Tesiből felmentve?

Kun J. Viktória   •   2015. szeptember 14. hétfő 09:00

Óvatosan a felmentésekkel az iskolai tornaórák alól! Mind több, „gondos” szülő már augusztusban azon dolgozik, hogyan szerezhetne felmentést gyermekének a kötelező mozgás alól. Jóllehet, a szakemberek szerint nem véletlen a mindennapos testnevelés, az ugyanis leginkább jó hatással van a kicsikre.

A tanév kezdetén valóságos roham indul az orvosi rendelőkbe az iskolai felmentésekért. A „gondos” szülők már augusztus végén, a kevésbé „gondoskodók” szeptember elején jelentkeznek gyermekükkel a mozgásszervekkel foglalkozó rendelőkben, hogy felmentést kérjenek az iskolai testnevelés alól. Hiszen előfordul, hogy a testnevelő tanár „egy egész kilométert futtatja szegényt, pedig egyébként is fáradékony”. Őket gyakran embert próbáló feladat meggyőzni arról, hogy a mozgás, a fizikai terhelés mennyire fontos egy gyereknél, főleg, ha a szülő maga is túlsúlyos, és a félemeletre is lifttel megy. Legtöbbjük csak fölösleges kínzást lát a napi testnevelés órákban. Azt gondolják, ez kizárólag akkor fontos, ha „kegyetlen szülőként”, minden áron élsportolót akarnak faragni csemetéikből.

Hiba a felmentés

A megfelelően kialakított mozgásmennyiség és a fizikai terhelés szükséges a mozgatórendszer (csont, ízület, izom, és ín), a keringési- és légzőrendszer fejődéséhez. Elengedhetetlen az anyagcsere-szabályozáshoz és a szellemi felfrissüléshez is. Mégis, évről évre egyre több a felmentett gyerek, pedig az egészségügyi panaszok megszaporodásáért a szakemberek a mozgásszegény életmódot okolják. A megoldást ezért nem a felmentés, hanem a célirányos torna.

Gerincferdülés, domború hát, hanyag tartás, lúdtalp és ezzel párhuzamosan túlsúly a leggyakoribb panasz, amellyel az iskolaorvosok gyógytestnevelést rendelnek el. A diákok minden szeptemberben találkoznak az iskolaorvosukkal, aki arról dönt, ki vegyen részt könnyített testnevelésórán, gyógytestnevelést rendel el, vagy kivételes esetben teljes felmentést kér.

De a szakemberek szerint az sem jó, hogy a gyerekek osztályzatot kapnak testnevelésből. Ezeknek a foglalkozásoknak ugyanis az elsődleges célja, hogy felszabadultan vegyenek részt rajta a fiatalok, megszeressék, mindennapi igényükké váljon a mozgás. Sokszor például a túlsúlyos tanulók szülei azért kérik gyermekük felmentését, mert nem szeretnék, ha a jó tanulmányi eredményüket egy gyengébb jegy lerontaná. Az lenne a kívánatos, ha – az egészségi állapotának megfelelő mértékben – minden gyermek részt tudna venni az iskolai testnevelésórákon.

Alig van kizáró ok

A szakemberek szerint tehát csak nagyon indokolt esetben szabad felmentést kérni az iskolai testnevelés és mozgás alól. Egyes esetekben viszont a részleges felmentés indokolt lehet. Dr. Dobos József, ortopéd szakorvos szerint ilyenek például a veleszületett, alkati adottságok: gerincferdülés, tengelyeltérés az alsó végtagokon – csípőízületi eltérések, „X”vagy „O”-térd, térdkalács rendellenes helyzete, sarokcsont dőlése, lábboltozati eltérések –, továbbá a sérülés, baleset, műtét utáni állapot, illetve egyes szív- és tüdőbetegségek, illetve fejlődési rendellenességek, anyagcsere-betegségek.

„Alapelv, hogy a fenti elváltozások kezelésében, gyógyításában és a velük való együttélésben a mozgás nem kizáró tényező – mondja Dobos doktor. – Ilyenkor bizonyos szervrendszereket, ízületeket, izomcsoportokat tehermentesíteni, vagy éppen erősíteni kell. Erősítésnél a mozgás terhelés szerepe egyértelmű. Azonban bizonyos testrészek tehermentesítése nem az egész szervezet kímélését jelenti. Például, ha nem tanácsos valaki számára a nagyfokú térdízületi tengelyeltérése miatt rendszeresen, teljes testsúlyterheléssel mozogni (futás, labdajátékok), attól még terhelhető úszással, kerékpározással, kajakozással, evezéssel. Hasonló a helyzet az igen gyakori hanyag tartás és gerincferdülés esetén is. Ha a gerincoszlop állapota indokolja a gyógytornát, az nem zárja ki önmagában a normál testnevelést, csak annak bizonyos, a gerincoszlopra függőleges irányú terhelést jelentő gyakorlatait. Serdülőkorban az izomzat fejlődése elmaradhat a támasztórendszer fejlődésétől, ezért azt erősíteni kell. Ez még inkább indokolja a tornaórán való részvételt. Egyre több belgyógyászati betegségnél bizonyított a sportmozgások, sportterhelés gyógyító hatása. Ilyen esetekben általában a kis intenzitású, monoton terhelés javasolt. A célzott izomerősítés mellett tehát végezhető általános is. A gyógyulás és a testnevelés nem egymást kizáró, hanem elősegítő tényezők!”

Felmérni a gyereket

Dr. Dobos Márta, az Oxygen Fájdalomcentrum ortopéd orvosa szerint viszont az eredményes kezeléshez szükséges, hogy tisztában legyünk a tünetekkel, a betegség fajtáival – hogy szeptemberig kiderüljön, járhat-e sportolni a gyerek.

„A gerincferdülés, vagyis scoliosis jelentkezhet valamilyen veleszületett betegség, vagy rendellenesség tüneteként. Ezt nevezzük strukturális gerincferdülésnek. A mozgásszegény életmód, egész napos tanulás, a fájdalom miatti kímélő tartás következménye lehet a funkcionális gerincferdülés, ami leggyakrabban a pubertás korú lányoknál jelentkezik. A harmadik megjelenési formája az úgynevezett idiopathiás scoliosis, ami ismeretlen eredetű, részben genetikai hajlam, rendellenes növekedés, kötőszöveti eltérések jellemezik. Ez utóbbi szintén lányoknál fordul elő gyakrabban, típusától függően jelentkezhet 3 éves kor előtt, 3-10 éves korban, vagy a pubertás idején.”