttam ilyet.
Sziréna, kék villogó, minden bekapcsolva a mentőn, biztosan nagyon gyorsan rohanunk a sötét éjszakában, de én úgy érzem, vánszorognak a percek. A mentőorvos folyamatosan beszéltet, időnként aggódva kérdi, hogy rosszabbul vagyok-e. Jó lenne azt mondani, hogy nem, de szédülök, hányingerem van, ráadásul válaszadás helyett csak bólintani tudok. Azzal meg úgysem tudna mit kezdeni, ha tudná, hogy rettenetesen félek.
A kórházban alig tudok kiszállni a mentőkocsiból, inkább hordszékbe ülök, képtelen lennék megtenni néhány lépést is. Hallom, a felvételi pultnál arról beszélnek, talán enyhe stroke-ot kaptam, és eszembe jut, hogy ilyenkor mindenki rohangálni szokott a filmekben, most meg olyan lassúnak tűnik minden.
Ahogy fekszem a vizsgálóban, és vért vesznek, kötik rám a különböző műszereket, infúziót, továbbra is szédülök, rettenetesen fáj a fejem, de legalább már tudok gondolkodni, és beszélni. Kapok egy erős fájdalomcsillapítót egyéb más gyógyszerekkel karöltve, a CT semmi kórosat nem mutat. Két óra múlva már kevésbé fáj a fejem is, csak a gyengeség marad. A neurológus szerint szerencsém van, mert nem stroke-om volt, hanem egy erős migrénes roham, majd haza engedett.”
Azonnal mentőt hívni!
„A történetben szereplő betegnek szerencséje volt, mert nem storke, hanem migrén okozta a panaszokat, ami lényegesen enyhébb betegség, bár ijesztő tünetekkel járhat az is – mondja dr. Bereczki Dániel a SOTE Neurológiai Klinikájának igazgatója, a Magyar Stroke Társaság elnöke. – Nagyon nehéz a migrént és stroke tüneteit bizonyos esetekben elkülöníteni, mert a migrénnek van egy úgynevezett aura jelenséggel járó formája. Ilyenkor viszonylag hirtelen kialakuló, átmeneti ideggyógyászati kórjelek jelentkeznek a jobbára egészséges személyekben. Ezek miatt elsősorban stroke-ra kell gondolni a kezelőorvosnak és a környezetnek is, és ennek megfelelően eljárni. A helyes eljárás, ha stroke-ot feltételezve azonnal kórházba viszik a beteget, ugyanis csak 3-4,5 órán belül van lehetőség eredményes kezelésre. Ritka esetekben epilepsziás betegség is okozhat a roham lezajlása után féloldali bénulást, illetve a vércukorértékek jelentős csökkenése, esetleg emelkedése is hasonló tünetekkel járhat, de semmiképpen sem otthon kell eldönteni, hanem azonnal mentőt hívni, és a kórházban majd kiderítik, hogy mi okozza a tüneteket.”
A leggyakoribb tünetek
A stroke tüneteit mindenkinek ismernie kellene. Ha ugyanis tudjuk, hogy mire kell figyelnünk, megelőzhetjük, hogy saját magunk vagy hozzátartozónk fogyatékkal élje le a további életét.
A leggyakoribb tünetek:
- féloldali végtagmeggyengülés, megbénulás
- a száj félrehúzódása
- a beszéd elakadása
Ha ezek közül a tünetek közül bármelyiket vagy akár mindegyiket észleli, ne várjon, hogy majd elmúlik, vagy enyhül, azonnal hívja a mentőket. Fontos az is, hogy ne féljünk attól, hogy bárkinek is banálisnak tűnhetnek a panaszaink, hiszen az életünk a tét. Ilyen esetben ne a háziorvost, ne az ügyeletet, hanem azonnal a mentőket hívjuk!
Egyre több a különleges tüneteket okozó szintetikus drog. Akár a stroke-hoz hasonló jeleket is felfedezhetünk azon, aki kábítószer hatása alatt álló személyen, ilyenkor is az első cselekedetünk legyen, hogy mentőt hívunk.
Infarktus az agyban
A storke-ot agyi vérkeringési zavar okozza. Az esetek körülbelül 85 százalékában egy agyi ér elzáródik, és ugyanolyan folyamat alakul ki az agyszövetben, mint szívinfarktus esetén a szívizomszövetben. Ilyenkor agyi infarktusról beszélünk. Az esetek körülbelül 15 százalékában, tehát jóval kisebb részében van szó valódi agyvérzésről. Ilyenkor az agyban lévő egyik ér megreped, és vér kerül az agyszövetbe, vagy az agyat körülvevő agyvízbe.
Az agyi érelzáródásnak és az emiatt kialakuló oxigénhiányos állapotnak több oka lehet, ilyen például az érszűkület vagy a vérrög okozta érelzáródás. Az érelmeszesedés azért rizikófaktor, mert az elmeszesedett erek falából leszakadó kis darabok átmeneti – pár perces vagy pár órás – elzáródást okozhatnak az agy vékony ereiben. Ilyenkor azokat a funkciókat éri károsodás, amelyekért az érintett agyterület a felelős. Érzészavar, bénulás, beszédzavar, hányingerrel-hányással kísért forgó szédülés lehet a tünete. Ha csak néhány percre jelentkezik ilyen tünet, akkor is veszélyben vagyunk, hiszen az átmenetileg megnyíló ér bármikor visszazáródhat. Márpedig az agysejtek az oxigénhiányt csak 3-4,5 óráig bírják, ezután a károsodás maradandó!
Az ilyen átmeneti tünetek egyébként is mindig figyelmeztető jelek, mert általában rövid időn belül megismétlődnek, az esetek felében pedig egy éven belül szélütés következik be. Akinél tehát ilyen zavar fordult elő, fontos, hogy jelentkezzen ideggyógyászati szakorvosnál, ahol várhatóan nyaki ultrahang-, és agyi képalkotó vizsgálatra (CT, MRI) küldik. (Egyik sem fáj.)
Ha az érelzáródás hosszabb távon fennáll, az idegsejtek elhalnak. A károsodás jellege mindig az elhalás helyétől függ, a bénulástól a szédülésig, vagy éppen a beszédzavarig sokféle tünettel jelentkezhet.
Könnyebb megelőzni, mint gyógyítani
Magyarországon évente körülbelül 60 ezer stroke eset fordul elő. Ez azt jelenti, hogy gyakrabban, mint 10 percenként kerül egy személy kórházba agyérkatasztrófa miatt. A betegek körülbelül egyharmada vissza tud térni a korábbi tevékenységéhez, egyharmada különböző fokú maradványtünetekkel éli túl a stroke-ot, a maradék egyharmad pedig a stroke esemény után egy éven belül meghal. A maradványtünetek között szerepel például a féloldali bénulás vagy gyengeség, látótér kiesés, depresszió vagy akár szellemi hanyatlás.
A megelőzésben két fontos dolog van: az életmódbeli lehetőségek kihasználása és a rizikó betegségek kezelése. A kezelt betegség ugyanis kevésbé veszélyes.
„Az első az egészséges életmód – mondja Bereczki Dániel. – Hagyjuk abba, vagy lehetőség szerint el se kezdjük a dohányzást. Fontos a rendszeres testmozgás, a rendszeres élet. Kerülni kell a túlzott mértékű alkoholfogyasztást. A másik, hogy ha valaki tudja, hogy kockázati betegsége van – itt most a magas vérnyomásra, szívritmus zavarra, cukorbetegségre gondolok – ezeket a betegségeket kezelni kell. Ha ugyanis kezeljük, akkor csökken a stroke kialakulásának a veszélye. Természetesen teljes mértékben így sem lehet kizárni.”
Az ismertség sem véd
|
