Ennyit ér a fizetésünk
Egy európai lakos évente átlagosan több mint 13,5 ezer euró elkölthető jövedelemből él. A szórás hatalmas: a magyarok alig több, mint 5 ezer eurót költhetnek évente, Európa 10 legmódosabb országának lakossága viszont az európai átlag mintegy másfélszereséből gazdálkodik.
A GfK Vásárlóerő tanulmány - a vásárlóerő az adózás után egy főre jutó, rendelkezésre álló, elméletileg elkölthető jövedelmet jelenti (beleértve bármilyen állami juttatást) - adatai szerint Európa 42 országának lakossága összesen 9,13 ezer milliárd euró fölött rendelkezik. Ez azt jelenti, hogy egy európai lakos egy évben átlagosan 13 636 euró (szemben a legutóbb számított 13 112 euróval) elméletileg elkölthető jövedelemből él. Ez 4,2 százalékkal több, mint 2014-ben, ami a vizsgálatban résztvevő több országban is egybeesik a reáljövedelem növekedésének arányával.
A Top10 európai ország rangsora az egy főre jutó vásárlóerő alapján, 2015
1. Liechtenstein 64 900 euró
2. Svájc 43 514 euró
3. Norvégia 30 265 euró
4. Luxemburg 28 775 euró
5. Dánia 22 794 euró
6. Nagy-Britannia 22 289 euró
7. Ausztria 22067 euró
8. Németország 21 449 euró
9. Izland 21 259 euró
10. Svédország 21 246 euró
(Forrás: © GfK Vásárlóerő 2015)
Hatalmas a szórás
A lakosság által elméletileg elkölthető jövedelem mértéke azonban országonként és régiónként egyaránt jelentős különbségeket mutat. Dél- és Kelet-Európa országaiban a lakosság vásárlóereje a gazdasági válság ellenére némiképp nőtt, ám még így is komoly lemaradást tükröz Nyugat- és Észak-Európa országaihoz képest. Olyannyira nagyok az eltérések a 42 vizsgált országot tekintve, hogy gyakorlatilag nincs „középmezőny” – egyedüliként Spanyolország egy főre jutó vásárlóereje közelíti meg az európai átlagot.
Európa tíz legtehetősebb országa az európai átlag mintegy másfélszeresét költheti el egy évben, míg a leggazdagabb Liechtensteinben ez az arány az európai átlag négy és félszerese.
26 ország él az európai átlag alatti összegből. Az Európa lakosságának 40
%-át adó 4 legnépesebb ország – Németország, Nagy-Britannia, Franciaország és Olaszország – a kontinens vásárlóerejének 60%-a fölött rendelkezik.
Külön említést érdemel az eseménydús évet megélt Görögország, ahol a vásárlóerő jelentős mértékben csökkent, s így a mediterrán országot az egyébként szintén mérséklődő vásárlóerővel rendelkező Szlovénia megelőzte.
Európa sereghajtói – immár tradicionálisan – Moldova és a katonai konfliktus által is sújtott Ukrajna, ahol az egy főre jutó vásárlóerő nem éri el a 2 000 eurót sem. Az idén legszegényebb Ukrajnában az átlagosan elkölthető jövedelem 978 euró, míg Moldovában 1 214 euró.
Magyarország hátul kullog
Immár harmadik éve a 31. helyen állunk annak ellenére, hogy a hazai vásárlóerő európai átlagtól való eltérését mutató index kis mértékben – 37,7%-ról 38,4%-ra – nőtt. Az egy főre jutó nemzeti vásárlóerő a tavalyi 4 949 eurót meghaladva 2015-ben 5 239 euró volt.
Az adatokat elemezve az látható, hogy az országon belüli – a leggazdagabb és a legszegényebb megye közötti – különbség mérséklődött annak köszönhetően, hogy a fővárosi index enyhén csökkent (128,6-ról 127,2-re) és a sereghajtó Szabolcs-Szatmár-Beregé több, mint tavaly (73,2-ről 74,1).
Igaz ez a tendencia általánosságban a vásárlóerő szempontjából kettészakadt ország két felére is: a módosabb északnyugati megyék vásárlóerejének országos átlagtól való eltérése mérséklődött, míg a legszegényebb keleti megyék indexe jellemzően nőtt.
Míg Budapest indexe összességében csökkent, a kerületenkénti megoszlás a megyei tendenciákkal ellentétesen változott: a leggazdagabb kerületek (XII., II.) vásárlóerő szempontjából tovább erősödtek, ugyanakkor a főváros legkevésbé tehetős régiói (VIII., X.) tovább szegényedtek.
