Fagyjon egészségesre!
Eltöltenél egy a szauna kamrában néhány percet? Akkor is, ha odabent mínusz 110 Celsius fok van? Pedig ez egy több ezer éves gyógymód, amely gyulladáscsökkentő, fájdalomcsillapító, immunrendszer-erősítő hatású. Ennek köszönhetően akár az erős gyógyszerek alkalmazása is csökkenthető, elhagyható.
Asztmásoknak felüdülés
Az egész testes hidegterápia kezelés nem varázslat: immunrendszer erősítő hatása miatt többféle betegségre jelenthet megoldást. A mínusz 110 fokos hideg ugyanis olyan sokk, hogy a szervezet csak az életben maradásra koncentrál. A kezelés a testi problémák mellett hatással van a lelki betegségekre, a depresszióra is.
„Szinte naponta bemegyek a kamrákba, mert csupán az immunrendszer erősítése miatt is érdemes használni – mondja Képes Gergely, a Hermina Terápiás Központ igazgatója. – A jobb vérkeringés, a jobb oxigén ellátás ugyanis minden szerv működését javítja. A kezelés orvosi konzultációval és vérnyomásméréssel kezdődik. Ezután a fürdőruhára vetkőzött páciensek először egy mínusz 60 fokos kamrába lépnek be, ahol fél percet töltenek, hogy szokják a hideget. A legtöbben itt megnyugszanak, hogy nem is olyan nagy a hideg. Ezt követően mehetnek tovább a terápiás hatású, mínusz 110 fokos kamrába. Ebben a sokkoló fagyban három-négy percet kell eltölteni, ami az első pillanatokban nem kifejezetten jó érzés. Amikor az ember belép egy szál fürdőruhában, bizony meggondolja, hogy vajon tényleg annyira beteg-e, hogy végigcsinálja. Mínusz 110 fokon a levegő térfogata 45 százalékkal kisebb, vagyis egy lélegzettel majdnem kétszer annyi oxigén jut a tüdőbe, s így a vérbe is. A fagyos, sűrűbb levegő, ahogy leér a tüdőbe, az ottani harminchét fokos környezetben normál térfogatúra tágul, így jótékony tüdőtágító hatása is van, tehát asztmásoknak is előnyös a kezelés. Az az első két-három légvétel furcsa, sőt akár megrázónak is lehet mondani. Persze nem kell megijedni: amikor télen kimegyünk az utcára, ahol süvít a fagyos szél, az sokkal kellemetlenebb.”
A hűtőházban jobb idő van
Mindenki azt képzeli, hogy amikor fürdőruhában belép a hideg helyiségbe, lefagy a füle, az ujjai, és minden kiálló testrésze. Hiszen itt mínusz 110 fok van, míg egy ipari hűtőkamrában, ahol keményre fagyott mirelit árut tartanak, csak mínusz 23 fokos a levegő. Képes Gergely szerint fölösleges emiatt aggódni.
„Egy pohár víz 40 perc alatt fagy meg a kamrában, annak pedig nincs keringése. Az emberi szervezet ennél sokkal jobban védi magát. Az igaz, hogy a kiálló testrészek gyorsan kizáródnak a keringésből, ezért kell maszkot felvenni, hogy az orrunkat védjük, az ujjak megóvására pedig kesztyűt, zoknit és cipőt. A helyiség használatakor az ékszereket érdemes kint hagyni, noha a gyűrű levételét nem követeljük meg – főleg, ha nehezen jön le –, hiszen a kéz kesztyűben van. A bőr alatt beépített fémekkel –a különböző csavarozások, protézisek – sincs probléma, és persze a kontaktlencse is maradhat.”
Milyen meleg a -60 fok?!
A kezelés után már sokkal kellemesebb az a 10-15 másodperc a mínusz 60 fokban is: a hőmérséklet különbség miatt úgy érezzük, mintha fűtött szobába lépnénk.
Miután kijöttünk a kamrákból körülbelül fél-egy perc telik el, amikor a megnyílt bőrfelszíni hajszálereken elkezd tódulni a vér mindenhova, ami nagyon kellemes érzés. Olyannyira, hogy az ember azon gondolkodik, hogy érdemesebb lett volna tovább kibírni odabent. Ilyenkor körülbelül egy órán keresztül sokkal kisebb a fájdalomérzet, a mozgásszervi megbetegedések miatti fájdalom is csökken, tehát a betegeket jobban átmozgathatják a gyógytornászok. Az ilyen betegeknél a terápiának tehát van harmadik fázisa is, az átmozgatás.
Kevesen ismerik
Bár Japánban már harminc éve használják az egészségügyben, és Angliában, Németországban is évtizedes múltja van, sőt Lengyelországban még a társadalombiztosítás is támogatja, a hidegterápia itthon csak nemrég lett elfogadott orvosi körökben. Illetve az is nehézség – bár külföldhöz képest olcsók vagyunk –, hogy a hazai fizetések mellett meggondolják az emberek a nem támogatott kiegészítő terápiák igénybevételét.
A tapasztalatok azt mutatják, hogy komoly megbetegedéseknél általában a hatodik, nyolcadik kezelésnél jelentkezik látványos eredmény, de van, akinek a szervezete olyan hevesen reagál, hogy már a második kamrázás után csökkentheti a fájdalomcsillapító adagját, s enyhülnek a tünetei.
Lassú, drága, de csodát tehet
Japánból indult az eljárás, ott még mindig szanatórium jelleggel működnek a kezelések: a páciensek beköltöznek két-három hónapra, és a napi hidegterápiák mellett átmozgató gyógytornán is részt vesznek. A módszer két évtizeddel ezelőtt jelent meg Németországban, ahol azonnal látták, hogy Európában nem működhet az eljárás, miszerint szólok a munkahelyemen, hogy „pár hónap múlva jövök”. Elkezdtek kísérletezni, hogy hány alkalom szükséges ahhoz, hogy a terápiának hosszú távú hatása legyen, hogy a szervezetben felszabaduló fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő anyagok a kezelések után 3-6 hónapig magas koncentrációban jelen legyen a vérben. Kiderült, hogy 9-10 alkalmas, két hetes kezelés a minimum a mozgásszervi megbetegedéseknél, ízületi problémáknál. A bőrbetegségeknél sajnos ez nem elég.
„Ahhoz, hogy egy komolyabb pikkelysömörös bőrfelszín visszarendeződjön a normál struktúrájába, akár 20-40 alkalomra is szükség lehet – mondja Képes Gergely. – Befolyásolja ezt a bőr cserélődési periódusa is, amit nem lehet sürgetni. Ez nem kevés pénz, de ha belegondolunk, hogy a pikkelysömörnek egyébként csak tüneti kezelései vannak, akkor másként értékeljük. Van olyan betegünk, aki négy éve járt hozzánk, azóta tünetmentes volt, s csak egy-két hónapja jött újra vissza, de messze nem a régi állapotában, hanem mert itt-ott újra jelentkeztek a bőrén a pikkelysömör tünetei.”
Beindul az öngyógyítás
A hidegterápia nem célzott, koncentrált hűtés, jegelés. A fájó testtájék akár be is lehet bugyolálva, sőt gipsz lehet rajta. Alapvetően három dolog történik a teljes test hidegterápia során: a mínusz 110 fokos környezet sokkolja a szervezetet, amely ennek hatására fájdalomcsillapító, gyulladáscsökkentő hormonokat, hormonszerű anyagokat termel. A hajszálerek teljesen lezárulnak, azért hogy a bőr felszínéről a hideg ne keringhessen a létfontosságú belső szervek felé. Viszont kijövetel után a az erek a normál méretüknek a négyszeresére tágulnak. Ez önmagában is jó, mert több vér, több oxigén, több tápanyag jut mindenhova, aminek mindenre jótékony hatása van. Fontos továbbá az is, hogy a megemelkedett mennyiségű fájdalom- és gyulladáscsökkentő anyagok jobban be tudnak jutni a beteg ízületekbe. Törés esetén a szokásos nyolc-tíz hetes gyógyulási időt akár a felére rövidítheti a kezelés (a terület anyagcseréjének felgyorsulása miatt), de a ficamok és a kopás is gyorsabb regenerálódik hidegterápiával.
