Tej és grapefruit tilos a lázas betegnek
Tudja, hogy a gyógyszerei másképp hatnak, ha reggel, délben, este, étkezés előtt vagy után veszi be? Sőt, akár mérgezést is okozhat, ha olyan ételt eszik gyógyszerszedés idején, amit nem szabadna!
Ne tegye hűtőbe!
A gyógyszereknek száraz, hűvös hely szükséges.
Csak azt tegyük hűtőszekrénybe, amire rá van írva, hogy hűtve tárolandó. A lényeg, hogy lehetőleg ne tároljuk a gyógy-szereinket napsütésnek kitéve.
A mai ember kész orvos, gyógyszerész, hiszen a patikában már ízlésünk és vélt vagy valós tudásunk alapján mi válogathatunk, hogy milyen gyógyszert kérünk. És ez sokszor nem csak a vény nélkül kapható szerekre vonatkozik. Pedig a szerek kiválasztásán túl még ezer dologra kell odafigyelnünk, például, hogy mikor és mivel vesszük be a gyógyszereinket. Dr. Lestyán Katalint, a váci Gyöngyvirág patika gyógyszerészének segítségével összegyűjtöttük, hogy mire kell figyelnünk a gyógyszerszedés közben.
Éhgyomorra gyorsabban hat
Étkezés előtt kell bevenni azokat a gyógyszereket, amelyek érzékenyek a gyomorsavra. Ez azért fontos, mert a gyomorban termelődő sav lebontja, vagy károsítja a gyógyszert, így nem biztosítható hogy a megfelelő hatóanyag-mennyiség felszívódjon a szervezetben. Ilyenek például az antibiotikumok.
„A vaskészítményeket étkezés előtt kellene szedni a jobb felszívódás érdekében, de a mellékhatása miatt sokszor ajánljuk, hogy este lefekvés előtt vegyék be, mert alvás közben nem zavaró a gyógyszer által okozott émelygés, hányinger – mondja Lestyán Katalin. –. Hasonlóan aluszékonyságot okozhatnak az allergiaellenes szerek, de ez sokkal kevésbé zavaró, ha este vesszük be. A gyomorsavcsökkentőknél is úgy tanultuk, hogy reggel kell bevenni, de ma már ezeknél a gyógyszereknél is az esti adagolást ajánlják inkább.”
Attól is függ, hogy mit mikor veszünk be, hogy a hatását milyen gyorsan akarjuk elérni. Például, ha egy fájdalomcsillapítót étkezés előtt veszünk be, akkor sokkal hamarabb hat a gyógyszer. Ha étkezés közben vagy után vesszük be, akkor lassabban szívódik fel a gyomortartalom miatt, ezért később érezzük a hatását is, viszont jóval kevésbé károsítja a gyomrunkat. Ésszerű emiatt étkezés után lenyelni a pirulát, de ha nagyon fáj valami, akkor inkább vegyük be a gyógyszert és csak negyed óra múlva együnk. Vannak olyan gyógyszerek, amelyek különböző formában kaphatók, például tabletta, kúp, szirup, lágykapszula formájába. Ez utóbbinak nagy előnye, hogy gyorsan felszívódik, így a gyomrunkat is védhetjük, és a fájdalom is gyorsan múlik.
Noha a legtöbb gyógyszert étkezés közben vagy után kell bevenni, olyan is akad bőven, amelyeknél nem függ a hatás attól, hogy üres vagy teli gyomorba kerül. Azoknál a termékeknél, amelyeknél fontos, hogy mikor vesszük be, azoknál a gyógyszerismertetőre figyelemfelkeltő módon ráírják, hogy hogyan kell szedni. Vannak ugyanakkor olyan készítmények, amelyeket csak éhgyomorra szabad bevenni, mint például a pajzsmirigy gyógyszerek, a csontritkulásra készült szerek. Ez utóbbinál az is előírás, hogy a bevételét követően egy fél óráig nem szabad lefeküdni. Ez nem a beteg kínzásáért van, hanem mert a gyógyszer bevétele olyan nagyfokú gyomorsavtermeléssel jár, hogy szinte biztosan visszafolyna a nyelőcsőbe, ahol komoly károsodást okozhatna.
Egymásra is hatnak
Amikor többféle gyógyszert kell szednie az embernek, még nagyobb jelentősége van, hogy mikor mit vesz be. Ebben az esetben már nemcsak arról van szó, hogy az optimális hatást a minimális mellékhatással érjük el, hanem a készítmények egymással is kölcsönhatásba léphetnek. Felerősíthetik, gyengíthetik egymást, de akár egészen különös reakciókat is előidézhetnek együttesen. (A drinfo.eum.hu oldalon, a gyógyszerek interakciója fül alatt megnézhetjük, hogy gyógyszereink milyen kölcsönhatásba lépnek egymással, kell-e aggódnunk a túladagolás vagy egyéb veszély miatt.)
Nem mindegy, mit eszünk
Az étkezés jelentősen befolyásolja a gyógyszerek hatásosságát, sőt azt is, hogy mennyi szívódik fel a hatóanyagból.
Mandulagyulladás esetén például nem azért kéri az orvos, hogy lehetőleg ne kapjon tejet, kakaót a gyerek, mert az a gyulladást fokozná, hanem mert a tej megakadályozza bizonyos antibiotikumok felszívódását. Szintén károsan hat a tej a csontképzők és a fluortabletták felszívódására.
Léteznek zsíroldékony gyógyszerek is, ezeknek a tájékoztató anyagában azonban mindig szerepel, hogy lehetőleg tejjel, joghurttal vegyék be.
A szeszes italok elsősorban a nyugtatók, az altatók, az antidepresszánsok és a Parkinson-kór elleni gyógyszerek hatását erősítik, de komoly bajt okozhatnak más gyógyszertípusoknál is. Az opiát származékú fájdalomcsillapítókra, vagy éppen a köhögéscsillapítókra inni kész életveszély. Ugyanis az álmosító hatáshoz, nemcsak hányinger és szédülés társulhat, de a légzőközpont is lebénulhat. Szintén tilos alkoholt fogyasztani azoknak, akik migrénre, epilepsziára szednek gyógyszert, vagy éppen lázas betegen paracetamolt kaptak.
A grapefruit és egyéb citrusfélék, vagy akár a levük nagyobb mennyiségű fogyasztása gátolja a gyógyszerek lebontását a bélrendszerben és a májban. Az erre érzékeny készítmények között vannak vérnyomáscsökkentők, rákgyógyszerek, koleszterinszint-csökkentő sztatinok és a szervátültetés után a kilökődés megelőzésére adott immunszupresszánsok. Egy tabletta egy pohár grapefruit lével bevéve olyan lehet, mintha 5-10 tablettát vettek volna be egy pohár vízzel, néhány nap alatt pedig a vérben lévő – a gyógyhatáshoz szükséges – gyógyszermennyiségnek akár a százszorosát is elérhetjük.
A grapefruithoz hasonló a hatása néhány más citrusfélének is, például a lime-nak, narancsnak. Bár szívesen kényeztetjük magunkat édességekkel a betegség idején, az antibiotikum nem jó párosítás a kávéval, csokoládéval. A gyógyszer ugyanis gátolja a koffein felszívódását, így könnyen szapora szívdobogás, idegesség érzés lehet úrrá rajtunk, amit sokszor az antibiotikum mellékhatásának is gondolnak. A koffein a fájdalomcsillapítók és az asztmás betegek által szedett theophyllin-tartalmú gyógyszerek hatását is felerősíti, míg a vastartalmú készítmények egy jó kávé hatására teljesen hatástalanul távoznak a szervezetből.
Furcsa, de a K-vitamin is gátolhatja bizonyos gyógyszerek hatását. Aki vérhígítót szed, az kerülje a salátát, brokkolit, karfiolt, a babot és a lencsét, a spárgát, a spenótot valamint a tojássárgáját.
Aki a következő időjárási front idején arra ébred, hogy fáj a feje, a tabletta bevétele után egy darabig ne egyen gabonapelyhet, müzlit, mert az egyébként rendkívül egészséges, rostokban gazdag étrenddel megakadályozhatja gyógyszer hatóanyagának felszívódását.
A kevesebb néha több
„Öt darab 10 milligrammos tabletta nem ugyanaz, mint egy szem 50 milligrammos – figyelmeztet a gyógyszerész. – Ha öt szem gyógyszerrel visszük be ugyanazt a hatóanyag mennyiséget, akkor teljesen fölöslegesen, sokkal több segédanyaggal is terheljük a szervezetünket, mintha egy szem nagyobb dózisú tablettát vennénk be. De a tapasztalatom és a betegek elmondása szerint akár ugyanazzal a dózissal és hatóanyaggal is más lehet a gyógyszer hatása, ha más a segédanyag vagy éppen a gyártási technológia. Ezt jellemzően akkor tapasztalhatjuk, ha például hiánycikk a megszokott készítményünk, és egy másik gyártó gyógyszerét vesszük be. Az Országos Gyógyszerészeti Intézet ezeket hivatalosan bevizsgálja, és meghatározza, hogy mi mivel helyettesíthető.”
