Lustaság nem egészség
Nőgyógyász szakorvos és a fitnesz világbajnok is szót emelt a magyarok „tunyasága” ellen. Újabb kutatás bizonyította: keveset sportolunk, egészségtelenül étkezünk, mondván, nincs idő, nincs pénz. De közben napi egy doboz cigit elszívunk, vagy három órát ülünk a tévé és a számítógép előtt. A pusztító szokások pedig nemcsak esztétikai nyomokat hagynak!
A magyarok kétharmada szinte soha nem sportol, 40 százalékuk pedig úgy gondolja, hogy egy kis súlyfelesleg még nem okozhat egészségügyi problémákat – többek között ez derült ki a legfrissebb kutatásokból. Sportolási szokásainkat az életkorunk mellett az iskolai végzettségünk is befolyásolja: minél fiatalabb és minél iskolázottabb valaki, annál aktívabb, de összességében a magyarok legfeljebb évente néhány alkalommal dolgoztatják meg az izmaikat. Többségük inkább soha. Persze az a 12 százalék sem lehet büszke magára, aki hetente csak egyszer végez testmozgást, ugyanis az igazi életmódváltás alapja a rendszeresség lenne. A felmérés szerint csak a megkérdezettek 20 százaléka tartja magát ehhez, ennyien edzenek hetente többször is, a válaszadók 36 százaléka viszont egyáltalán nem sportol.
Az egészséges étkezést a megkérdezettek a pénzügyi gondokra hivatkozva utasítják el a leggyakrabban, bár több mint 50 százalék azoknak az aránya, akiknek eszébe sem jut, hogy változtatni kellene étkezési szokásain.
Tovább tetézi a bajt, hogy egészségügyi panasz híján, csak a magyarok negyede fordul orvoshoz, és még ott is titkolózik. Pedig például nem érdemes eltitkolni a növényi alapú nyugtatók szedését sem, ugyanis ezek a készítmények csökkenthetik a fogamzásgátlók hatékonyságát.
Lift helyett lépcső
A magyarok nagy része tehát egyáltalán nem tekinti az élete részének a sportot, bár az talán némi reményt hozhat, hogy a huszonéveseknél trendinek számít a rendszeres mozgás. Béres Alexandra fitnesz világbajnok, a mozgás és az egészséges táplálkozás „nagykövete” szerint egyre inkább terjed a futás és a biciklizés, ami a két legjobb és legtöbb örömet okozó mozgás.
„A fiatalok egyre többet edzenek, de sokan csak azért teszik, hogy a testük minél mutatósabb legyen. Pedig a rendszeres mozgás ennél többről szól. Rendszeres »én-időt« jelent az embernek, keretet ad a mindennapoknak, segít rendet teremteni a káoszban. Nem szabad beérnünk a lapos hassal és a szálkás karokkal. A külsőségek mellett a szervezetünk épségére is oda kell figyelnünk.” Régen a rendszeres testmozgás a mindennapjaink része volt, az elintézendő feladatok is mozgással jártak, ám mára már mindent kézhez kapunk, a technológia leginkább azt célozza, hogy az életünk könnyebb legyen: a lépcsőzés elavult dolog, szó szerint karnyújtásnyira minden, az autó a fenekünkhöz tapad, muszáj pótolni a kimaradt mozgást.
Nincs rá pénzem!
Hogy „mentsvárként”, vagy meggyőződéssel, de a válaszadók 40 százalékban amellett voksoltak, hogy a súlyfelesleg nem olyan vészes dolog, sőt még akár szép is lehet. Az emberek tisztában vannak persze azzal, hogy az elhízás szerepet játszhat a cukorbetegség kialakulásában, de ezt a veszélyt nem veszik elég komolyan. Ennek ellenére kétharmaduk egyetért azzal, hogy a plusz kilók árthatnak az önbecsülésnek. Persze nem az esztétikummal van a baj, elsősorban nem azért kell a súlyfelesleggel törődni, mert zavar minket a látvány. Dr. Ács Nándor szülész-nőgyógyász szerint a rendszeres mozgás, aktív élet, súlytartás segít később abban, hogy például a változókorban ne kelljen gyógyszereket kapkodnunk.
A mozgás mellett az egészséges táplálkozás lenne a legfontosabb. Azonban ezen a téren is elég lehangoló az eredmény: honfitársaink kétharmada hivatkozott arra, hogy nincs pénze zöldségre, gyümölcsre, egészséges ételekre, a válaszadók 58 százaléka pedig még csak nem is foglalkozik az egészséges étrend gondolatával. A felmérés ugyanakkor rávilágított a pénztelenség és a dohányosok nagy százalékának látszólagos ellentmondására. Eszerint, miközben az egészséges ételekre nincs pénzünk, cigarettára azért telik: a lakosság 37 százaléka dohányzik, minden negyedik ember pedig 6 szálnál is többet szív el egy nap. A legnagyobb arányban a fiatalok füstölnek. A dohányosok több mint fele nem aggódik különösebben a következmények miatt, egyötödüket pedig teljesen hidegen hagyják az esetleges szövődmények. Ebben a falun élők lényegesen felelősebben gondolkoznak, mint a budapestiek.
A nőgyógyász tapasztalatai viszont azt mutatják, hogy különösen a nők körében az elmúlt időben aggasztóan elterjedt a cigaretta, miközben a felmérés szerint a leszokással is inkább a nők próbálkoznak. Kétharmaduk már próbált felhagyni káros szenvedélyével.
Fáj? Bogyót rá!
A kutatás szerint a lakosság több mint harmada rögtön fájdalomcsillapító után nyúl, amint panasza van. A válaszadók 39 százaléka azonnal bevesz egy fájdalomcsillapítót, de majdnem ugyanennyien inkább megvárják, hogy a probléma elmúljon magától, s csak egynegyedük keresi fel orvosát panasz vagy fájdalom esetén. Ebben a reklámok hatása elvitathatatlan, alapvetően abból tájékozódnak az emberek, míg az internet információinak tíz emberből csupán három hisz.
„Nagyon sok vény nélküli gyógyszer van, és persze mindenhol futnak ezen készítmények reklámjai, amik minden szépet és jót ígérnek – mondja dr. Pozsgay Csilla, a kutatást készítő MSD Hungary orvosigazgatója. – Akut problémánál nem baj, ha valaki egy jól bevált gyógyszert vesz be, de ha a »baj« krónikus, már más a helyzet, hiszen sok minden bújhat meg mögöttük, és a tüneti kezelés így nem jó megoldás. A fiatalok előbb nyúlnak gyógyszerért, mint az idősebbek, és azok közül, akiknek rendszeresen kellene szednie valamilyen készítményt – mondjuk az infarktuson átesett betegeknek –, sokan nem tartják be a terápiás előírásokat.”
Az orvosával csak minden negyedik ember konzultál, pedig a hazai lakosság kétharmada alapvetően bízik az egészségügyi dolgozók szakértelmében, sőt őket tartja a leghitelesebb információforrásnak. A második helyen a családtagok véleménye áll, amelyet a patikusok és a legnagyobb egészségügyi portálok tanácsai követnek.
Nők az orvosnál
|
