Legtöbbünknek életmódváltásra lenne szüksége
Minden harmadik magyar munkavállaló vitálisan kimerült, a hazai felnőtt dolgozók 55%-a krónikus betegséggel küzd. 2014-ben naponta átlagosan 60 ezer ember volt táppénzen, az OEP éves táppénzkiadása meghaladta a 68 milliárd forintot, a valóságban azonban még ennél is betegebbek vagyunk.
Egy idén nyáron elvégzett ingyenes állapotfelmérés-sorozat is megerősíti: a hazai prevenciós kultúra fejlesztése kulcsfontosságú lenne. Az adatok alapján ugyanis a felnőtt lakosság mindössze 7%-a mondható teljesen fittnek és az UNIQA fittségi állapotfelmérése szerint az emberek 77%-ának életmódváltásra lenne szüksége.
Pedig voltunk már jobb állapotban is. 2005 és 2013 között Magyarországon 37,4 millióról 19,8 millióra csökkent a táppénzen töltött napok száma annak ellenére, hogy a foglalkoztatottság emelkedésével bővült a jogosultak köre – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Táppénz, 2005–2013 című átfogó elemzéséből. Ez alatt az időszak alatt nemcsak a táppénzes napok száma lett kevesebb, de a táppénzes időszak is lerövidült: míg 2005-ben egy beteg munkavállaló átlagosan 30 napot töltött táppénzen, 2013-ban már 6 nappal kevesebbet, mutat rá az összefoglaló.
Fordult a kocka
A KSH adatai szerint a kilenc évig tartó csökkenő trend tavaly fordult meg, amikor az egy évvel korábbi 19,8 millióról 21,6 millióra nőtt a táppénzes napok száma. Ez azt jelenti, hogy 2014-ben naponta átlagosan 59 ezer fő volt táppénzen: ötezerrel többen, mint egy évvel korábban. Mindezzel összefüggésben az OEP táppénzfizetésre fordított kiadásai a 2013-as 58,0 milliárdról tavaly 66,5 milliárdra nőttek.
A Profession.hu HR-portál „Munka és egészség” kutatása szerint ugyanakkor a táppénzes adatok nem adnak hiteles képet a magyar munkavállalók valódi egészségi állapotáról. Az állásportál tavalyi felmérése alapján ugyanis a dolgozók 32%-a félti a munkahelyét, 26%-uknál pedig nem megoldott a helyettesítés, ezért nem élnek a táppénz lehetőségével. Minden tizedik válaszadót pedig a bevételkiesés kényszerít arra, hogy akkor is dolgozzon, ha beteg.
A jelenség negatív következménye nemcsak az egyén teljesítménycsökkenésében mutatkozik meg, hanem például influenzajárvány idején akár egész részlegek munkáját visszavetheti. Foglalkozás-egészségügyi szakértők szerint a magyar munkavállalók egyharmada a vitálisan kimerült – írja a profession.hu cikkében. A munkavégzés minősége pedig nagymértékben függ a jó közérzettől, illetve az azt megalapozó jó egészségi állapottól. A cégek felelőssége nem a gyógyítási tevékenység, hanem az egészség megőrzése, illetve fejlesztése.
„Az egészséges, azaz a fitt munkavállaló biztosíthatja a munkáltatónak a folyamatos és magas színvonalú termelést” – magyarázta Juhos András, az UNIQA Biztosító vezérigazgató-helyettese.
Szűrés, szűrés és szűrés
Prof. dr. Karádi István, a Semmelweis Egyetem ÁOK III. Belgyógyászati Klinika igazgató egyetemi tanára, akadémikus szerint két nagy betegségcsoport, a kardiovaszkuláris és a daganatos betegségek a hazai halálokok 80%-90%-át adják. Az előbbi betegségcsoport rizikótényezőinek nemzetközileg ajánlott – tudományos alapokra helyezett – szűrése és hosszú távú, előnyös befolyásolása a kardiovaszkuláris megbetegedések és halálozások ugrásszerű csökkenését eredményezné. Igaz, a daganatos betegségek rizikótényezői már kevéssé ismertek, bizonyos genetikai prediszpozíciók korai felismerése előnyökkel járna.
„A legfontosabb az olyan szűrővizsgálatok tudatos és a lakosság megfelelő csoportjaira való kiterjesztése, amelyek a daganatos betegségek korai, vagy preklinikai – tehát még tüneteket nem okozó – stádiumának felismerését eredményezik, amely ezekben az esetekben nagy százalékban nemcsak a betegség progressziójának lassítását, hanem a végleges gyógyulást is jelentheti” – magyarázta Prof. dr. Karádi István.
A tények beszélnek
A 2014 végén elvégzett és a KSH által közreadott Európai Lakossági Egészségfelmérés adatai szerint a magyar lakosság 80%-a úgy gondolja, hogy a genetikai adottságokon túl az egészség megőrzésének kulcsa a mozgás, a kiegyensúlyozott táplálkozás, a betegségmegelőzés és a szűrővizsgálatokon való részvétel. Az egészségi állapot szubjektív értékelése alapján a lakosság 89%-a elégedett egészségével, vagy legalábbis kielégítőnek tartja azt. A válaszadók 61%-a (a férfiak 65, a nőknek csak 58%-a) jónak vagy nagyon jónak ítéli meg egészségi állapotát.
Ezeknek az arányoknak ugyanakkor ellentmondtak az egészségi állapotra vonatkozó kérdésekre adott válaszok, hiszen krónikus betegségről a magyar felnőttek 55%-a számolt be, a vizsgált évben 99%-uk járt háziorvosnál, fogorvosi ellátást a megkérdezettek 93, szakorvosi ellátást a járóbeteg-ellátásban 87, kórházi ellátást 80 százalékuk kapott.
„A lakosság egészségi állapotának felmérési eredményei nagyon függnek a megkérdezettek körétől, hiszen nagyon nehéz az úgynevezett «free living population» vizsgálata, tehát azoké, akik teljesen panaszmentesek és gyakorlatilag csak elvétve jutnak orvoshoz. E csoport véleménye volna igazán releváns, szemben a gyakrabban különféle panaszokkal orvoshoz fordulókéval. Sajnos a magyar lakosság egészségtudatos életvitele – beleértve az ajánlott szűrővizsgálatokon való részvételi hajlandóságot– még jelentős kívánnivalót hagy maga után” – mutatott rá a professzor.
Fitt vagy sem?
Az UNIQA Mobil Egészségközpontjának szakemberei idén május és augusztus között fővárosi és vidéki helyszíneken – városi sportnapokon, fesztiválokon, lakossági fórumokon – vizsgálták a hazai lakosság fittségi állapotát. A 20 helyszínen több mint 1000 önkéntes állapotfelmérés adatainak elemzéséből szintén az látszik, hogyha tisztában vagyunk is a táplálkozás, a megelőzés és a szűrővizsgálatokon való részvétel fontosságával, egészségi és fittségi állapotunk ezt nem tükrözi.
„A megvizsgált nők 76, és a férfiak 78%-ának csökkentenie kellene a testsúlyát, és ehhez többségüknek teljes életmódváltásra is szüksége lenne” – emelte ki a felmérés legszembetűnőbb eredményét Gyenesei Leila világbajnok öttusázó, az UNIQA Biztosító egészségnagykövete.
Gyenesei Leila elmondta, a felmérésben részt vevők mintegy 93%-ának nem volt ideális a testsúlya: 83%-uknak fogynia, 10%-uknak pedig híznia kellene. Míg kóros alultápláltsággal csak 0,6%-ban találkoztak, addig a vizsgált 1000 emberből 180 kórosan elhízott volt, azaz túlsúlyuknak egészségre ártalmas következményei is lehetnek. A mérésen részt vevő nők 58%-a, illetve a férfiak mindössze 41%-a rendelkezett megfelelő testtömegindexszel.
Érdekesség, hogy a vizsgált nők mintegy felének (42%) a vázizomrendszer erősítése is javasolt, a férfiaknál ez az arány mindössze 13%.
