Szemüveg föl, UV le!
Kerek, szögletes, fekete, vagy színes? A legnagyobb gondunk, ha szemüvegválasztás előtt állunk. Eszünkbe sem jut: a napszemüveg nem elsősorban divatkellék, hanem védőeszköz. Nem is akármilyen! A napsugárzás ugyanis észrevétlenül, de súlyos károkat okozhat.
UV-riasztás – sokunkban a szó hallatán a bőrrák víziója kelt riadalmat, pedig szemünkre legalább akkora veszélyt jelent a káros sugárzás. Nem véletlenül figyelmeztetnek a szemorvosok újra és újra arra, hogy megfelelő napszemüveggel óvjuk a szemünket, már kisgyerekkortól.
Rossz jelek
Könnyezés, égés, viszketés, idegen test érzése – ezek lehetnek a Nap, illetve az UV-sugarak okozta gyulladás első jelei. Az erős napsütés hosszútávú károsító hatása viszont alig érzékelhető, csak akkor derül ki, amikor már kész a baj. A szemet rendszeresen érő sugárzás szürkehályog, kúszóhártya, retinakárosodás, de akár vakság, szemdaganat okozója is lehet. Kis mennyiségben ugyan az immunrendszert támogatja a napfény, hiszen segíti a D-vitamin beépülését, nagyobb dózisban viszont egyre komolyabb egészségügyi veszélyt jelent. Mégsem vesszük elég komolyan a figyelmeztetéseket, pedig jó, ha tudjuk, sem a borult égbolt, sem a sötét, de szűrő nélküli napszemüveg, sőt, a szemhéj sem véd a káros UV-sugaraktól.
„Az UV- sugárzás 100 és 400 nanométer közötti tartományban van, ennek jelentős részét az ózonréteg megszűri – mondja dr. Árvay Anita, szemészorvos. – Májustól szeptemberig viszont bármikor lehet annyira erős a sugárzás, hogy riasztást adjanak ki, ami nem csak a bőrrák megelőzésére, hanem a szem védelmére is szól. A kockázat felhős időben ugyanúgy lehet magas, de jó, ha tudjuk, a víz és a homok 30, a hó 90 százalékkal felerősítve veri vissza a napfényt. Az UV-sugárzás hosszabb távú hatásai pedig csak lassan, fájdalommentesen jelennek meg, s vezetnek látásromlásához. Ilyen roncsolódás lehet a retinagyulladás, a rosszindulatú elváltozások, a szürke hályog és a kúszóhártya.”
Mélyre hatol, rombol
Az UV-sugarak a szemhéjon áthatolva például azonnali kötőhártya-, vagy szaruhártya gyulladást okozhatnak. A rövid idejű UV-sugárzás csak kisebb károsodással járhat, de az ennek hosszabb ideig kitett kötőhártya megvastagszik és úgynevezett pterygium – kúszóhártya – képződik. Ez a lassan kialakuló elváltozás elfedi a szaruhártya egy részét, így rontva a látást. Egyetlen kezelési módja a viszonylag egyszerű műtétnek számító, sebészeti úton történő eltávolítás.
A sugárzás eljuthat a szemlencséig, s káros hatása bizonyítottan összefügg a szürkehályog kialakulásával. Ilyenkor a lencse elhomályosodása akadályozza a látást, az érzés olyan, mintha koszos ablakon át szemlélnénk a világot. Komoly esetekben a lencsét sebészileg eltávolítják és műlencsével pótolják. Sokáig a szürkehályogot a korosodás természetes következményének tartották, mert az idősebbek körében gyakrabban fordul elő. Jóllehet az utóbbi időszak kutatásai azt mutatják, hogy ez részben igaz, a hályog kialakulásáért ma már a hosszabb ideig tartó UV-sugárzást is felelőssé teszik.
A szaruhártya és a szemlencse a káros sugarakat többnyire elnyeli, a maradék azonban elérheti az ideghártyát, amelynek károsodása a legtöbb esetben visszafordíthatatlan. A szem ideghártyáját érő napfény úgynevezett makula degenerációt okozhat. A beérkező napfény a szem ideghártyáján található sárgafoltra (macula lutea) fókuszálódik, amely az éleslátás központja. Ez a folyamat hasonlít arra, amikor nagyítóval gyűjtjük össze egy tárgyon a nap sugarait, míg az végül meggyullad.
Megint a szabadgyökök
A napsugárzás olyan lebontó folyamatot indít el a szemben, amely káros oxidáló anyagokat, szabadgyököket eredményez. Ezek a szabadgyökök károsítják a retinát és visszafordíthatatlan látásvesztést, vagy akár vakságot okozhatnak. A szabadgyökök túlzott mértékben akkor is felszaporodnak, és károsítják a retinát, ha hosszútávon napszemüveg nélkül megyünk a napra.
„Genetikai adottságokon is múlik, ki mennyire érzékeny, de a szervezet természetes védekező rendszere, és az antioxidánsok szerepe is meghatározó – mondja Árvay doktornő. – Emellett, akárcsak a bőr esetében, a világos szeműek lényegesen védtelenebbek a napsugarakkal szemben, ugyanis a pigmentek is védelmet jelentenek.” A szakember szerint az óvintézkedések egyre sürgetőbbek, és már egészen kicsi kortól ügyelnie kell a szülőknek arra, hogy gyermekeik is viseljenek napszemüveget, ha erős UV-sugárzásnak vannak kitéve – például a strandon, vízben és havas tájon.
Védelem
Az egészséges emberi szem rendelkezik a már említett „antioxidáns védelmi rendszerrel”, amely csökkenti az oxidatív stresszt. Ennek részei a sárgafoltban megtalálható lutein és a zeaxantin nevű karotinoidok, az antioxidáns hatású C- és E-vitaminok, valamint a cink és a szelén. Normális körülmények között a lutein és zeaxantin nevű ásványi anyagok egyfajta „belső napszemüvegként”, antioxidánsként funkcionálnak és kiszűrik a káros sugarakat. A korral azonban ezek koncentrációja csökken, de egyébként is szükséges a helyes étrenddel biztosítani a pótlásukat. A napfény okozta makula degeneráció megelőzésének leghatékonyabb módja ugyanakkor az UV-szűrős napszemüveg viselése. Az UV szűrő nélküli sötét lencse azonban káros, hiszen a pupilla kitágul, így még sérülékenyebbé válik. Az ilyen napszemüveg viselése erős napfényben már 10-15 perc alatt égő, fájdalmas érzést és szemgyulladást válthat ki.
Minden megvásárolható napszemüvegnek meg kell felelnie az adott ország – illetve az Európai Unió – szabványának, amely meghatározza, hogy mennyi UV-fényt kell felfognia. Erről egy kis címke tájékoztatja a vásárlót, ahogy arról is, hogy a szemüveg speciális igénybevételre is alkalmas-e?
A jó napszemüveg teljesen kiszűri az UV-sugarakat. Az egyszerűbb napszemüvegek a 380 nm alatti sugarakat szűrik ki, a jobb minőségű napszemüvegek (ezeket „UV 400” jelzéssel látják el) 400 nm alatt minden sugárzást kiszűrnek.
