Ezek a keresett szakmák külföldön
Továbbra is vonzó a magyarok körében a külföldi munkavállalás. Habár a statisztikai adatok szerint legnagyobb arányban felsőfokú végzettséggel vágnak neki a nagyvilágnak a munkakeresők, közülük csak kevesen tudnak saját szakmájukban elhelyezkedni.
Az utóbbi néhány évben évente mind több magyar inkább külföldön próbál szerencsét. Nő a kiköltözők aránya, nő azoknak a száma, akik Magyarországról naponta ingáznak Ausztriába, és azoké is – leginkább az informatikusok körében –, akik itthonról távmunkában bedolgoznak nyugat-európai cégeknek. A folyamat több éve kezdődött, és ma már általánossá vált, hogy a fiatalok külföldön keresik a boldogulásukat. Míg korábban a munkaerőhiány csupán egy-egy területre koncentrálódott – nehéz volt például jó hegesztőt találni –, ma egyre több szakmában kevés a szakember Magyarországon. Hiány van a fehérgallérosokból, a szakmunkásokból, és a középfokú végzettségűekből is egyre többen külföldön próbálnak boldogulni.
A fiatalok ma egyértelműen nyitottak arra, hogy egy jó állásért költözzenek. A Deloitte ötszáz fős magyar mintán készült „Első lépések a munkaerőpiacon” című kutatása szerint például az egyetemista vagy frissdiplomás megkérdezettek mintegy 76%-a egy ígéretes munka reményében külföldre költözne, és a külföldi tanulás lehetősége is vonzó számukra.
A siker kulcsa
Az EURES (Európai Foglalkoztatási Szolgálat) statisztikai adataiból kiderül, hogy a külföldön állást keresők nagyobb része felsőfokú végzettséggel rendelkezik, a legtöbben ennek ellenére ugyanakkor fizikai munkára jelentkeznek. Az elemzések szerint a népszerű célországokban a legnagyobb szükség a vendéglátásban és kereskedelemben dolgozó szakácsokra, felszolgálókra, bolti eladókra van. Keresettek ugyanakkor olyan foglalkozások is, mint a gépész, a villanyszerelő, az üzletkötő, a technikus, a könyvelő vagy a munkagépkezelő. Bár a felsoroltak közül néhányat betölthetnek szakképesítéssel nem rendelkezők is, sokat segíthet a sikeres elhelyezkedésben egy hazai OKJ-s oklevél megszerzése.
- Sok OKJ-s képzés jól illeszkedik a külföldi elvárásokhoz is, és kifejezetten gyakorlatorientált tudást biztosít, ezért is lehet sokak számára vonzó, amikor rövidebb vagy hosszabb ideig külföldön szeretnének elhelyezkedni.
Ha a külföldi munkavállalást tűztük ki célul, érdemes ugyanis olyan képzést választani, amely nemcsak a kinti munkaerőpiaci igényeket, hanem a megszerzett képzettséggel kapcsolatos elvárásokat is figyelembe veszi, és gyakorlatorientált tudást biztosít - mondja Dr. Dobay Péter, az országos hálózattal rendelkező Perfekt Zrt. szakértője, aki szerint érdemes a kiutazás előtt célirányosan a megpályázott területen végzettséget szerezni.
Mi vár az itthoni cégekre?
A hazai munkahelyek tehát Londonnal, Béccsel, Zürichhel versenyeznek. Pótlás pedig egyelőre nem jön. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint az állást keresők több mint 50 százaléka szakképzettséggel nem rendelkező munkavállaló, mindössze 6 százalékuk diplomás. A képzett munkavállalók hiánya mellett egyszerre tömegesen vannak jelen a képzetlen és sokszor alkalmazhatatlan munkát keresők. Ráadásul Magyarország nem célországa a munkavállalási célú migrációnak: a magasan képzett, harmadik országból érkezett munkavállalók foglalkoztatására létrejött úgynevezett kék kártyákból évente még tíz darabot sem adnak ki.
Ha a kivándorlási trendek folytatódnak, a hazai munkáltatók komoly munkaerő-hiánnyal fognak szembesülni. Szakértők szerint a legérintettebb területeken elkerülhetetlen az azonnali bérfelzárkóztatás a működésképtelenné válás elkerülése érdekében. Hosszabb távon pedig muszáj átalakítani a képzési rendszerünket, kezdve az általános iskolától a szakképzésen át a felsőoktatásig.
A fiatalok elvárásaiban nem feltétlenül a magas bérek szerepelnek első helyen. A cégmárka, az iroda miliője – elég trendi-e, vannak-e kütyük – és a kollégák sokszor többet nyomnak a latban. Ezt is érdemes figyelembe venniük a hazai munkahelyeknek.
Top 5 érv az OKJ mellett
|
