Ezzel szemben a legtöbb magyar védtelen
Az egyre forróbb nyarak, az egyre gyakoribb aszályok és a kártevők elszaporodása a lakosság több mint 80%-a számára kézzelfogható probléma. Legtöbben aggódva figyeljük az éghajlatváltozás hatásait – derül ki egy nyáron végzett, országos reprezentatív felmérésből.
Elsősorban a kisebb településeken élők tapasztalnak egyre forróbb nyarakat, egyre gyakoribb aszályokat és a kártevők elszaporodását. A teljes lakosság fele konkrét intézkedéseket vár települése önkormányzatától, és többségük személyesen is bekapcsolódna helyi klímaprogramokba - mutat rá az Energiaklub.
Az egészségügyi problémáktól félünk
Az Energiaklub júliusban országszerte 1600 embert kérdezett arról, hogy ő maga érzékeli-e az éghajlat- és a klímaváltozás hatásait. A minta megbízhatóan reprezentálja a magyar lakosságot az életkor, nem, iskolai végzettség és régiók tekintetében. A válaszokból pedig kiderül: tízből hét magyar védtelennek érzi magát a klímaváltozás hatásaival szemben.
Az Energiaklub kutatása szerint a lakosság több mint 70%-a saját településén is egyre forróbb nyarakat, és hirtelen hőmérséklet-ingadozásokat tapasztal.Tízből hatan egyre gyakoribb heves zivatarokat és szélviharokat, és egyre enyhébb teleket észlelnek lakóhelyükön.
A válaszadók leginkább attól tartanak, hogy a klímaváltozás egészségügyi problémákat okoz számukra vagy szeretteik számára. Sokan aggódnak amiatt, hogy kár keletkezik lakóingatlanukban, illetve termésükben, valamint hogy a szélsőséges időjárás miatt huzamos ideig tartó áramszünetek alakulnak ki.
Segítséget sürgetnek
A válaszadók 64%-a érzi úgy, hogy nem kap elég segítséget ahhoz, hogy védekezni tudjon ezek ellen. A felmérés eredményei szerint a lakosok fele azt gondolja, hogy az önkormányzatának konkrét védekező intézkedéseket kellene indítania a településen.
„Pontosan ehhez szeretnénk hozzásegíteni a települési vezetőket nemrégiben indult, Klímaválasz elnevezésű képzési programunkkal. Az ingyenes, felkészülést segítő programban összesen 140 önkormányzati vezető vehet részt a tél folyamán. A képzés végére a résztvevők várhatóan konkrét lépéseket tudnak tenni a klímaváltozás helyi hatásainak kezelése érdekében”– mondta Fülöp Orsolya, az Energiaklub szakmai igazgatója.
Mi is odatesszük magunkat!
Az önkormányzatok számíthatnak a lakosság aktivitására is – derül ki a kutatásból. Tízből nyolcan nyilatkoztak úgy, hogy részt vennének olyan helyi programokban, amelyek révén a település jobban felkészülhet a környezet várható változásaira. A válaszadók ötöde rendszeresen, közel fele alkalmanként, 16%-a pedig vészhelyzetek esetén kapcsolódna be ilyen programokba.
A szakértők szerint nem csak homokzsák-pakolásra kell gondolni: faültetések, balkon- és udvarzöldítési programok segítségével még a nyári hőségnapokon is érezhetően hűsebbé válhat egy-egy tér, utca, vagy akár városrész mikroklímája.
