Test(le)építő munkahelyek
Leszakad a derekam, nem tudom kinyújtani a lábam, a szemem kifolyik, szétkönyököltem magam – ismerős mondatok. Mind többen panaszkodnak a munkahelyükön „elszenvedett” egészségügyi ártalmakról. Lassan nincs olyan dolgozó, aki ne tapasztalna hasonló tüneteket, pedig jó részük megfelelően kialakított munkakörnyezettel megelőzhető lenne.
A hóban-esőben úton lévő kerékpáros futárhoz, vagy a betonkeverőbe lapátoló, téglákat sorjázó építőmunkáshoz képest azt gondolnánk, paradicsomi nyugalom és pihenés az irodai tevékenység. Fizikai és szellemi munka – azt gondolhatnánk, hogy míg az előbbi testi terhelést, a másik leginkább az agyunk munkáját követeli. Pedig mind inkább úgy tűnik, tévedünk. Az irodai munka, a görnyedés a számítógép előtt, a rosszul kialakított környezet, a hibás tartás és a rossz munkaszokások sokkal nagyobb terhet jelentenek, s nemcsak az agyunknak, de a testünknek is.
Ülhet? Ne örüljön!
Mára ugyanis egyértelmű: az ülés jobban terheli a gerincet, mint az állás, ha pedig még rossz testtartással is párosul, mozgásszervi betegségekhez vezet, és egyéb szervi elváltozások esélyét is jelentősen növeli: a magas vércukor-, vérnyomás- és koleszterinszint, illetve az ezekből adódó betegségek kialakulásának kockázatát.
De hogy is néz ki a „rombolás”? Aki naponta több órát ül, jó, ha tudja, hogy a helytelen testhelyzet majdnem kétszeresen terheli a porckorongokat az álláshoz képest. Ha ráadásul ez a nyomás állandóan féloldalasan vagy egyenetlenül jelentkezik, mozgásszervi betegségek alakulhatnak ki. Ez pedig sokszor egyenes út a munkaképtelenség kialakulásához.
A rossz testtartás nemcsak a vázrendszerre, hanem az izmokra és a szalagokra is ártalmas hatással van. A túlterhelés miatt a szövetek keringése és anyagcseréje is rossz lesz, ami veszélyezteti a csonthártya, az ízületi szalagok, a porcfelszínek épségét, kialakulnak a fájdalmas, életminőséget romboló elváltozások.
Fájdalmas tények
A derékspecialista naponta látja a páciensein, mit okoz az irodai munka.
„Az elmúlt két-három évben rendeléseimen jelentősen megugrott az olyan mozgásszervi panaszokkal érkező betegek száma, akiknek a tünetei munkahelyi ártalmakkal függnek össze – mondja dr. Elek Emil, ortopéd szakorvos, mozgásszervi specialista. – Nem csak derékfájdalmakkal, hanem gyakran háti és nyaki bántalmakkal is jönnek a páciensek. Sok esetben a fokozott stressz és megterhelés, de nem ritkán a nem megfelelően kialakított munkaállomások miatt kialakult gerincproblémákkal érkeznek. A legjellemzőbbek a derék és a hátpanaszok, amelyek főként az izmok kifáradása okoz, de rendszeresek a vállba, felső végtagba kisugárzó fájdalmak, illetve az ezekhez társuló kellemetlen zsibbadásérzések is.”
A felmérések szerint az európai munkavállalók 79 százaléka panaszkodik a számítógép, a laptop és a táblagép használatával összefüggő tünetekre. Bár a mozgásszervi megbetegedések főként a 35-55 év közöttiek körében alakulnak ki, ez az a betegségtípus, amely már gyermek és serdülő korban is nagy számban fordul elő.
Betegállományban
A munkaképtelenség leggyakoribb okai között előkelő helyen szerepel a derékfájdalom. Az ilyen panaszok jó része összefüggésbe hozható – egyebek mellett – a nem megfelelő körülmények között végzett ülő munkával, amely gyakran otthon is folytatódik a szintén nem ergonomikusan kialakított dolgozóasztalnál, vagy a tévé előtti üldögéléssel.
A mozgásszervi problémák tehát nemcsak az életminőséget befolyásolják, hanem a kereső- és munkaképtelenség okai között is a második helyen állnak: 60 százalékban ez vezet a korai nyugdíjazáshoz, táppénzhez. A népesség 62-92 százaléka szenved élete során legalább egy hétig tartó derékfájástól.
A munkaképtelenségig fokozódó panaszok pedig nemcsak a munkavállalóknál, hanem a munkáltatóknál is jelentős kiadásokkal, illetve anyagi veszteségekkel járnak. A legfrissebb felmérések szerint az európai vállalatok évente euro milliárdokat vesztenek a munkavégzésből kiesettek miatt.
„A kialakult és a munkavégzést is akadályozó betegség a páciensre és a munkáltatójára is jelentős anyagi terheket ró – mondja Elek Emil. – A táppénz, illetve a fizetéskiesés, valamint a gyógyszerek és a kezelés költségei még az állami szerepvállalást feltételezve is akár néhány hét alatt elérhetik a több százezer forintot. Főként, ha bizonyos kezeléseket a hosszú várólisták miatt esetleg magánrendeléseken vesznek igénybe a betegek. A magángyógytorna egy alkalommal 6-8 ezer forintba kerül, és gyakran minimum 10-15 kezelésből álló kúra szükséges az eredményhez. És akkor még nem beszéltünk a gyógyszerek és a kiegészítő fizikoterápiás kezelések költségeiről!”
Test, tartás
Lényeges a munkaasztal megfelelően kialakítása, s olyan ergonomikus irodai eszközök használata, amelyek elősegítik a helyes testtartást.
„Ha sokat kell ülnünk, figyeljünk a helyes testtartásra: a könyökünk, alkarunk és nem a csuklónk megtámasztása mellett a monitort lehetőleg szemmagasságban helyezzük el, még akkor is, ha laptopot használunk, hogy felső végtagjaink és nyaki gerincünk ne kerüljön túlterhelés alá – mondja Elek Emil. – A derekunk megtámasztásához válasszunk ergonomikusan kialakított munkahelyi ülőalkalmatosságot. Ha nem ilyen az irodai székünk, egy derékpárnával segíthetünk, illetve törekedjünk arra, hogy súlypontunk hátrahelyezésével még a nem megfelelő támlájú szék is nyújthasson támasztékot az ágyéki gerincnek. A speciális ülőpárnák hathatós segítséget nyújtanak, de ezt főként azoknak ajánlom, akik megfelelően karbantartott deréktáji izomzattal bírnak.”
A szakemberek azt tanácsolják, hogy aki a munkája miatt egész nap ül, legalább óránként álljon fel és végezzen néhány egyszerű tornagyakorlatot. Munkából hazaérve lehetőleg ne huppanjunk azonnal a számítógép, tévé elé. Pihenésnél, tévézésnél – ha lehet –, az ülés helyett inkább feküdjünk a földre, kemény felületre, és polcoljuk fel Z alakban a lábukat. Ez tehermentesíti a gerincet, s a legpihentetőbb testtartás.
Azonban az irodában is elvégezhetünk néhány gyakorlatot. Íme, 6 tipp az irodai tornára!
Fejet a vízbe!
|
