Vissza a mókuskerékbe - Tengerpartról a munkahelyre
A nyaralásról visszatérve a munkahelyi stressz újabb dimenzióját tapasztaljuk meg: tele a postaládánk, kényelmetlen a székünk, ujjaink nem állnak rá a billentyűzetre, elfelejtettük a jelszavainkat, és az első reggel is sokkal nehezebben indul, mint korábban.
Érezte már, hogy az egyhetes nyaralás után még idegesebb volt első munkanapján, mint a nyaralás előtt, holott épp a felfrissülést várta a távolléttől? Az angol Institute of Leadership and Management felmérése szerint sokunkat érinthet a probléma. A 2500 fős felmérésükben résztvevők 40 százaléka számolt be arról, hogy stresszesebben tért vissza munkahelyére, mint ahogy elhagyta azt. A megkérdezettek csaknem 90 százaléka aggódott azon, hogy e-mailek százai várják majd az első munkanapon. A felmérés azt is megmutatta, hogy már nem is tudunk teljesen elszakadni a munkahelyünktől: 80 százalék volt, aki rendszeresen válaszolt e-mailjeire a mobiltelefonján, csaknem 50 százalék telefonált munkaügyben, míg 10 százalék be is ugrott az irodába. Úgy tűnik tehát, hogy a technika azzal együtt, hogy lehetővé teszi a helytől független munkavégzést, egyre inkább megnehezíti a kikapcsolódást. A tanulmány azt is vizsgálta, hogy mennyi időbe telt, amíg a megkérdezettek teljesen el tudtak szakadni a munkahelyi stressztől: van, aki számára egy hét is eltelt, az átlag azonban három nap volt.
Felpörgetve
Ennek oka, hogy a munka általában magas tempót diktál a szervezetünknek: maximális energiára van szükség, hogy teljesítsük a munkahelyi követelményeket. Testünk követi ezeket az elvárásokat: a szívfrekvencia, a vérnyomás, a vércukorszint, a hormonok mennyisége is felveszi a kesztyűt. A szabadság első napjaiban aztán marad ez az intenzitás, holott már nincs rá szükség – ezért telik el némi idő, amíg alkalmazkodunk az új szituációhoz. Érdemes lenne néhány nappal a szabadság kezdete előtt csökkenteni a munkaterhelést, hogy ne legyen olyan hirtelen a váltás – természetesen a legtöbb munkahely ez nem könnyű. Az átállás zökkenőmentesebbé tételét a másik oldalról is megfoghatjuk: a szabadság első napjaira rendezzük össze a teendőinket, s vezessük le ezzel a feszültségeket. De az is jó megoldás, ha aktív pihenéssel indítjuk a vakációt, például túrázással vagy telezsúfolhatjuk a nyaralásunk első egy-két napját múzeumlátogatással, és későbbre hagyhatjuk a napozást, így hagyhatjuk lecsengeni a fölös feszültséget. Jövőre persze…
Vissza a gyárba…
Visszatérni a munkába a hétvége után sem k
önnyű: nem véletlen, hogy a hétfő a legkevésbé kedvelt nap a héten. Kutatások például azt is bizonyítják, hogy a hétfő reggel 20 százalékkal növeli a szívinfarktus kockázatát, feltehetően azért, mert a munkába való visszatérés miatt stresszesebbek és depressziósabbak vagyunk. Ezt úgy csökkenthetjük, ha vasárnap sokat pihenünk, de nem alszunk sokáig. Ha ugyanis hétvégén sokáig alszunk, a hétfői korán kelés megzavarja a szervezetet, és megemeli a vérnyomást. Érdemes olyan egészséges alvási ritmust kialakítani, amelyet egész héten be tud tartani. A szabadságról való visszatérés hasonlóan megterheli a szervezetet: hiszen ki ne élvezné, ha egy hétig addig alszik, ameddig akar?
A munkahelyi stressz nem csak az alkalmazottakat, hanem a főnököket is érinti: ezért nem érdemes például fizetésemelést kérni a különösen stresszes hétfőkön. Egy amerikai tanulmány megállapította, hogy erre a szerdai nap a legmegfelelőbb: a megkérdezett vezetők 70 százaléka ezt a napot tartotta „pozitív elbírálásra alkalmasnak”.
Három hét, nem egy!
A munkahelyi pszichológusok szerint a teljesen pihentető szabadsághoz három hétre van szükség: az első héten még nem szakadunk el teljesen a munkahelyi problémáktól, a másodikon már átadjuk magunkat más jellegű, pihentető tevékenységeknek, a harmadik héten pedig – micsoda skandalum –, elkezd hiányozni a munka. A kutatók szerint ennyi szabadsággal lehetne megelőzni a munkahelyi stresszt és a depressziót. Egyhuzamban három hét szabadság kivétele azonban ritka: sokan azt hozzák fel ellenérvként, hogy már két hét alatt is túlságosan feltorlódnak az elintézetlen ügyek.
Stresszmentesítés
Az Ipsos MORI által az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA) nevében készített 3. páneurópai közvélemény-kutatás legfőbb eredményei szerint a munkahelyi stressz legfőbb oka a munkahelyek átszervezése és a munkaterhelés. A felmérés szerint a hatékony stresszkezelésnek köszönhetően a személy- és vagyonvédelemmel, marketinggel, illetve információtechnológiával összefüggő területeken dolgozó munkavállalók tűrik legjobban a stresszt. Legkevésbé pedig a háztartásbeliek, a munkanélküliek, a diákok, az irodai munkakörben és az ügyfélszolgálatokon dolgozók, valamint a szakmunkások.
Szervezetünk rövidtávon képes alkalmazkodni a stresszhelyzetekhez, a folyamatos stressz azonban kimerültséghez vezet. A nyári szabadságra azért van szükségünk, hogy ideális teljesítményt nyújthassunk a munkában. Ugyanakkor egy családi nyaralás megszervezése is komoly stresszel jár, ezért megelőző jelleggel is érdemes figyelmeztetnünk a szervezetünket, hogy ne „pörögjük túl” a dolgokat.
A szabadságról való visszatéréssel járó stresszt tehát úgy csökkenthetjük leghatékonyabban, ha alaposan megtervezzük a nyaralást, figyelünk testünk reakcióira, nem kényszerítjük hirtelen váltásokra Könnyen előfordulhat ugyanis, hogy az irodába „beesve” azonnal lebetegedünk a hirtelen terheléstől – ezt pedig minden szempontból jobb elkerülni.
A pihentető szabadság ismérvei
|
